Zömmel Európa déli és keleti országaiban élők léptek feljebb a magyarokhoz képest azon a rangsoron, amit az Európai Unió összes lakosát a jövedelmeik alapján évenként sorba rendezve kaphatunk meg.
A g7.hu múltkori cikkéből kiderült, hogy egyre kevesebb magyar jövedelmi helyzete javul az uniós átlaghoz képest. Most azt nézzük meg alaposabban, hogy kikkel szemben javult és romlott a helyi életszínvonalat jobban megragadó vásárlóerő-paritáson mért adatok tükrében a magyarok helyzete.
Mindez azért fontos, mert 2020 és 2023 között előfordultak kiemelkedő bérnövekedési adatok is Magyarországon, ám azokkal szemben állt a rendkívüli infláció, ami nem ugyanúgy érintette a gazdagabb és szegényebb háztartásokat. Az eleve magasabb bérszínvonalú országokban ráadásul már a magyarnál kisebb mértékű növekedés is elég ahhoz, hogy pénzben kifejezve jóval nagyobb legyen a béremelkedés – a bérek növekedése pedig Európa-szerte jellemző volt.
Románia, Lengyelország, Bulgária magabiztosan előz
Ha a medián szintjén – vagyis a társadalom szegényebbik felénél jobban, a gazdagabbiknál viszont rosszabbul – kereső magyarok pozícióját nézzük a közel 450 millió európaihoz képest a jövedelmi rangsoron, akkor azt látjuk, hogy 2020-ban még 80,8 millió olyan európai volt – beleérte a rosszabbul kereső magyarok is -, akik hozzájuk képest vásárlóerő-paritáson rosszabbul kerestek. Ez a szám 5 százalékkal csökkent 2023-ra, 76,7 millióra.
Ha a középső magyar jövedelmi rétegnél rosszabbul kereső európaiak összetételét nézzük, szembetűnő Románia esete. Az ott élők közül ugyanis több mint 3 millióan kerültek a rangsoron a magyar medián fölé, az ez alatt kereső románok száma így 12,4 millióról 9,3 millióra csökkent. Mindez egybevág azzal a korábbi megállapításunkkal, hogy a közelmúltban már csak a társadalmak legszegényebb harmadaiban maradt fent a magyar rétegek jövedelmi előnye Romániával szemben.
Lengyelország esete is figyelemre méltó, ott ugyanis közel 1,8 millió ember tűnt el a magyar jövedelmi medián szintjén élők mögül. Ennek következtében tavaly már csak lengyelek legszegényebb ötöde élt rosszabbul a magyar társadalom közepén mérhető életszínvonalhoz képest – a 2020 óta tapasztalt, a romániai ütemet meghaladó iramú, ám annál magasabb szintről induló gazdasági növekedés jócskán megtette a hatását a jövedelmi viszonyok tekintetében is.
Bulgáriáról sem feledkezhetünk meg, a balkáni országban – Romániához hasonlóan – már az elmúlt évtized közepén viszonylag sokan léphettek előre az európai jövedelmi ranglétrán, és ezzel jelentős részben éppen magyarokat előztek meg. Ez a trend azóta is jellemző, 2020 és 2023 között 650 ezer bolgár lépett ki a magyar medián szintje alól. Mostanra a közepes jövedelmű románok, bolgárok és magyarok már nagyjából hasonló életszínvonalon élnek. (Sőt, ehhez a körhöz még egy régiós ország hozzátehető, amint az néhány bekezdéssel később kiderül).
Komoly mozgás van a mediterrán térségben
A 2010-es évek második felében az Európai Unió keleti tagállamaiban élők – közöttük a magyarok is – leginkább görögöket, illetve olaszokat és spanyolokat előztek meg a jövedelmi rangsoron feljebb lépkedve. Az utóbbi években azonban a magyar medián jövedelemből élőkhöz képest több, mint 700 ezer olasz és 300 ezer spanyol tudott előrébb lépni, igaz, a magyar társadalmi középnél rosszabbul élő görögök száma érdemben nem változott.
A fentebbi ábra másik végén sorakoznak azok az országok, amelyekben a legtöbben becsúsztak a magyar medián színvonal alá 2020 és 2023 között. Franciaország esete kirívó ebben a körben, ahol közel másfél millió ember körülményei lettek rosszabbak a magyar közepes életszínvonalnál, és Portugáliában is közel félmillióan jártak hasonlóképpen ezen időszak alatt.
Szlovákia lemarad
Visszatérve a visegrádi régióhoz, Szlovákia esete is különleges, ugyanis az euró bevezetésében élen járó posztszocialista tagállamban élők jelentős része – több, mint 300 ezer szlovák – becsúszott a magyar medián alá az életszínvonalát tekintve. Ez is alátámasztja a szlovák gazdaság miatti aggodalmakat, amelyek a 2010-es évek végétől erősödtek fel. Mostanra mindenesetre nagyjából kiegyenlítetté vált a szlovák és a magyar társadalmak közepeire jellemző életszínvonal, és ezekre hasonlít a medián bolgár és a román életszínvonal is, amint már korábban bemutattuk.
Érdemes megjegyezni, hogy Ausztriához képest érdemi változás nem történt, vagyis lényegében ugyanannyi osztrák élt jobban és rosszabbul a magyar társadalmi középhez képest 2020-ban és 2023-ban. Hasonló a helyzet Csehországgal és Németországgal kapcsolatban is. Ugyanakkor az is jól látszik az ábrán, hogy némileg gyengült a skandináv államokban élők relatív jövedelmi helyzete a magyar mediánhoz képest.
Az euróban számolt jövedelmeket nézve is előz Bulgária és Románia
Ha a fentebbi, a helyi árakkal kiigazított jövedelmi adatok helyett az euróban számolt nominális béreket nézzük, alapvetően hasonló képet kapunk. Igaz, ebben az esetben a csehek közül is viszonylag nagy számban, 325 ezren előzték meg a magyar társadalmi közepet. Fontosabb eltérés továbbá, hogy az országok méretéhez képest Lettországban és Litvániában is sokan hagyták le a magyar medián életszínvonalat, és Franciaország eltűnése alapján az ábra másik oldalán arra lehet következtetni, hogy ott alapvetően nem a béreket, hanem az árakat érintő változás okozta a visszacsúszást.
Horvátországban is több százezren vannak, akiknek az életszínvonala 2020 és 2023 között beérte a magyar társadalom közepén tapasztaltat, ami már az eurózónához tartozó országban a vásárlóerő-paritáson számolt jövedelemadatokat nézve sem megy ritkaságszámba.
Módszertan
Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak. Az uniós statisztikai hivatal adattábláiból kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek a háztartások egy főre jutó éves bevételei alapján, a juttatások, a hozzájárulások és az adók levonása után és bizonyos esetekben a helyi árszínvonallal kiigazítva. Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, tehát az egyes időszakokra vonatkozó értékek alapvetően az egy évvel korábbi állapotot írják le.
