Ritka egyetértésben kritizálták a Budapesten jövőre bevezetendő új lomtalanítási rendszert a főváros kormánypárti és ellenzéki vezetői a Vitézy Dávid vezette városfejlesztési bizottság hétfői ülésén.
Soha nem gondoltam volna, hogy egyhangú lázadás tör ki a fővárosi önkormányzat egyik bizottsági ülésén a kormány, illetve az általa kiválasztott koncesszor ellen – hökkent meg Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója a Vitézy Dávid vezette városfejlesztési bizottság hétfői ülésén a megszűnő házhoz menő lomtalanításról kibontakozott vitában és sietett leszögezni, hogy a fővárosi önkormányzatot meg sem kérdezték az ügyben.
Az elmúlt napokban nagy vihart kavart, hogy 2025-től megszűnik Budapesten a több évtizede bejáratott évente egyszeri házhoz menő ingyenes lomtalanítási rendszer, amikor a nagy darabos háztartási hulladékokat egyszerűen le lehetett tenni a ház elé, ahonnan a kukás autók azután elszállították. A rendszert sokan egyfajta kincsvadászatként élték meg, míg mások ebből éltek, bár ezt egy ideje jogszabály tiltja. Másokat viszont erősen zavart a lomtalanítás idején kialakuló szemétkáosz.
A fővárosnak csaknem másfél éve semmi dolga a hulladékgazdálkodással, azt ugyanis az állam vette át és egy koncesszorra, a Molra bízta, amely azután az önkormányzatokkal, illetve cégekkel együttműködve szervezte meg a feladatot”- hárított mindjárt az elején Mártha Imre, a Budapesti Közművek (BKM) Zrt. vezérigazgatója. A fővárosban mindenesetre az egykori hulladékos céget, az FKF Zrt.-t előbb magába olvasztó, majd a Molnak gyakorlatilag eladott a hulladékgazdálkodási üzletág bázisán hozták létre a feladatot jelenleg ellátó Mohu Budapestet. Mártha Imre a Mohu Budapest Igazgatóságának tagja. A kettős szerepben működő most a bizottsági ülésen elmondta, hogy a koncesszor „kontrollált lomtalanítást” vállalt, márpedig a jelenlegi rendszer nem nevezhető annak. Rögtön azt is hozzátette, hogy
Európa nagyvárosaiban és a Magyarország többi városában sem létezik ehhez hasonló,
a lomot mindenütt gyűjtőpontokon lehet leadni. Az új lomtalanítási szisztéma műszaki tartalma magasabb lesz – ígérte.
Az új rendszerben a háztartásokban keletkező nagy méretű lomot - ami nem elektronikai eszköz (hűtő, tévé, mosógép.), nem veszélyes hulladék (gyógyszer, akkumulátor) és nem is bontási törmelék, festék – a lakástól 800 méterre évente 3 napra kialakított hulladékgyűjtő pontokon lehet leadni. Ezek a pontokon a szemetet eleve szétválogatva lehet lerakni, amelyben a cég munkatársai segédkeznek. A hulladékgyűjtő pontok körbe lesznek kerítve és őrzik is majd ezeket. A tervek szerint évente 146 ilyen pontos alakítanak ki, ezek adott körzetben való működéséről a Mohu Budapest hamarosan induló új honlapjáról lehet tájékozódni. Ahogy Mártha fogalmazott, a „vándorcirkusz” minden évben már időpontban lesz elérhető az egyes városrészekben.
A lomok odaszállításáról a lakóknak maguknak kell gondoskodniuk, kivéve a kerületi önkormányzatok által kijelölt szociálisan rászoruló háztartásokat, ahová kimegy a kukásautó.
Ezek száma természetesen korlátozott lesz. Ha valaki ezen a körön kívül szeretne házhoz menő lomtalanítást, akkor köbméterenként 5800 forint plusz áfát kell fizetnie. Az év többi napján a városban már most is működő 18 hulladékudvarban adhatják le a válogatott lomot. Érdemes előre tájékozódni, mert nem mindenütt vesznek át mindent.
Az új rendszerrel megszűnik a zöldfelületek terhelése, az utcák szennyezése és a „lomizás” is – tette hozzá a Mohu Budapest embereként Mártha Imre, aki további előnyként említette, hogy ezzel elejét veszik a hulladékok agglomerációból külső kerületekbe való áthordását is.
A legfontosabb cél azonban az, hogy közelebb kerüljenek a hulladéklerakóba kerülő szemét Magyarország által vállalt 10 százalékos arányához, amely jelenleg 60-70 százalék. Ebben Budapest esetében jelentős szerepet játszik a lomtalanítás, az utcára kerülő szemét ugyanis válogathatatlan, az égetőműben sem tudják elégetni annyira vegyes összetételű. Az 50 éve jellemző lomtalanítási rendszer egyébként is rendetlenséget eredményez a közterületeken, fennakadásokkal jár, zavarja a lakókat, több napra megnehezíti a parkolást, a városképet, tisztaságot is jelentősen rontja és szembe megy a körforgásos gazdaság modelljével.
Mártha Imre arra a kérdésre egyelőre nem tudott választ adni, hogy mennyibe fog kerülni az új modell, de hangsúlyozta, hogy a cél nem a spórolás,
mivel a hulladékgyűjtő pontok kialakítása őrzése, a hulladék válogatása és elszállítása vélhetőleg nem lesz olcsóbb a jelenlegi rendszernél.
A bizottsági ülésen Budapesten eleddig nem tapasztalt egyetértésben sorolták az új modellel kapcsolatos kritikáikat és a ellenérveiket a Fidesz és az ellenzék képviselői. Gulyás Kristóf budavári és fővárosi képviselő kiemelte, hogy a hulladékudvarok használata a a gyakorlatban nagyon nehézkes, ide-oda küldözgetik az embereket a lommal. Azt se értette, hogy miért a kerületi önkormányzatoknak kellene diszkriminálva válogatni, hogy kihez menjenek ki a lomért és ki vigye maga. Vitézy Dávid bizottsági elnökként megjegyezte, hogy
az új rendszer éppen szembemegy a városvezetés által kívánatosnak tartott autómentes városi élettel, hiszen egy kanapét vagy szekrényt elég nehéz az embernek a hátán elcipelni a kijelölt gyűjtőpontig.
Balogh Balázs a Tisza Pártból teljesen egyetértett a fideszes képviselővel és Vitézyvel, ráadásul eléggé sanszosnak találta, hogy a népek továbbra is kipakolják az utcára a lomot, lévén nem tudják majd elvinni, vagy éppen késve értesülnek az adott hulladékgyűjtőpont kialakítási idejéről. Kiss Ambrus elmondta, hogy a Fővárosi Közgyűlésen napirendre kerül a téma. (Népszava)
