Egyelőre nem sokat lehet tudni.
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében kiderült botrányos ügyek mellett az Egri Főegyházmegyében egy, a Szeged-Csanádi Egyházmegyében két vizsgálat indult papok ellen, ezek azonban nem tártak fel bűncselekményt. A Váci Egyházmegyében nem történt ilyen eset.
„A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia nem felettes szerve az egyes egyházmegyéknek” – közölte a püspöki kar sajtószolgálata lapunkkal. Kérdésünk arra vonatkozott, megfelel-e a valóságnak az a szerkesztőségünkhöz eljutott híresztelés, hogy a nyilvánosságra került eseteken túl jóval nagyobb számban folynak eljárások papok ellen. A sajtószolgálat hozzátette: az adott egyházmegye szuverén vezetője jogosult a helyi ügyekben vizsgálatot kezdeményezni, „ennélfogva a kérdésében szereplő ügyeknek nincs központi felügyelete, mert az a püspökök jogkörét csorbítaná”.
Ezt követően mind a tizenkét római katolikus egyházmegyét és főegyházmegyét megkerestük. Tájékoztatást kértünk arról, hogy az elmúlt öt évben indultak-e eljárások papok ellen, ha igen, milyen ügyekről van szó, akadnak-e közöttük olyanok, amelyek összefüggésbe hozhatók pedofíliával, kiskorúak elleni szexuális bűncselekményekkel.
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye kérdéseink elküldése után sajtóközleményben adta hírül, hogy október 24-én bejelentés érkezett a főegyházmegyéhez „büntetendő cselekmény elkövetésének gyanújáról”. Bábel Balázs érsek előzetes vizsgálatot rendelt el, ennek idejére az érintettet felfüggesztette papi szolgálata alól.
A közelmúltban kirobbant papi (homo)szex- és pedofilbotrányok ehhez a főegyházmegyéhez kötődnek. Bese Gergő, R. Gábor és Hatházi Róbert ügye (előbbi szex-, utóbbi kettő pedofilbotrány) már korábban megjelent a sajtóban. Hatházi Róbert esetét a Népszava tárta fel, majd a Válasz Online írt egy bizonyos B. R. monogramot viselő plébánosról, aki a gyanú szerint fizetett „bizonyos szexuális szolgáltatásokért”. A portál felvetette Tóth Tamás, a püspöki kar titkára felelősségét is, aki lemondott tisztségéről.
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye arról számolt be, hogy
az általunk említett időszakban kiskorúval szemben elkövetett olyan cselekmény miatt, amely az Egyházi törvénykönyv szerint büntetendő, egy vizsgálat indult. Időközben ez lezárult, erről a főegyházmegye több alkalommal sajtóközleményben számolt be.
Jelenleg két előzetes vizsgálat van folyamatban: „Mindkét esetben a bejelentés tényéről, az érintettekkel szemben kiszabott óvintézkedésekről és az előzetes vizsgálat elindításáról sajtóközlemény került kiadásra. A folyó ügyekről a vizsgálatok érdekére való tekintettel a főegyházmegyének jelenleg nem áll módjában további tájékoztatást adni”.
A Szombathelyi Egyházmegye részéről a megyéspüspök, Székely János válaszolt lapunknak. Előrebocsátotta, hogy a katolikus egyház számára a gyermek- és ifjúságvédelem témája kiemelten fontos. A püspöki kar és a magyarországi egyházmegyék, szerzetesrendek ezért is üdvözölték Ferenc pápa 2019. május 7-én kelt „Vos estis lux mundi” kezdetű rendelkezését, amely a gyermek- és ifjúságvédelem kapcsán előírja, hogy az egyházmegyéknek és szerzetesrendeknek a bejelentések kezelésére állandó gyermekvédelmi jelzőrendszert kell felállítaniuk. Ezt a rendelkezésben előírt határidő előtt fel is állították – hangsúlyozta Székely János.
A Magyar Katolikus Egyház szervezetei – folytatta a püspök – minden tudomásukra jutott esetben a Vatikánnal együttműködve a világinál szigorúbb szabályok alapján folytatták és folytatják le belső vizsgálatukat.
A hatályos rendelkezések értelmében a kommunikáció közvetlenül az érintett egyházmegye, szerzetesrend és a Vatikán, illetve az állami hatóság között zajlik. Székely János megjegyezte: „az adatvédelmi jogszabályi rendelkezések (GDPR) és a hatályos jogszabályok szerint a bejelentésben foglaltak érzékeny adatnak minősülnek, így azokat bizalmasan kell kezelni, továbbá azokat – az előírásokban meghatározottak szerint – harmadik fél nem gyűjtheti és nem kezelheti”.
Hasonló tartalmú, némely ponton csaknem szó szerint megegyező válasz jött a Kaposvári Egyházmegyétől és a Pécsi Egyházmegyétől is. A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye szűkszavúan annak közlésére szorítkozott, hogy az egyházmegye gyermekvédelmi intézkedéséről szóló részletes tájékoztató megtekinthető a honlapjukon. Amúgy pedig „az eljárási protokoll szerint minden ilyen jellegű ügy anyagát a titkos levéltárban kell őrizni, és nem nyilvánosak”. Itt tesszük szóvá: nem személyes, az adatvédelmi rendelkezéseket sértő információkat kértünk, hanem anonimizált adatokat.
A Győri Egyházmegye – amelynek püspöke Veres András, a püspöki kar elnöke – az egyházakról szóló törvényre hivatkozott: az egyházak a belső szabályaik szerint működnek, az egyházi személy „a hitéleti szolgálata során tudomására jutott, személyiségi jogot érintő információkat nem köteles állami hatóság tudomására hozni”.
Az egyházi jogi személyek a törvény alapján jogosultak belső működésük szabályait maguk meghatározni (elvi jelleggel: a katolikus papok elleni eljárások – ha vannak ilyenek – szintén ide tartoznak), a belső működés sérthetetlenségét az állami jogszabály is elismeri és védi. Az egyházmegye ugyancsak elvi jelleggel arra hívta fel a figyelmet, hogy minden, esetlegesen eljárás alá vont személyt megillet az ártatlanság vélelme.„Mindezekre tekintettel az egyházmegye belső vizsgálatairól nem tudunk további tájékoztatást adni, ugyanakkor kérjük és elvárjuk a belső szabályok szerinti működés tiszteletben tartását” – rögzítette a Győri Egyházmegye, reagálásában érzékeltetve, tudomása van arról, hogy lapunk más egyházmegyéket is megkeresett: „az ön egyes egyházmegyékhez eljuttatott kérdései kezelését az egyes egyházmegyék vezetői, akik saját területükön teljes jogkörben járnak el, bizonyára önállóan mérlegelik”.
A Marton Zsolt püspök vezette Váci Egyházmegye válasza szintén kitért arra, hogy az egyházmegyében létrejött a gyermekvédelmi jelzőrendszer, egyúttal azonban azt is kijelentette: „A Váci Egyházmegyéhez 2019 óta sem gyermekbántalmazási ügyben, sem más bántalmazási ügyben nem érkezett bejelentés sem a fenti felületen, sem más fórumon. A Váci Egyházmegye nem folytat egyetlen papjával szemben sem eljárást ilyen ügyekben.”
Az Egri Főegyházmegyének – itt Ternyák Csaba az érsek – az elmúlt öt évben egy esetben kellett előzetes vizsgálatot folytatnia. „A keletkezett iratokat az ügyben illetékes szentszéki hivatalhoz továbbítottuk. Világi törvények szerinti bűncselekmény nem történt” – ismertette az eredményt a főegyházmegye.
A Szeged-Csanádi Egyházmegyében – ahol Kiss-Rigó László a püspök – a szóban forgó időszakban két esetben jeleztek gyermekbántalmazás gyanújával kapcsolatos ügyet. „Mindkét esetben alapos és szakszerű kivizsgálást követően kiderült, hogy a gyanú teljesen alaptalannak bizonyult. Jelenleg egyházmegyénkben nincs egyetlen ilyen vagy ehhez hasonló ügy sem” – írta az egyházmegye.
A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye mellett tehát csak az Egri Főegyházmegye, a Szeged-Csanádi Egyházmegye és a Váci Egyházmegye közölt konkrét információt kérdésünkre. A Budapest-Esztergomi Főegyházmegyétől és a Veszprémi Főegyházmegyétől, valamint a Székesfehérvári Egyházmegyétől válasz sem érkezett. (Népszava)
