A kormány 2025-ig több, az adórendszert érintő változtatást tervez, amelyek között kiemelt szerepet kap az adminisztráció egyszerűsítése, az adókedvezmények bővítése és egyes különadók megszüntetése – közölte kedden a Pénzügyminisztérium.
A pénzügyi tárca mostani közlése szerint a kormány célja az adóadminisztráció egyszerűsítése és az adórendszer átláthatóbbá tétele. Ennek részeként a következő lépések valósulhatnak meg:
- Adónemek számának csökkentése: A jelenlegi 64 adónem 2025-re 54-re mérséklődik, ami elsősorban az alacsonyabb hatékonyságú vagy ritkán alkalmazott adófajták összevonásával vagy megszüntetésével érhető el. Ezáltal csökkenhet a vállalkozások adminisztratív terhe.
- Digitális adminisztráció fejlesztése: Bár a közlemény konkrétumokat nem tartalmaz, a korábbi kormányzati törekvéseket sorolják fel, amelyek alapján az várható, hogy az elektronikus adóbevallási rendszerek további fejlesztése és az automatizáció előtérbe kerül.
A tárcavezető kiemelte, hogy a tervezett intézkedések között szerepel az egyes különadók eltörlése is:
az év végével megszűnik a légitársaságokra, gyógyszergyártókra és távközlési cégekre vonatkozó adó.
Az adminisztráció egyszerűsítéséhez kapcsolódó részletek ugyan nem szerepelnek a közleményben, de a Parlament elé beterjesztett őszi adócsomagban több adóbürokráciát érintő intézkedés is szerepel, amelyek közül azonban nem mind jelent tehercsökkentést:
- Számviteli egyszerűsítések a nagyvállalatoknál: Az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárai jelentősen nőnek, így a mérlegfőösszeg felső határa 1,2 milliárdról 2 milliárd forintra, míg a nettó árbevételé 2,4 milliárdról 4 milliárd forintra emelkedik. A konszolidált éves beszámoló kötelezettség határai is módosulnak: mérlegfőösszegnél 6 milliárdról 10 milliárdra, nettó árbevételnél 12 milliárdról 20 milliárdra. Emellett a könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesség nettó árbevételre vonatkozó feltétele 300 millió forintról 600 millióra nő. A foglalkoztatottak számával kapcsolatos kritériumok változatlanok maradnak. Ezek az intézkedések célja a kisebb cégek adminisztrációs terheinek csökkentése, sőt több esetben inkább több kötelezettsége lesz a vállalatoknak:
- Az online platformokra vonatkozó új adminisztratív terhek: A platformüzemeltetőkre háruló adminisztratív kötelezettségek várhatóan nőnek az új szabályozás szerint. Az online platformoknak több információt kell majd beszerezniük és jelenteniük az adóhatóság felé, de ennek pontos részletei még kidolgozásra várnak. A változtatások célja, hogy az online platformokon értékesítő külföldi kereskedők is hatékonyabban adózás alá vonhatók legyenek. Szankcióként a szabályszegő platformok elérhetetlenné tétele is szerepel a tervezetben, azonban ennek gyakorlati megvalósíthatósága kérdéses.
- Kiskereskedelmi webshopok új szabályai: Az új szabályok vélhetően a külföldi online platformok és az ezeken keresztül értékesítő kiskereskedők ellenőrizhetőségét kívánják javítani, de a magyar kereskedők számára ez további adminisztrációs és adóterheket jelenthet. Mivel a változtatások az eddig is jogszabályoknak megfelelően működő szereplőket érinthetik hátrányosan, ahogy arról a már idézett cikkünkben írtunk, fennáll a veszélye, hogy a versenyképességük tovább csökken a külföldi versenytársakkal szemben. Az intézkedések valódi hatékonysága tehát kérdéses.
