1984-et írunk és nem csak az orwell-i jövőt olvashatjuk, de egy lengyel vígjátékot is láthatunk a mozikban, melynek címe ennek a cikknek a címe is lehetne: Szexmisszió
- A Patent Egyesület a weboldalán, Facebook-oldalán támogatást ígér olyan anyáknak, akik szembeszegülnek a bíróság döntésével, arra hivatkozva ebben esetben a döntés „kényszerláthatás”
- Más esetben a Patent jogásza dr. Spronz Júlia, támogatja azokat az anyákat, akik a „kényszerláthatásért” harcolnak a gyermek akaratával szemben
- A Patent Egyesület arra biztatja azokat a nőket, akik különélő szülők, hogy ne fizessenek gyerektartás az apának
- Patent Egyesület által támogatott kapcsolattartás akadályozása a Büntető törvénykönyv 210.§ szerint bűncselekmény is lehet, akárcsak az egyesület által támogatott tartási kötelesség elmulasztása is, ami a Btk. 212.§ szerint bűncselekmény
A távoli jövőben járunk, ahol egy matriarchális társadalomban csak nők élnek, akik génmanipulációval hoznak létre újabb és újabb nőket, férfiakat pedig egyet sem. Nos, egy félresikerült hibernációs kísérlet eredményeként érkezik meg ebbe a disztópikus jövőbe két férfi a múltból és kavarja fel az állóvizet.
Aki nem látta a filmet, annak ajánlom, aki pedig látta, annak erősen déja vu érzése lesz, mintha a mai társadalmi rendszert látnánk, mely a politikáról, hatalomról és tömegek manipulásáról szól.
Mintha ennek a férfinélküli jövőnek a megalkotásán dolgozna a Patent Egyesület és annak tagsága. Amikor a honlapjukra tévedve olyan fogalmakba botlunk, mint a „bántalmazó apa” (sosem anya), ahol a kérdést nekünk szegezik, lehet-e jó apa a bántalmazó (már megint egy férfi) és a „kényszerláthatás” fogalmát terítik elénk, az „apátlanítás” avagy „férfiatlanítás” eszközeiként.
Miközben még egy pénzügyi alapot is létrehoztak azért, hogy nyíltan törvénysértésre buzdítsanak - a fentiek alapján – anyákat, akiket a tevékenységükért a törvény a gyermekek jogai védelmében és a gyermekek érdekében büntetni rendel. Szinte az összes esetet felsoroljál, amiben anyagi támogatást igényelhetnek a „bántalmazó apával” szembeni bírósági eljárásokban. Illetékek, szakértői díjak, ügyvédi költségek, de ami a leginkább szembeötlő és felháborító kettő indok:
- bírságok kifizetése a „láthatás akadályoztatása” címen (amikor az anya nem kényszeríti rá a gyereket, hogy a bántalmazó apával találkozzon, vagy amikor az apa hibájából) – miközben az együttélő szülő feladata a gyermeket felkészíteni a különélő szülővel való kapcsolattartásra
- a gyermeket elnyerő elkövető számára gyerektartás meg nem fizetésével kapcsolatos büntetések, tehát a saját gyermekükkel járó anyagi felelősség elutasítása
Forrás: Patent Egyesület weboldala
Forrás: Patent Egyesület weboldala
Tehát nyíltan bűncselekmény elkövetésére buzdítanak, amely a kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása és semmibe veszik a gyermekek jogait, melyek az Alaptörvényben és a Polgári Törvénykönyvben is megfogalmazásra kerültek. Teszik ezt úgy, hogy a „kényszerláthatás” fogalmát kiötlő Spronz Júlia 12 beadványából 12-t utasított el az Alkotmánybíróság 2024. október 24-én ugyanezen témában, amikor kényszerláthatást akart elérni akkor amikor a különélő szülő az anya volt.
Ismerkedjünk meg egy újabb, létező kifejezéssel, a szülői elidegenítéssel, melyet Romániában már büntetendő kategóriába emelt a jogalkotó és melyet lelki bántalmazásként definiált a magyar Belügyminisztérium Egészségügyi Közlönyében a jogalkotó.
Forrás: Egészségügyi Közlöny
A szülői elidegenítést főleg a gyermekkel együtt élő szülők követik el, igen változatos módon és a gyermekbántalmazás eszközeivel – többek között a gyermektől különélő szülő gyermekkel való találkozásának, kapcsolattartásának akadályozásával. Ezt a jogalkotó a Büntetőtörvénykönyvben büntetni rendel, s melyeket a Bíróságok úgynevezett polgári nemperes eljárás keretein belül bírálnak el, amennyiben az együttélő szülő a gyermeknek a különélő szülővel való kapcsolattartásának jogait korlátozza.
Ha csak körülnézünk ismerettségi körünkben, vagy utána olvasunk, rögtön nyilvánvalóvá válik, hogy az együttélő szülők zömében nők, a különélő szülők pedig zömében férfiak, tehát a Patent kategorizálásában a „bántalmazó” csakis a különélő szülő – apa – lehet.
Miközben a valós gyermeki érdeket figyelmen kívül hagyó hibás bírói gyermekelhelyezési gyakorlat szerint, ezt a gyermekbántalmazást (kapcsolattartás akadályozása) főleg anyák tudják elkövetni.
Tehát a Patent Egyesület anyákat buzdít a gyermekek érdekeivel ellentétes magatartásra, gyermekbántalmazásra és a nyíltan jogellenes magatartásra, melynek következményei ellen még anyagi segítséget is nyújtanak!
A gyermek érdekeit szem előtt tartva a gyermekvédelmi rendszer tagjainak mindig a gyermek érdekeit szem előtt tartva kell döntést hozniuk. A berögzült módszer – apa lesz a különélő és a gyermeknek az édesanyjánál a helye -, idejétmúlt és megdőlt, mégis, mintha ez ellen küzdenének egyes szervezetek, mint a Patent, úgy, hogy akár nyíltan a gyermekbántalmazásra is buzdítanak, a gyermeket eszközként használják és nem törődnek azzal, milyen károkat okoznak a jövő generációjában!
Ha a gyermek érdekeit szem előtt tartva az édesapánál helyezik el a gyermeket és édesanyát gyermektartás fizetésére kötelezik, akkor a Patent ennek megtagadására ösztönöz és anyagi segítséget nyújt ebben az esetben a honlapjukon leírtak szerint.
Gyermekbántalmazó és veszélyeztető magatartást támogatnak, ehhez hathatós, akár anyagi segítséget nyújtanak, nem törődve a gyermekek valós érdekeivel és bennük okozott sérülésekkel.
dr. Spronz Júlia és a Patent Egyesület – egy komplett rendszert biztosítanak azoknak a nőknek, akik vélt sérelmeik miatt a gyermeküket felhasználva kívánnak bosszút állni a másik félen, nem törődve azzal, ezzel milyen sérüléseket okoznak az ebben a történetben legfontosabbaknak – a gyermekeknek.