„Ha valaki doktori címre aspirál, az hogyhogy nincs tisztában ennyire alapvető tudományos normákkal?” – tette fel a kérdést Facebook-posztjában a Corvinus oktatója.
„Rossz hír: Orbán Balázs disszertációjában a plágiumkereső szerint legalább kilenc oldalnyi szó szerinti, vagy átfogalmazott átvétel szerepel, hivatkozás nélkül” – kezdte Rácz András Facebook-bejegyzését, amiben újabb hibákra hívta fel a figyelmet a miniszterelnök politikai igazgatójának írásával kapcsolatban. Rácz posztjában azt írja, a plagizált
kilenc oldalnyi szöveg a plágiumellenőrző szoftver szerint az Orbán Balázs és Árpási Botond közösen írt, tavaly megjelent cikkéből lett szó szerint átemelve.
A Budapesti Corvinus Egyetem oktatója szerda délelőtt ment az ELTE ÁJK-ra, hogy megtekintse Orbán Balázs disszertációjának végleges, védésre szánt változatát.
„A probléma az, hogy erre a közös cikkre egyáltalán nincs hivatkozás sem a munkahelyi vitára szánt változatban, sem a véglegesben. Nem szerepel sem a lábjegyzetekben, (pedig szó szerinti átvételnél, főleg, ha nem egy egyszerzős, saját cikkből van az átvétel, kötelező lenne) sem pedig a felhasznált szakirodalmak között” – részletezi Rácz, aki a bejegyzéséhez csatolt néhány fotót is, hogy a követőinek is érthető legyen, miről is van szó. „A vörös szín jelenti a szoftverben a szövegben lévő szó szerinti átvételt, a narancssárga a minimális módosítást, a sárga az átfogalmazást.”
Rácz azt írja, nem arról van szó, hogy a disszertáció szerzője egyszer-kétszer felejtette el lehivatkozni egy-egy részletet, „hanem a közös Árpási-Orbán cikk említése szisztematikusan hiányzik az egész szövegből.”
A Corvinus oktatója ezután kitért arra a neki feltett kérdésre, hogy előfordulhat-e az, hogy a napvilágot látott
hiányosságok miatt kicserélik a végleges dolgozatot egy olyan változatra, ami szabályszerűen van lehivatkozva. Rácz szerint ez nem történhet meg, többek között azért sem, mert a disszertáció végleges változatának végébe bele van fűzve az angol nyelvű tézisfüzet is.
„A tézisfüzet pedig ismert, elérhető online, és abban sem szerepel hivatkozás Árpási Botond és Orbán Balázs közös cikkére. A felhasznált szakirodalom ebben a 238. oldalon kezdődik, ott kéne lennie felsorolva az Árpási-Orbán cikknek, meg persze a lábjegyzetekben is, de nincs. Ergo, ha bárki a szöveg kicserélésével próbálkozna, automatikusan és azonnal lebuktatná magát, hiszen egy újonnan előállított disszertáció-verzióban is ott kell lennie a tézisfüzetnek, márpedig, ha abban hirtelen megjelenne az Árpási-Orbán cikkre a hivatkozás, noha a korábban online feltöltött verzióban nem volt benne, az azonnal leleplezné az utólagos cserét” – részletezte Rácz, aki a bejegyzés utolsó bekezdéseiben azt fejti ki, hogy értetlenül áll azelőtt, hogy „ha valaki doktori címre aspirál, az hogyhogy nincs tisztában ennyire alapvető tudományos normákkal?” „Azt viszont sejteni vélem, hogy ez a szövegváltozat hogyan jutott el ideáig. A lehetséges megfejtés az ELTE oldalán keresendő – de nem valamiféle szándékosság, hanem egy procedurális rés a valószínűsíthető ok” – fogalmazta meg Rácz.
Orbán Balázs az ELTE jogi karán készül doktori fokozatot szerezni, ami önmagában is vitákhoz vezetett, de doktori disszertációja körül is kérdőjelek jelentek meg a napokban.
Az észrevételekkel kapcsolatban mi is kerestük Orbán Balázst, aki lapunknak azt válaszolta: változatlanul fenntartja, hogy a disszertációjával kapcsolatban nem kíván nyilatkozni, amíg tart az eljárás. A nyilvános doktori védést jövő kedden tartják, Orbán azt mondta, azután minden kérdésre választ ad. (Telex)
