Az uniós adatokra aztán nem lehetünk büszkék.
A 2022-ben megkérdezett uniós állampolgárok 8,3 százaléka számolt be arról, hogy 2021-ben nem tudott legalább minden második nap húst vagy halat fogyasztani, ez egy százalékos emelkedés az előző évhez képest – derült ki az Eurostat legfrissebb adataiból. Ha kifejezetten a lakosság azon hányadát nézzük, akiket az elszegényedés veszélye fenyeget, azaz jövedelmük nem éri el a mediánbér 60 százalékát, ez a mutató rögtön megugrik, egészen 19,7 százalékra.
Mi a helyzet Magyarországon?
A vonatkozó magyarországi adatokat még decemberben közzétette a Központi Statisztikai Hivatal, ezek alapján a lakosság 13,9 százalékának, azaz nagyjából 1,3 millió embernek az asztalára nem jutott rendszeresen hús.
Az uniós összehasonlításban ezzel Magyarország a tárgyévben összességében a negyedik lett, csupán Románia, Bulgária és Szlovákia mögött lemaradva – pedig ez nem egy olyan toplista, amelyen büszkeség lenne az előkelő helyezés.
A szegény magyarok még rosszabb helyzetben vannak
Ha kifejezetten a szegényebbekre vonatkozó statisztikát nézzük, sem jobb a helyzet, hiszen a havi nettó 125 570 forintos, a 2021-ben a szegénységi küszöbnek megfelelő bérből élők közel harmada, 29,6 százalék nem tudta megengedni magának, hogy rendszeresen húst egyen, és ahogy az grafikonunkon is látszik, a téren nem is történt valódi előrelépés 2016 óta:
A hazai helyzet pedig a nemzetközi összehasonlításban sem igazán fényes. Hiszen csakúgy, mint a teljes lakosság körében, itt is az Európai Unió legrosszabbul teljesítő országai közé került hazánk ezen a téren, Bulgária, Románia, Szlovákia és Görögország mögött lemaradva:
Mi van az árstoppal?
A nemzetközi statisztika azért is rendkívül kínos, mert a 2022 februárjában bevezetett árstopot a 2022 őszén látott árokhoz igazították, azaz ha ezen árak mellett sem igazán jutott a magyaroknak pénze a húsfélékre, nehéz elképzelni azt, hogy a kormányzati szabályozó intézkedés érdemben javítani tudott a statisztikán. Ráadásul az Eurostat adatai egyértelműen azt mutatják, hogy a magyarok asztalára egyáltalán nem jutott több hús a legtöbb EU-s és régiós országhoz képest – ez a tendencia pedig nem valószínű, hogy megfordult az árstop hatására. (mfor.hu)
