Brutális a visszaesés a bolti forgalomban, ha pedig a fő szám mögé benézünk, az is kiderül, hogy a vidék jelentős részén ennél is sokkal rosszabb a helyzet.
Ma már egy átlagos havi bevásárlás többe kerül, mint másfél éve a teljes karácsonyi roham, és az is jól látszik, min próbálunk spórolni.
12,6 százalékkal kevesebb árut vásároltak idén áprilisban, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Úgy tűnik, az infláció igazán durva részének úgy lesz vége, hogy nem nagyon marad már miből vásárolni, úgyhogy a cégek nem tudnak már igazán hova árakat emelni, ha azt szeretnék, hogy legyen, aki megveszi az áruikat. De a részletes számok még látványosabban mutatják, mekkora a baj.
Érdekes dolgokat mutat mindjárt a területi eloszlás. Budapest és Fejér megye még viszonylag könnyen megúszta – már amennyire a 10 százalék körüli visszaesést lehet ilyennek nevezni –, de a vidék jelentős része gyakorlatilag a földbe állt, 15 százalék környéki a zuhanás sok helyen.
A legdurvább, 23 százalékos visszaesés Győr-Moson-Sopron megyéé, amibe nem nehéz belelátni annak a hatását, hogy véget ért a benzinturizmus, de ha ettől az egy kiugróan rossz értéktől egy pillanatra eltekintünk, akkor is az látszik, hogy Magyarország jelentős részén az embereknek nem igazán maradt már miből vásárolni.
És hogy min spórolunk? Gyakorlatilag mindenen. A három fő boltcsoport közül az élelmiszerüzletek forgalma tavaly június óta minden egyes hónapban kisebb, mint egy évvel korábban volt, pedig ha valamire, hát ételre egész biztosan mindenkinek muszáj költenie. A nem ételt áruló boltok tavaly októberben mentek le mínuszba, és azóta sem voltak képesek kitörni onnan. A benzinkutak forgalmának változásán pedig egészen pontosan látszik, mikor vezették be a hatósági árakat és mikor engedték el azokat.
Eléggé elviheti az ember szemét a benzinkutak grafikonja, de érdemes egy kicsit a másik kettőre is figyelni, főleg a 2020-as és a 2021-es tavaszival összehasonlítani a mostani helyzetet. Az élelmiszerboltok forgalma még akkor is majdnem mindegyik hónapban nőtt, amikor a járvány miatt komoly korlátozások voltak, most már látványosan rosszabb az állapot, a nem ételt áruló üzleteké pedig csak abban a két hónapban voltak a mostaninál csúfosabb mélyrepülésben, amikor a jelentős részüket be kellett zárni.
Mindez persze nem azt jelenti, hogy kevesebb pénzt tudnánk a kasszáknál hagyni – ez egy 20 százalék fölötti inflációnál lehetetlen küldetés volna. A KSH a forgalmat a megvásárolt termékek mennyiségében méri, de közzéteszi a számokat forintban is, így jött ki az, hogy idén áprilisban 7,5 százalékkal több pénzt elköltve vettünk 12,6 százalékkal kevesebb terméket. Ha megnézzük az elmúlt évek grafikonját, akkor jól látszik, hogy folyamatosan egyre több pénzt vagyunk kénytelenek elkölteni.
Könnyű kiszúrni a grafikonokon a decemberi kiugrásokat – úgyhogy jól látszik az is, hogy most már háromnegyed éve egy vásárlás szempontjából teljesen jelentéktelen hónapban is annyi pénzt hagyunk a kasszáknál, amennyiből nem is olyan régen a teljes 2021-es karácsonyi bevásárlást intéztük.
A zuhanás legcsúnyább része az, hogy az ételekre sem igazán marad pénz. Az élelmiszer jellegű vegyes üzlet elnevezésű csoportban – ide tartozik minden diszkont áruház, az összes szuper- és hipermarket, kisbolt, éjjel-nappali, tehát minden olyan üzlet, ahol ételt és más termékeket is lehet kapni – épp 10 százalékos a forgalom visszaesése. És most már 11 hónapja minden egyes hónapban kisebb forgalmat mérnek, mint egy évvel korábban.
A nem ételt árusító üzletek forgalmának részleteibe is érdemes egy kicsit belenézni. A gyógyszerboltok és az illatszert áruló üzletek mutatnak most növekedést, a használtcikk-üzletekben pedig gyakorlatilag stagnál a forgalom. A többi árucsoportnál viszont 10-20 százalék környéki visszaesés látszik, világos, hogy ezeknek a termékeknek a megvásárlását nagyon sokan már elhalasztják a jobb időkre.
(hvg.hu)
