Reprezentatív kutatásban vizsgálták a magyarok 2025-ös terveit és várakozásait.
Nemzetközi háborús konfliktus kiterjedésétől kevésbé, az infláció és az árak további növekedésétől sokkal inkább tart a hazai lakosság – mutat rá a Generali reprezentatív kutatása, amely a magyarok 2025-ös terveit és várakozásait vizsgálta.
A válaszadók harmada szorong az árak elszabadulásától és ezzel együtt az életszínvonal romlásától. Egy globális szinten megjelenő fegyveres konfliktus miatt csupán a megkérdezettek tizede aggódik, és újabb világjárvány elterjedésétől sem félnek. Emellett mintegy 4%-uk gondolja azt, hogy a mesterséges intelligencia elveheti a munkahelyüket 2025-ben. Összességében pedig a többség, 56%-uk egyáltalán nem, vagy nem kifejezetten derűlátó az idei évet illetően.
Magyarok 2025-ös várakozásai
A Generali Biztosító friss, reprezentatív kutatása azt vizsgálta, hogy milyen várakozásokkal tekint a lakosság az idei évre: megosztó a kérdés abban a tekintetben, hogy bizakodóak-e 2025 kapcsán vagy sem. A magyarok többsége borúlátó, a megkérdezettek több mint fele nem vár sok jót az új évtől. Közel harmaduk gondolja azt, hogy picit jobb évre számíthatunk, míg csupán 12%-uk vár nagyon pozitív, fantasztikus évet. A fiatalok és a budapestiek bizakodóbbak a jövőre nézve, ezzel szemben az 50 éven felettiek már borúlátóbbak.
Egészség
A kutatás eredményeiből jól látszik, hogy a lakosságot igencsak foglalkoztatja az egészsége: arra a kérdésre, hogy mi lenne az egyetlen kívánságuk 2025-re, a válaszadók nagyobb aránya, több mint harmada valamilyen egészséggel kapcsolatos dolgot kérne. Kiegyensúlyozottabb magánéletet 14%-uk, és egy új, a jelenleginél jobban fizető állást szintén 14% szeretne magáénak tudni. Új lakásra a megkérdezettek 12%-a, míg új autóra 5%-uk vágyik. A kor előrehaladtával a kívánságokkal kapcsolatos attitűd is változik: míg a 16–29 évesek között csupán a megkérdezettek ötödénél kap szerepet az egészség megőrzése, addig az 50–59 évesek 44%-a, a 60–75 éves korosztálynál pedig már 60%-uk esetén kerül központba valamilyen egészséggel kapcsolatos vágy, kérés.
Infláció
A lakosság több mint harmada – életkortól, végzettségtől és nemtől függetlenül – az infláció további növekedésétől és az árak elszabadulásától tart a legjobban. Az árak folyamatos emelkedése az általános életszínvonal romlásához vezethet, az alapvető élelmiszerek és szolgáltatások drágulása a mindennapi megélhetésüket befolyásolhatja. Pénzügyi helyzetük alakulására is vegyes várakozásokkal tekintenek: közel 40%-uk arra számít, hogy az új évben rosszabb anyagi körülmények közé kerülnek, míg 20%-uk szerint kicsit jobb, 10%-uk sokkal jobb anyagi helyzetre számít.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai is az infláció emelkedéséről számolnak be. Átlagosan 4,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak 2024 decemberében az egy évvel korábbiakat. 2023 decemberéhez viszonyítva 5,4%-kal nőtt az élelmiszerek ára. A szolgáltatások 6,8%-kal kerültek többe, ezen belül a lakbér 12,6%-kal, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,4%-kal emelkedett. A járműüzemanyagok ára egy év alatt 8,3%-kal drágult.
Energiaárak és az MI térhódítása
A Generali-kutatásban részt vevők félelmei között második helyen a saját vagy családtagok egészségi állapotának romlása áll, mintegy 17%-uk tart ettől a legjobban. Bár a fegyveres konfliktusok száma nőtt az elmúlt időszakban a világ több pontján is, a megkérdezettek csupán tizede fél egy nagyobb, nemzetközi szinten elterjedő háborús konfliktus kitörésétől.
Az energiaárak növekedése miatt sem aggódnak az emberek, mintegy 9%-uk gondolja azt, hogy emelkednének az árak 2025-ben. A KSH adatai sem számolnak be az árak elszabadulásáról: 2024 decemberében az előző évhez képest a vezetékes gázért 0,4%-kal kevesebbet, az elektromos energiáért 0,3%-kal többet kellett fizetni.
A válaszadók 7%-a szorong a munkanélküliség növekedésétől és szintén 7%-uk tart a klímaváltozás negatív hatásaitól, úgy, mint a szélsőséges időjárástól, aszályoktól, árvizektől. A világjárvány okozta félelmek is enyhültek az elmúlt években, a lakosság csupán 4%-a aggódik egy újabb, globális szinten jelentkező vírus megjelenésétől.
A kutatás a napjainkban egyre inkább terjedő mesterséges intelligencia (MI) hatásaitól való félelmekre is rávilágított. Az MI alkalmazásával kapcsolatban gyakran felmerül, hogy elveheti a munkahelyeket, bizonyos szektorokban megszűnhet a humán erőforrás iránti igény, emellett társadalmi egyenlőtlenségeket is okozhat, ha nem fér hozzá mindenki az új technológiákhoz. A vizsgálat azonban rávilágított arra, hogy a lakosság szinte egyáltalán nem tart a mesterséges intelligencia térnyerésétől, csupán 4%-uknak vannak aggodalmai ezzel kapcsolatban.
A megkérdezettek 8%-ának továbbá semmilyen félelme nincsen a 2025-ös évre vonatkozóan. (femina.hu)
