Magyarország a világ egyik legnagyobb sertéshúsfogyasztó nemzete. Fejenként a földön a hatodik legtöbb disznóhúst esszük, többet mint 48 kilót.
Igen ám, csakhogy az egyik nagy kedvenc sertéscomb már csak pár hétig érhető el ársotopos áron, és ha hihetünk a szakértői jóslatoknak, augusztustól harmadával fog megdrágulni ez a hús. Számításaink szerint ez havonta 2000 forinttal több pénzt húzhat ki egy átlagos magyar zsebéből, miközben egy három tagú családnál már 6000 forint is lehet a veszteség, és akkor a többi árstop végéről nem is beszéltünk. A disznóhús egyébként a világ 29 országában számít a legnépszerűbb húsnak, ennél jóval több országban népszerű a baromfi, illetve a halak és egyéb tengeri herkentyűk.
A világ gyakorlatilag minden országában az étkezés egyik legfontosabb alapja a hús. Az azonban már igencsak terület és kultúra függő, melyik országban, milyen húst esznek leginkább az emberek. Miközben például az disznóhús Európában nagyon megy, addig Belső-Ázsia végtelen pusztáin vagy magas hegyvidékeken inkább birkát és kecskét esznek. Ahol pedig közel a tenger, de mindinkább az óceán, ott pedig a hal és a tenger gyümölcsei mennek nagyot.
Látva ezt a felosztást nem meglepő, hogy Magyarországon leginkább a disznóhús fogy, nem is akárhogy. Ha az egész világot nézzük, akkor hazánkban fogyasztják fejenként a világon a hatodik legtöbb sertéshúst - derült ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) adataiból (2020). Egészen pontosan fejenként 48,3 kilogrammot. Ez a mennyiség egyébként 7 kilóval marad el a legtöbb sertéshúst evő Hongkongtól, ahol egy főre 55,2 kg sertéshús jut egy évben.
Ahogy a statisztikából látszik, a sertéshúst evő top országok közö mindössze kettő olyan fért be, ami nem európai, az egyik az első Hongkong, a másik pedig Makaó. Az összes többi ország EU-s, sőt a top 10-ben két szomszédunk, a horvátok és az osztrákok is bekerültek.
Fájni fog az árstop vége a magyaroknak
Ahogy látjuk, a magyarok óriási sertés imádók, a világon az egyik legtöbbet esszük ennek az állatnak a húsát. A fogyasztás tetemes részét pedig maga a sertéscomb teszi ki, ami jó régóta árstopos. Ennek azonban augusztus elsejével vége lesz.
Jelenleg a sertéscomb kilója a KSH szerint átlagosan 1600 forintba kerül a boltokban, viszont Raskó György, agrárközgazdász alig egy hetes becslései szerint a csirkemell mellett bizony a sertéscomb fogyasztói ára is 30-40 százalékkal magasabb lehet. Ha 35 százalékos emelkedéssel számolunk, akkor az 560 forintra jön ki, így hosszú idő után a sertéscomb kilós ára is átlépné a 2000 forintos határt, egy kiló körülbelül 2160 forintba kerülhet majd augusztustól.
Ez azt jelentené, hogy a rövidkaraj kilója ehhez képest kb. 450 forinttal lenne több, ami már jóval közelebb lenne ahhoz a 250-350 forintos különbséghez, ami a karaj és a comb között volt az árstopok bevezetése előtt. Számításaink szerint, ha tudjuk, hogy a magyarok évente átlagosan 48,3 kg sertéshúst esznek, akkor az havonta 4 kilogrammra jön ki.
Ha feltesszük, hogy eddig valaki havonta mind a 4 kiló sertéshús adagját sertéscombból fogyasztotta, akkor eddig havonta 6400 forintjába került mindez. Augusztustól viszont kb. 8640 forintjába is kerülhet mindez, ami több mint két ezer forinttal növeli a büdzsét egyetlen ember esetében. Értelemszerűen egy három fős család esetében például már rögtön 6000 forinttal magasabb a kiadás, és akkor még nem beszéltünk a többi árstop végéről, és az azzal bekövetkező várható drágulásokról.
Kik eszik a legtöbb baromfit?
Ahogy azt a bevezetőben írtuk, ahány földrész, ahány kultúra annyi fajta húspreferálás. Míg például abszolút számban az USA-ban és Kínában eszik a legtöbb baromfit, addig egy főre vetítve előbbi csak a 7. utóbbi pedig a 112. helyen áll. Ehhez képest számos szigetország, mint például St. Vincent és a Grenadine-szigetek, vagy Trinidad és Tobago, Szamoa vagy éppen Izrael olyan helyek a világban, ahol az emberek fejenként több mint 60 kilónyi baromfihúst fogyasztanak.
Érdekesség, hogy szinte az egész amerikai kontinensen a baromfihús a legnépszerűbb, de ugyanígy Ausztráliában, Oroszországban, Ukrajnában és néhány közel-keleti országban is a szárnyasok mennek a legjobban.
Kik eszik a legtöbb halat és tenger gyümölcseit?
Nem meglepő módon az Atlanti-óceán északi részének közepén található Izlandon eszik az emberek a legtöbb halat és tenger gyümölcseit a világon. Itt évente egy átlag ember fejenként 90 kilónyi halat és más tengeri herkentyűt eszik. Ez pedig egyféle húsféléből messze a legtöbben számít a világ országai közül.
Izland mögött más szigetek és tengerparti nemzetek találhatók ezen a listán. Itt szerepel például a Maldív-szigetek, Hongkong, Makaó és Portugália is. Regionálisan a legtöbb halat és tenger gyümölcsét Afrikai Atlanti-óceáni partvidékén, Kelet- és Dél-Ázsiában és az Európa északi országaiban eszik.
Kik eszik a legtöbb marhát?
Az ENSZ adatbázisában szereplő országok közül messze Argentínában eszik a legtöbb marhát évente. A lakosság fejenként mintegy 47 kilogrammot fogyaszt ebből a húsfajtából évente. Ugyancsak óriási hagyománya van a marhának a dél-amerikai országokban is. Mivel a spanyol telepesek által behozott szarvasmarháknak valóságos mennyország volt a régió végeláthatatlan nagy füves síksága.
Mi sem bizonyítja jobban a szarvasmarha fontosságát a kontinensen, hogy a gaucho, azaz a marhamunkákat végző/felügyelő lovas valóságos népi szimbólum Argentínában, Uruguayban, de Brazília egyes részen is. Mindezen felül a marhahús-fogyasztási térkép egyes közép-ázsiai országokat, köztük Üzbegisztánt és kelet-afrikai országokat, köztük Etiópiát emeli ki.
Kik eszik a legtöbb bárányt, kecskét és egyéb húsokat?
Mongóliának nincs párja, ha birka- és kecskehús fogyasztásáról van szó. Évente fejenként 66 kg fogy ezekből a húsokból. Ez a méretű húsétvágy egyébként mélyen gyökerezik a szakképzett pásztorok nemzetének számító örökségükben. Kevés ország van, ahol nem a fentebb felsorolt húsfajtákból fogy a legtöbb, de azért akad ilyen.
Pápua Új-Guinea vezeti például az egyéb hús fogyasztási rangsorát. Ez az ország a világ egyik legnagyobb vadhústermelője, köszönhetően a többnyire vidéki és bennszülött, vadászatra támaszkodó lakosságának. Egy 2023-as tanulmány szerint rengeteg fogyasztanak is vaddisznót és szarvast, de időnként olyan erszényeseket is mint a bandikut vagy a kenguru.
Ezen felül ismét csak Mongóliára kell visszatérni, ami az egyéb húsfogyasztásban is előkelő helyen áll, mégpedig azért mert hagyományosan az itteniek rengeteg lóhúst esznek. 2020-ban az ország valamivel több mint 100 000 tonna lóhúst állított elő, ami akkor az ország hústermelésének egyhatoda volt.
Húsok világa
Ha a teljes földet nézzük, akkor a legtöbb országban, számszerűen 70-ben a baromfihús a legnépszerűbb. Ezt követi 56 országban a halak és tenger gyümölcsei, majd szoros versenyben, de 29 országban a disznóhús futott be a dobogó harmadik helyére. Ehhez képest 23 országban a marhahús az elsődleges húsfajta, miközben összesen csak 5 ország van ahol a bárányból és kecskéből fogy a legtöbb. Illetve csak 2 ország ahol az „egyéb húsok” mennek a legjobban, ami általában vadakat jelentenek, de itt tartják számon a nyulat és a lovat is. (via visualcapitalist)/Pénzcentrum