Mit is jelent a karácsony számunkra? Melyik országban, földrészen hogyan is ünnepeljük ezt a napot?
Először is arra a kérdésre próbálok választ találni, hogy mit is jelent a karácsony?
A karácsony ünneplése alapvetően a „Nyugati-világra” korlátozódik, legalábbis ezt feltételezhetnénk. Ennek nyilvánvaló oka abból ered, hogy ez egy keresztény ünnep. Ugyanakkor Jézus születéséről ma már nem csak a vallásos emberek emlékeznek meg ebben a kultúrkörben, így a karácsony megtartása nem korlátozódik a keresztényekre.
Christmas is a time when families get together and celebrate. With the brutal war going on in the Middle East, especially the death and destruction in Gaza, this year we get to Christmas with very heavy hearts and we share the pain of those families who are grieving the loss of… pic.twitter.com/NqynT2LsST
— Mohamed Salah (@MoSalah) December 25, 2023
Erre az egyik legjobb példa Mohamed Salah, az angliai Liverpool FC és az egyiptomi futballválogatott sztárja. Salah minden évben december 25-én a karácsonyfája elől posztol a családjával. Ez is jól mutatja, hogy ugyan egy vallási ünnep ez, de valójában rengeteg arca van, aminek nagyrésze már teljes mértékben eltávolodott attól. Emiatt talán a legtalálóbb amikor a szeretet ünnepeként hivatkoznak rá, mert ez magába foglalja Jézus tanítását a szeretetről, mindezt úgy, hogy más vallásúak, vagy ateisták is magukénak tudják érezni ezt a napot és az üzenetet, amit közvetít.
Japánban például a Valentin-naphoz hasonlóan romantikus estének szentelik ezt a napot a párok és ehhez hasonlóan ünneplik Dél-Koreában és Kínában is.
De nem kell ennyire messzire menni, hogy máshogy ünnepeljék a karácsonyt, mint hazánkban. Elég csak a szomszédos országokra tekinteni, mint például Szerbiára, ahol január 6-án ünneplik Jézus születését.
Hogyan is alakult ki ez a furcsa helyzet?
Ennek megértéséhez egészen Kr. u. 325-ig kell visszamenni az időben. Akkor a niceai-zsinaton az egyik legfontosabb kérdés a húsvét idejének meghatározása volt. Végül 1582-ben sikerült megoldást találni a Julián-naptár pontatlanságára, amikor XIII. Gergely pápa kezdeményezésére megszületett a ma már az ő nevét viselő Gergely-naptár. Ennek az alkalmazását szép lassan átvették a keresztény országok – az ortodox államok kivételével. Ebből néhány, ma már szórakoztató, félreértés is született. Például 1908-ban a londoni Olimpiáról 2 hetet késett az orosz csapat, mert az ő naptárjukban az volt a verseny kezdetének időpontja.
Szerencséjükre, akkor még nagyjából fél évig tartott a világesemény, így nem minden sportágról maradtak le. Ugyan az 1920-as évek elején a kommunizmus nyomására néhány országban áttértek a Gergely-naptárhoz igencsak hasonló Julián-naptárra, de nem minden ortodox ország követte ezt (a többi között Oroszország sem). A két naptár között így már csak a szökőévekben van egy nagyon kicsi eltérés – a szökőnapot tekintve. De az erre áttérő országok ma már ugyan úgy december 25-én ünneplik a karácsonyt, mint nyugati-országokban. Mindemellett volt még egy ortodox ország, amely változtatott ezen. Ez nem más, mint Ukrajna – ennek a döntésnek a hátterében politikai üzenet áll. Ezzel is ki akarják fejezni azt, hogy ők közelebb állnak a nyugati világhoz, mint a keletihez (Oroszországhoz).
Mindezeket figyelembe véve ki lehet azt jelenteni, hogy ugyan sok helyen, sok időpontban, sok módon ünnepeljük ezt az eseményt – legyen az Japán, Nigéria vagy éppen Magyarország – egy mindenképpen közös: a szeretet.
Boldog Karácsonyt, Merry Christmas, Feliz Navidad vagy éppen メリークリスマス (Merī Kurisumasu), az üzenet ugyanaz. A lényeg ugyanis az egymásra való odafigyelés és a meghitt, szeretetteljes környezetben eltöltött közös idő. (Danube Institute)
