A felmérésekben élre tört a szélsőjobb, ha pedig győz is, az esetleges kormányalakítást csak a demokratikus pártok ideológiai hovatartozás nélküli összefogása hiúsíthatja meg.
Hétfőre, a parlamenti választás másnapjára halasztotta a döntést a román alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulója eredményének hitelesítése kapcsán. (Romániában, november 24-én tartották az elnökválasztás első fordulóját, a második fordulót december 8-án fogják. A kettő közötti vasárnapon, vagyis december 1-én zajlik a parlamenti választás.) Mivel a mintegy 9,5 millió szavazat csütörtökön elrendelt újraszámlálása nyilvánvalóan nem fejeződött be pénteken 14 órára, a taláros testület vasárnap 22 óráig hosszabbította meg a határidőt e téren. Így egyelőre nem tudni, hogy változik-e a jelöltek sorrendje. Ha igen, akkor a hatályos törvények szerint meg kell ismételni az elnökválasztást. Erre december 15-én, illetve 29-én kerülhet sor. Elméletileg. A gyakorlatban viszont ennél sokkal bonyolultabb a helyzet, hiszen több jelölt visszalépett, egyesek végleg visszavonultak a politikától, másokat leváltott a pártelnökségről pártjuk, az első forduló nagy vesztese, a miniszterelnök Marcel Ciolacu pedig már csütörtökön, az alkotmánybírósági döntés után jelezte, bármi is lesz az újraszámlálás eredménye, ő nem indul újra, befejezettnek tekinti maga részéről az elnökválasztási megmérettetést.
Az alkotmánybíróság új határideje sem teljesíthető valójában, a bukaresti külügyminisztérium jelezte – a külföldi voksok addig csak részben érkeznek meg, az utolsók december 3-ra várható.
Mindez a káosz és a bizonytalanságot élteti, ami a vasárnapi parlamenti választás tekintetében meghatározó lehet. Az elnökválasztási fiaskó után a közvélemény-kutatók nem adtak ki előrejelzéseket a pártok támogatottságát illetően. Egyetlen felmérés látott napvilágot, amelyet a HotNews portál mutatott be, jelezve, hogy „megszerezte” azt. Amennyiben ez a felmérés a valós helyzetet tudja mutatni, akkor Románia számára valóságos katasztrófa fenyeget vasárnap. Az AtlasIntel méréseiben már
élre ugrott a szélsőjobb. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) megelőzte az eddig legnépszerűbb alakulatot, a kormányzó Szociáldemokrata Pártot (PSD)-t.
A hibahatáron mozgó alakulatok azonban félelmetes erősítést jelenthetnek az AUR-nak, és akár újabb bombameglepetést is hozhatnak vasárnap. A mindeddig ismeretlen párt, amely most beállt Georgescu mögé, a Fiatal Emberek Pártja (POT) a semmiből hirtelen a bejutás küszöbére, 4,6 százalékra ért, ami az elmúlt napok tanúsága alapján bármennyire duzzadhat vasárnapra. Ugyanekkora támogatottsággal mérték az AUR-ból kiszakadt botrányhős, Diana Șoșoacă EP-képviselő pártját, az SOS Romániát is.
A felmérés kitért az elnökválasztás második fordulójára is – az adatokat még az alkotmánybírósági döntés előtt gyűjtötték, amikor nem merült fel a voksolás esetleges megismétlése. A hét eleji opciók szerint a szoros versenyben Lasconi USR-jelölt vezet 47,5 százalékkal, Georgescu tábora az első fordulós 23 százalékról 45,3 százalékra nőtt.
Mindez azt jelzi, nehezen akadályozható meg a szélsőjobb parlamenti győzelme, esetleges kormányalakítást pedig csak a demokratikus pártok ideológiai hovatartozás nélküli összefogása hiúsíthatja meg.
Ellenkező esetben tökéletesen megvalósul az orosz diverzió célja – a káosz és instabilitás a NATO keleti szárnya alappillérének számító, EU-tagállamban. A demokratikus pártok azonban nem tudtak egyelőre túllépni ellentéteiken, egymásra mutogatnak. Az USR Lasconi és támogatói Ciolacu egyértelmű bejelentése után is a PSD-t és a miniszterelnököt vádolja azzal, hogy zöld asztalnál akarják megnyerni az elnökválasztást, az alkotmánybíróság Ciolacu érdekében jár el. A számok pedig azt mutatják, hogy mind a vitából, mind a bizonytalanságból a szélsőjobb profitál.
A szavazók mindkét tábora egyre intenzívebben kezd állást foglalni. Georgescu győzelme óta a nagyvárosokban minden nap tüntetnek. Csütörtökön este Bukarestben az alkotmánybíróság döntése ellen is tiltakoztak, valamint az ellen, hogy az újraszámláláson civil megfigyelők nem vehetnek rész – a hatóság a hatályos törvényre hivatkozva utasítja el a megfigyelőket.
Georgescu hívei ezúttal is a TikTokon gyülekeznek. Csütörtökön már nyíltan erőszakra buzdító üzenetek sokasága lepte el a kínai tulajdonú közösségi platformot, és azt üzenik a szélsőjobb ellen tüntetőknek: „Mi tankokkal megyünk az utcára”.
„Egy vérből valók vagyunk”
Ezzel a címmel számolt be a Maszol portál arról, hogy magyarországi és erdélyi sztárok buzdítják az erdélyi magyarokat a parlamenti választáson való részvételre. Bagossy Norbi, Kowalsky, Nagy Feró, Pataky Attila, Keresztes Ildikó, a Hargita Székely Néptáncszínház együttese arra kérik rajongóikat, szavazzanak az RMDSZ-re az erdélyi magyarság léte és jövője érdekében.
Buzdítanak a magyarországi politikusok, bár ezúttal, az elnökválasztás okozta káosz közepette sokkal visszafogottabban, mint szoktak.
Szijjártó Péter külügyminiszter az elnökválasztási kampányban jelent meg Kolozsváron Kelemen Hunor RMDSZ elnök mellett buzdítva, Orbán Viktor ezúttal nem ment el személyesen, csupán az RMDSZ választási hirdetéseiben és péntek reggeli rádióinterjújában kérte az erdélyi magyarokat, hogy vegyenek részt a parlamenti választáson és a magyar érdekképviseletre voksoljanak. Szijjártó ezúttal csak Facebook-posztban, a nemzetpolitikáért felelős politikusok, Szili Katalin, Nacsa Lőrinc államtitkár és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a helyszínen buzdítottak, hangsúlyozva a magyarellenes erők előretörésének veszélyét. A helyzet pikantériája, hogy a veszélyként hivatkozott román szélsőjobb pártok mindegyike, a magyarellenességet leszámítva, gyakorlatilag ugyanazt a szuverenista, Nyugat-ellenes politikát képviselik, mint a Fidesz.
Kolozsváron a Maszol kérdésére, hogy miként látja a magyar kormány az elnökválasztás első fordulójának meglepő eredményét, Semjén Zsolt azt mondta: – Látható tendencia egész Európában, hogy a mainstream, fősodrú ideológiák szembe mentek az emberek értékítéletével, elvárásaival. Valami mélységes elégedetlenség, protest érzés van a társadalomban, és ez az eredmény alapvetően ennek, a mainstreamet szervilisen kiszolgáló politikával szembeni protestnek a megnyilvánulása.
„Tagadhatatlan, hogy a romániai magyarok hajlamosak a szélsőjobbra szavazni”
Magyari Nándor szociológust, a Babes-Bolyai Tudományegyetem tanárát arról kérdeztük, valóban válságban van a közvélemény-kutató szakma, minek tulajdonítja azt, hogy senki sem tudta mérni az első forduló győztesének eredményét.
Tévedhet ekkorát minden közvélemény-kutató, ha nincs valami szervezett megtévesztés? A rejtőzködő szavazók aránya lehet ilyen mértékű spontánul?
- Én abból indulok ki, hogy leszögezném: Călin Georgescu az elnökválasztások első fordulójában, és ezt hangsúlyosan mondom, 52 százalékos részvétel mellett szerezte meg a leadott szavazatok 22,94 százalékát 2 120 404 szavazattal, úgy hogy ebben az indulástól az Alkotmánybíróság által letiltott Diana Şoşoacă szavazói is benne foglaltatnak. Megmondom őszintén, hogy ez az arány önmagában még jól is mutatna, ha arra gondolok, hogy „csak” ennyi konteó-hívő, szélsőséges nacionalista, oltástagadó és legionárius hajlamú román állampolgár lenne, de ott van az AUR-szavazók jó része és a láthatatlanok is.
Mindent egybevetve a közvéleménykutatók tévedése több forrásból táplálkozik, én a teljesség igénye nélkül próbálom ezeket számba venni. Elsőként mondom, mert talán ez a legfontosabb, hogy Romániában minden magára adó párt közvélemény-kutató intézményt gründolt (ez máshol is ilyenformán működik), ezért a mérések erősen részrehajlók, nem véletlenül a pártok, a felkérők, a pénzelők elvárásainak megfelelően. De közrejátszottak módszertani problémák is, például, hogy a „diaszpórát” nem mérték (ott Georgescu 345 091 szavazatot szerzett).
A legtöbb mérés telefonon történt (CATI), viszonylag kis mintákon (1000-2000 fő megkérdezésével, az eredmények statisztikai hibahatárait manipulatív módon adták meg, mert egy általános várható intervallumot jelöltek meg, holott sokan nem válaszoltak, így a mintanagyság sokkal kisebb lehetett a megadottnál, stb. Tisztességes méréskor a választ megtagadókat profilozni kell és megpróbálni a motivációikat is kideríteni. A mérések bukását az is okozta, hogy kismintás kutatásokat végeztek, melyeket nem egészítettek ki big data típusúakkal és a digitális szociológia ezközeivel végzett kutatással. Így, valójában csak az offline opciókat adatolják, korlátozott reprezentativitással. Most viszont úgy tűnik az online – különösen a social media lájkjai – jobb előjelzői voltak az eredményeknek, mint a szemtől szembeni, illetve telefonosak. Megjegyzem, hogy most azt mondják, hogy Georgescu szavazatait a TikTok eredményezte, de hát az összes többi jelölt is használta az online teret és a közösségi médiumokat.
A hálózatelemzés is közelebb vitt volna az eredmények pontosabb előrelátásához, hiszen egyre nyilvánvalóbb, hogy az online, és nemcsak, hálózatok – Georgescu esetében például az oltásellenesek hálózata, és feltétlenül az ortodox egyház papjai, akik az abortuszellenes népszavazásuk elbukása óta keresik a lehetőséget a revansra, egy nemcsak abortusz, hanem immár császármetszés ellenes támogatásával – vizsgálata nélkül nem lehet érvényes előrejelzést tenni.
Fontos azt is leszögezni, hogy protestszavazatokat igencsak nehéz mérni, hiszen ezeket elhallgatják és majd a szavazófülke magányában aktiválják. És nem utolsósorban azon kívül, hogy lehetett külső beavatkozás és az álprofilokat és posztokat generáló algoritmusok manipulálása is, a mérések 4-5 napos (azaz utoljára a választást megelőző hét elején történtek) késéssel jöttek és szombaton már nem is volt szabad nyilvánosságra hozni őket. Ezzel szemben Georgescu online mozgósítása a legnagyobb intenzitással viszont az utolsó napokban (még kampánycsendben is!) történt. Ami az exit poll méréseket illeti, azon kívül, hogy azok is csak országosan történtek és nem ve(het)ték figyelembe a külföldön leadott szavazatokat (9241833 érvényes szavazat), amelyekből Georgescu 3,75, és Lasconi 2,3 százaléknyi további szavazatot szerzett.
Mindezzel világossá vált, hogy - esetünkben is-, a vizuális és végtelenül lebutított populista kampányok hatékonyabbak a „józan ész”-nél, s főként a szakértői tudásnál.
A magyarországi ellenzéki nyilvánosságban felmerült, hogy sok erdélyi magyar szavazhatott Georgescura, mivel nézetei sok tekintetben egyeznek az Orbán Viktoréval. Van arra vonatkozóan bármiféle adat, hogy hogyan szavaztak az erdélyi magyarok az első fordulóban?
Az adatok azt mutatják, hogy kevés magyar szavazója lehetett Georgescunak. Etnikai bontásban nem tudhatjuk, ki hogyan szavazott, de a két székely megyében a legalacsonyabb a rá szavazók aránya (az országos átlag 23% ezzel szemben Hargita megyében 6, Kovászna megyében 12) és ezeken belül is a románok lakta települések hozták ezt az eredményt. Az viszont tagadhatatlan, hogy a romániai magyar szavazók hajlamosak a szélsőjobbra szavazni, erre kondicionálta őket a meanstream politikai elit és a Magyarországról átzúduló diskurzusok is.
Elképzelhetőnek tartja, hogy az erdélyi magyarok a második fordulóban nagy számban Georgescura szavaznak majd? Ez az egyre gyakoribb feltételezés arra a májusi felmérésre alapoz, amely szerint a magyar kisebbség az országos átlagnál erősebben EU-ellenes és „putyinista”, ezért inkább a szélsőjobb jelöltet választják a liberális nyugatpárti Lasconival szemben.
Azt elképzelhetőnek tartom, hogy a romániai magyarság egy része (hogy mekkora azt nem tudom megjósolni), bármit is mond vagy elhallgat a „fiókpárt”, amely Orbán itteni magyar hangja, a szélsőséges jelöltre szavaz. De biztosan nem mindahányan, kisebb részük már az első fordulóan is Lasconira szavazott.
Elképzelhetőnek tartja, hogy az RMDSZ ne álljon be Lasconi mögé?
Kelemen nem mert rögtön a Lasconira való szavazásra buzdítani és különösen nem mert intézményesen állást foglalni. Több oka is lehet ennek: mert nem kapott még eligazítást Budapestről, vagy mert úgy értékelték spin doctor-jai, hogy szavazatokat veszítene a parlamenti választásokon, ha ezt megtenné. Jellemző viszont, hogy a fő ellenséget nem a román szélsőjobban látta a fiókpárt, hanem a progresszív jelöltben, ennek legjobb bizonyítéka a tv-vita, melyen Kelemennek egyetlen kérdése sem volt Simionhoz, viszont macsó módon (és tévesen) letorkolta Lasconit. Úgyhogy elképzelhetőnek tartom, hogy a párt továbbra is sunyít, nem mondja ki határozottan a parlamenti választásokat követően sem, hogy Lasconira ildomos szavazni.
A közvélemény-kutatók nem mertek felméréseket közzétenni a parlamenti választásra vonatkozóan. Az ön véleménye szerint mi várható vasárnap? Megakadályozható a szélsőjobb előretörése? Hová szavaznak majd Georgescu szavazói, merthogy az első forduló alapján elsősorban a PNL bázis megyéit vitte el a semmiből jött győztes?
- A politikában minden nap egy kicsit az van, hogy „meghalt a király, éljen a király”. Most – hacsak valamilyen további meghökkentő fordulat nem lesz vasárnapig – azt látom, hogy a hagyományos pártok a krízishelyzetben jobb vezetőket választottak, mint a régiek voltak és az USR-PNL összefogás is ígéretes. Azért is, mert Lasconi amikor egy karakteres és elismert politikust Ilie Bolojant, gyakorlatilag máris miniszterelnöknek jelölte, egy erős nyugatorientált pólust hozott létre, és egy kicsit az őt fogva tartó, nőket sújtó, üvegplafon hatást is sikerül(het) túllépnie. De bizakodásra ad okot az is, ha a PSD-n belül valamelyes letisztulás indul be és a közigazgatásban dolgozókkal, valamint a megemelt nyugdíjú idősebb generáció segítségével jó eredményt érhet el. Egyelőre – úgy tűnik – a szélsőjobb fragmentált, a Georgescu szavazatai elsősorban a Şoşoacă -SOS pártjában, meg egy ismeretlenben (POT), no meg az AUR-ban fognak szétterülni és végül kisebbségben, ellenzékben maradnak.
Okozhat az elnökválasztáshoz hasonló meglepetést az újabb ismeretlen, a Fiatal Emberek Pártja (POT), amelyről azért annyit tudni lehet, hogy szélsőséges és üdvözölte Georgescu győzelmét?
Szerintem nem okozhat. Csak 76 személyt jelöltek és nincs a listájukon Georgescu. (Népszava)
