Hatalmas természeti katasztrófa fenyegeti Ukrajnát
Oroszország november 17-én nagyszabású drón- és rakétatámadást indított Ukrajna energetikai infrastruktúrája ellen. A célpontok között szerepet a kremencsuki vízerőmű is.
Vasárnap Moszkva az eddigi egyik legnagyobb rakétatámadást indította Ukrajna ellen, legalább 200 eszközt indítva a célpontok irányába. Az oroszok elsősorban az ország energetikai infrastruktúráját igyekeztek elérni, több létesítményt sikerrel támadtak. Ezek között volt a kremencsuki vízierőmű is, amely Ukrajna egyik legnagyobb energiatermelő egysége. Összesen 624 MW kapacitásra képes az 1954-ben, a szovjet időkben épült erőmű. A támadásról felvételek is érkeztek.
#UkraineRussiaWar #Kursk #Kyiv #Chernihiv #Toretsk #Kurakhove #Kupyansk
— Koba (@Roberto05246129) November 17, 2024
The moment of the strike on the Kremenchug hydroelectric power station pic.twitter.com/vsSIMZFlOF
A támadássorozat után Ukrajnában országszerte áramkimaradások voltak. A vízerőmű elleni támadás egy sokkal komolyabb veszéllyel fenyeget, nevezetesen, hogy a Dnyeper hatalmas víztömegét visszatartó gát egyszerűen átszakad. A felvételen látható az útra hulló betondarabokból, hogy a szerkezet maga is sérült a detonáció következtében. A gát mögött duzzasztották fel a Dnyeper legnagyobb víztározóját, amely mintegy 2250 négyzetkilométeren terül el, és mintegy 13,5 köbkilométer víz található a mederben. Egy gátszakadás katasztrofális következményekkel járna, hatalmas árvíz söpörne végig a folyó délebbi szakaszain, amely több ukrán nagyvárost is érinthet: Kremencsukot, Kamjanszkét, Dnyiprót és Zaporizzsját vélhetően gyorsan elérné az áradat, majd végül Herszon városának is szembe kellene néznie a folyó szintjének gyors megemelkedésével.
Emlékezetes, hogy 2023 júniusában
átszakadt a Nova Kahovka-i gát, amely hatalmas áradást okozott a Dnyeper legalsó szakaszán.
A pontos okokat ma sem tudni, mivel a felek egymásra mutogatnak a felelősséget illetően, független vizsgálat pedig egyelőre lehetetlennek tűnik a kérdésben. (Portfolio)
