Az évközi minimálbér-emelés lehetősége elsősorban a magas infláció miatt merülhetett fel.
A Napi.hu értesülései szerint legkorábban augusztus végén dőlhet el, hogy szeptembertől emelkedhet-e a minimálbér, mivel ekkor jelennek meg az ehhez szükséges féléves makrogazdasági adatok. A bérek újratárgyalása önmagában még nem jelent változást, ugyanis az emelésről és annak mértékéről a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak kell meghozniuk az egyhangú döntést.
Befagytak a minimálbér évközi korrekciójáról szóló tárgyalások, mivel az egyeztetések előfeltétele a nemzetgazdaság első féléves főbb adatainak megjelenése. Ezért várhatóan csak augusztus utolsó napjaiban dőlhet el, hogy emelkedik-e szeptembertől a kötelező legkisebb kereset – tudta meg a Napi.hu. A lap hozzáteszi, hogy a bérek újratárgyalása önmagában még nem jelent változást, ugyanis az emelésről és annak mértékéről a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak kell meghozniuk az egyhangú döntést. Ha hivatalosan megállapodnak a felek, CSAK AKKOR NŐHET SZEPTEMBERTŐL A LEGKISEBB KERESETŰEK BÉRE.
Az évközi minimálbér-emelés lehetősége elsősorban a magas infláció miatt merülhetett fel. A bérmegállapodás világosan fogalmaz: „a felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy amennyiben a gazdasági folyamatok a jelenlegi (a bérmegállapodás aláírásakor aktuális) előrejelzésekhez képest jelentősen eltérően alakulnak – különösen, ha a 2023. évi átlagos infláció mértéke a 18 százalékot várhatóan meghaladja –, úgy a féléves makrogazdasági és vállalkozási adatok birtokában újratárgyalják a megállapodásban foglaltakat”.
A BÉREMELÉS KÖRÜLI BIZONYTALANSÁGOT TOVÁBB NÖVELI, HOGY A KORREKCIÓ EGYIK FELTÉTELE, HOGY AZ INFLÁCIÓ ÉVES ÁTLAGBAN MEGHALADJA A 18 SZÁZALÉKOT.
A jelenlegi árcsökkenések és a júniusi árakra vonatkozó adatok alapján az elemzők egy része 17 és 18 százalék közötti inflációval számol. A magasabb inflációs várakozások szerint ha a 18 százalékot meg is haladja az árak emelkedése, akkor is alig, legfeljebb néhány tized százalékponttal. Ez azt jelenti, ha lesz is lehetőség a bérkorrekcióra, az egy hajszálon múlhat.
A portál hozzáteszi, az évközi béremelés célja, hogy a legkisebb bérek reálértéke ne csökkenjen akkor sem, ha az infláció meghaladja a 18 százalékot 2023-ban. Idén januárban a minimálbér 16 százalékkal nőtt, bruttó összege 232 ezer forintra emelkedett; a garantált bérminimum 14 százalékkal, 296 400 forintra nőtt.
A legkisebb bérek reálértékének megőrzése érdekében éves átlagban a minimálbér legalább 2 százalékos emelésére és a garantált bérminimum 4 százalékos korrekciójára lenne szükség. A munkavállalóknak tehát egész évre járna a korrekció. Ahhoz, hogy a reálérték ne csökkenjen, szeptembertől a minimálbér 5,2 százalékos emeléssel bruttó 244 ezer forintra nőne; a garantált bérminimum pedig 10,5 százalékkal kellene hogy magasabb legyen, bruttó 327 600 forint. (Index)
