A ma hajnali, Ukrajna elleni orosz rakétatámadás miatt a lengyel légierő vadászgépei a levegőbe emelkedtek, illetve legmagasabb készültségbe helyezték a légvédelmet is – írta meg az Ukrainszka Pravda.
A rakétatámadásra válaszul a lengyel műveleti parancsnokság „minden lehetséges erőforrást mozgósított:”
vadászgépekkel szálltak fel, aktiválták a légvédelmet és felderítő képességet.
Az orosz rakéták végül Lengyelországtól egészen távol, Dnyipró város térségében csapódtak be, meg sem közelítették a lengyel légteret. (Portfolio)
Oroszország ma hajnalban kilőtt egy interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) Ukrajnára
Ma hajnalban történelmi támadást hajtott végre Oroszország Ukrajna ellen: interkontinentális ballisztikus rakétát (ICBM) lőttek ki Dnyipró városára. Először fordult elő a történelem folyamán az, hogy háborús helyzetben ICBM-csapás ért egy országot. Moszkva valószínűleg csak „első figyelmeztetésnek” szánta a dolgot, ha Ukrajna nem függeszti fel Oroszország területének támadását, további csapások lesznek. Racionálisan várható, hogy a Nyugat rövidtávon Ukrajna támogatásának fokozásával fog válaszolni.
a támadás során egy interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) is becsapódott a településre.
A kilőtt ICBM nem szállított nukleáris robbanófejet.
Az ukrán légierő jelentése szerint az orosz csapásmérő erők Asztrahán régióból indították az interkontinentális rakétatámadást, a fegyver típusát nem nevezték meg.
Mekkora kárt okozott a csapás?
A légierő nem osztott meg információkat arra vonatkozóan, hogy az oroszok pontosan mit találtak el és mekkora kárt okoztak. Dnyipropetrovszk megye kormányzója annyit közölt, hogy egy iparlétesítményt ért találat és ezen kívül még két helyen nagyobb tűz van a városban.
A kárfelmérés és a sérültek mentése még folyamatban van, de nincs arról információ, hogy drasztikus, Dnyipró jövőjére nézve katasztrofális kár keletkezett volna.
Mit akart Moszkva ezzel elérni?
The Ukrainian Air Force confirmed that Russia struck the Ukrainian city of Dnipro with a conventionally armed ICBM this morning, marking the first combat use of an ICBM in history.
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) November 21, 2024
Footage from Dnipro showed glowing reentry vehicles hitting the ground around 5 AM local time. pic.twitter.com/PWTGajH9bT
Oroszország azért indította meg a ICBM-támadást, mert üzenni akart Ukrajnának:
vagy leállítják Oroszország területének nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel való támadását, vagy további ICBM-támadások lesznek, értékesebb célpontok ellen.
Lviv, Kijev, Odessza, Vinnyicija, Ivano-Frankivszk is támadás alá kerülhet.
Washington és London a napokban felhatalmazást adott arra az ukrán haderőnek, hogy amerikai ATACMS és brit Storm Shadow nagy hatótávolságú rakétákkal támadják Oroszország területét, az ukrán haderő azonnal élt is ezzel a lehetőséggel. Brjanszk és Kurszk régiókat érte ukrán támadás.
Mi jöhet most?
Ukrajna eddig higgadtan kezelte a helyzetet: az ukrán légierő, Dnyipropetrovszk vezetése és az ukrán kormány is azt kommunikálja, hogy az ICBM-ek használata nem jelent súlyos veszélyt Ukrajna működésére nézve.
Ennek a fő oka az, hogy az orosz haderő ezeket a fegyvereket (egyelőre) nem nukleáris robbanófejekkel használja, így nem tudnak lényegesen nagyobb károkat okozni, mint egy koncentrált Iszkander-támadás vagy cirkálórakéta-csapás.
Meglepő lenne, ha az ICBM-ek fenyegetése miatt a létezéséért küzdő Ukrajna megijedne és próbálná de-eszkalálni a helyzetet.
Inkább az valószínű, hogy Kijev most felhasználja Oroszország eszkalációját arra, hogy további támogatást tudjon magának toborozni a NATO berkein belül.
Ukrajna már korábban jelezte nem nyilvános platformokon, hogy Tomahawk típusú nagy hatótávolságú rakétákat (ezek lőtávolsága 1500-2000 km) és SM-6-os légvédelmi rakétákat, valamint az ezek indításához szükséges Typhoon-komplexumot akarja.
Nem tudjuk, mennyire lesz erre fogékony a Nyugat. Joe Biden még hatalom van az Egyesült Államokban 2025. január 20-ig, az elnök és stábja még dönthet úgy, hogy odaadja a Tomahawk-rakétákat és a Typhoon-rendszereket Ukrajnának, hiába volt ezzel kapcsolatosan kezdetben elutasító. A megválasztott elnök, Donald Trump és republikánus tábora viszont többnyire ellenzi Ukrajna ilyen módon való támogatását; nem világos, hogy ez hogyan fog kihatni Biden döntéshozatalára úgy, hogy 2 hónap múlva távozik a jelenlegi kormány.
Az eddigi trendek arra mutatnak:
Biden nagyon törekszik arra, hogy minden támogatást megadjon Ukrajnának, mielőtt Trump hatalomra kerül, így nem kizárt, hogy az ATACMS-rakétákra való korlátozások feloldása után más „vörös vonalakat” is hajlandó lesz átlépni, arra hivatkozva, hogy Moszkva jelentősen eszkalálta a háborút az ICBM-támadással.
Ha a Tomahawkokat nem is feltétlen kapja meg Ukrajna, a korábban beígért AGM-158 JASSM légi indítású cirkálórakétákat szinte biztosan odaadja majd Washington Ukrajnának a következő hetekben. Az sem kizárható, hogy ennek 900 kilométeres hatótávolságú, „ER” altípusát kapják majd meg az ukránok.
Oroszország erre nyilvánvalóan nem azzal fog reagálni, hogy csomagol és kivonul a Donbaszból. (Portfolio)
