Szoros eredmény várható a vasárnapi, moldovai elnökválasztás második fordulójában
Szoros eredmény várható a vasárnapi, moldovai elnökválasztás második fordulójában, ahol az európai integrációt politikája középpontjába állító, a kormányzó Akció és Szolidaritás Párt által támogatott Maia Sandu jelenlegi államfő és az EU mellett Moszkvával is jó együttműködésre törekvő Alexandr Stoianoglo, az ellenzéki szocialisták jelöltje csap össze. Chișinău szerint az oroszbarát erők voksokat vásároltak, a Kreml a Moszkva-párti hangok elhallgattatásáról beszél.
Egy friss felmérés szerint minimális előnnyel ugyan, de Maia Sandu nyeri az elnökválasztást. Az iDATA közvélemény-kutató cég három forgatókönyvet vázolt fel. Az első, „kevésbé valószínű” szcenárió szerint az újrázni készülő államfő a szavazatok 50,95 százalékát szerezné meg, míg Alexandr Stoianoglo 49,05 százalékos eredményt érne ela Moldovai Köztársaság területén leadott szavazatok alapján. Az első fordulóban óriási többségben Sandura voksoló diaszpóra és az oroszbarát irányultságú transznisztriaiak szavazataival együtt Sandu 55,2 százalékkal eredménnyel nyerne.
A második, „valószínűbb” forgatókönyv szerint Stoianoglo a Moldovában 52,68 százalékkal végezne, a diaszpórából érkező szavazatokat is beszámítva viszont 52,2 százalékos győzelemmel zárna. A harmadik, „nagyon valószínű” szcenárió alapján Maia Sandu a Moldovai Köztársaságban, a diaszpórában és a Dnyeszter folyó keleti oldalán leadott szavazatokkal összesen 51,1 százalékos eredménnyel nyerné a megmérettetést.A felmérés készítői szerint Alexandr Stoianoglo csak akkor nyerhetné meg az elnökválasztás második fordulóját, ha a diaszpórában élő állampolgárok kis arányban voksolnának, miközben a szakadár Transznisztriában nagyon magas lenne a részvétel. Az iDATA felmérését október 25. és 29. között végezték, 1005 fős mintán, amely 323 moldovai települést ölelt fel.
Az elnökválasztás egyik döntő kérdése lehet, hogy miként szavaznak a Renato Usatîi hívei. A szuverén Moldova mellett kampányoló politikus a voksolók lelkiismeretére bízta a döntést. Maia Sandu ugyanakkor felhívást intézett Usatîi szavazóihoz. Egyebek mellett arról beszélt, hogy ha „szavazatlopás”, a harmadik helyen végzett politikus lehetett volna az ellenfele a döntő menetben. Sanduval közösen szólított szavazásra Ion Ceban, Chișinău polgármestere is, aki egy kis párt színeiben nyerte meg a fővárosi választásokat, s eddig egyfajta független pozícióban igyekezett politizálni. Elemzők szerint az utóbbi három évtizedre jellemző világnézeti, nyelvi megosztottságon túl, Stoianoglót segíti az utóbbi négy év kormányzásával való elégedetlenség és a megnövekedett energiarárak.
A Kreml pénteken közölte, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a Moldovai Köztársaság elnökválasztását, de nem avatkozik be a választási folyamatba. A Nyugat-barátként jellemzett Maia Sandu és a chișinăui kormány ugyanakkor erőteljes orosz beavatkozásról beszél. A moldovai korrupcióellenes központ több mint százezer euró értékben vetett ki bírságokat az október 20-i elnökválasztás és EU-csatlakozási népszavazás során elkövetett csalások miatt. A hatóságok elmondása alapján ez minden idők legnagyobb pénzbüntetés-összege, amit Moldovában választási korrupció miatt vetettek ki. A Portfólió által idézett Ion Munteanu főügyész szerint a választók korrumpálásának rendszerét az orosz különleges szolgálatok dolgozták ki, és a Moszkva támogatását élvező Ilan Șor moldovai oligarcha „bűnszervezete” ültette gyakorlatba. Oroszország ugyanakkor azzal vádolta a moldovai hatóságokat, hogy „piszkos módszereket” alkalmaznak a Moszkva-párti hangok elhallgattatására.
Az elnökválasztás első fordulójában Maia Sandu a szavazatok 42,49 százalékát szerezte meg, míg Alexandr Stoianoglo 25,95 százalékkal végzett a második helyen.
Amerikai háttér versus gagauz származás. Maia Sandu egy román határ menti faluban született, az Egyesült Államokban nőtt fel, s a Harvardon is folytatott tanulmányokat. A Világbank moldovai irodájában dolgozott, majd a Világbank igazgatójának tanácsadója volt. Két washingtoni év után tért vissza Moldovába, ahol oktatási miniszter lett, pártot alapított, majd politikai pályafutásának csúcsaként 2020-ban elnökké választották - írta a Reuterst idézve a Mandiner. Ellenfele, Alexandr Stoianoglu a dél-moldovai gagauz vidéken született, maga is gagauz, vagyis a török etnikumú ortodox keresztény kisebbséghez tartozik. Jogászként végzett, végül a moldovai főügyészi tisztségig ívelt a karrierje. 2021-ben felfüggesztették hivatalából, letartóztatták korrupciós vádakkal, 2023-ban pedig el is bocsátották a főügyészi székből. Ugyanakkor abban az évben az Emberi Jogok Európai Bíróságán megnyerte a pert, eszerint sérültek a fair eljáráshoz való jogai az elmozdításához vezető ügyben. Elnökjelölti víziói kapcsán elmondta: Moldovának mind Nyugat, mind Kelet felé vannak érdekei.
