Ha ezt nem teszi, akkor kapcsolattartás pótlása és végrehajtás elrendelés vele szemben az indokolt az Alkotmánybíróság és Zalaegerszegi Törvényszék 2.Pkf.20.035/2022/6. számú jogerős döntése alapján.
- Az gondozó szülő nem adta át az kapcsolattartásra a gyermekek személyi igazolványait
- Azzal védekezett, hogy nem tudja átadni, mert nincs a gyermekeknek személyi igazolványa, ezért kérte a végrehajtási kérelem elutasítást.
- A Zalaegerszegi Törvényszék megállapította, a felügyeleti jogot gyakorló gondozó szülő kötelessége a zavartalan kapcsolattartás biztosítása, amihez hozzátartozik, hogy a kapcsolattartás alatt a gyermek rendelkezzen érvényes személyi okmányokkal, mert a jogköre nem csak jogot, hanem kötelezettséget is ró rá a jogszabályok miatt.
- Amennyiben a gondozó szülő nem készíti el az okmányokat vagy nem adja át azokat vagy az átadott okmányok lejártak, akkor ezzel nem biztosítja a zavartalan kapcsolattartást, emiatt vele szemben kapcsolattartás végrehajtása és a kapcsolattartás pótlásának elrendelése indokolt.
Dr. Bartalné dr. Mentes Judit vezette tanács döntésének alapja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szakasza, amely szerint:
29. § (1) A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a nyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, amely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja. Az állandó személyazonosító igazolvány alkalmas a polgár elektronikus úton történő közhiteles azonosítására, e törvényben megjelölt kivételekkel minősített elektronikus aláírás létrehozására, valamint a polgár törvényben megjelölt esetekben gyakorolhatja vele a külföldre utazás jogát.
illetve a
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
4:178.§ (1) szakasza amely szerint:
(1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
4:180. §
(2) A kapcsolattartás joga - ha a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek érdekében eltérően nem rendelkezik - az (1) bekezdésben foglalt keretek között kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is.
A nyári szünetre eső 13 napos kapcsolattartás végrehajtását és teljes pótlásának elrendelését a bíróság az alábbiakkal indokolta:
[11] Nem menthette a kérelmezettet, hogy a gyermekek személyi igazolvánnyal nem rendelkeznek, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (14) bekezdése értelmében ugyanis a kérelmezett, mint a gyermekek törvényes képviselője köteles biztosítani, hogy a gyermekek személyazonosságot igazoló hatósági igazolvánnyal rendelkezzenek, köteles azt kérelmezni. Nem menthette az sem, hogy a kapcsolattartást szabályozó ideiglenes intézkedés tárgyában hozott jogerős végzés csak a TÁJ kártyát tünteti fel átadandó okmányként, mert a felhívott alkotmánybírósági határozatokból következik, hogy a kapcsolattartás zavartalanságához szükséges okmányokat a kapcsolattartásra kötelezett felhívás és a kapcsolattartást szabályozó határozat külön rendelkezése nélkül is köteles átadni.
[12] Az Alkotmánybíróság 3068/2022. (II. 25.) AB határozata alapján a kapcsolattartások zavartalanságának meghiúsítása nemcsak a Bpnt. 22/C. § (2) bekezdés c) pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazását, hanem a b) pont szerint a kapcsolattartás pótlásának elrendelését is megalapozza.
[13] Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését a Bpnt. 1. § (1) bekezdése, a Pp. 389. §-a és 383. § (2) bekezdése szerint megváltoztatta, a Bpnt. 22/B. § (4) bekezdés a) pontja alapján elrendelte az elmaradt időszakos kapcsolattartás végrehajtását, a Bpnt. 22/C. § (2) bekezdés b) pontja szerint felhívta a kérelmezettet a kapcsolattartás pótlására, a Bpnt. 22/C. § (2) bekezdés c) pontja alapján a soron következő kapcsolattartások zavartalanságának biztosítására, figyelmeztette a nemteljesítés Bpnt. 22/D. § (2) bekezdése szerinti jogkövetkezményeire, a Bpnt. 22/D. § (1) bekezdésének megfelelően felhívta a kérelmezőt a teljesítés, illetőleg annak elmaradása bejelentésére.
A Törvényszék döntésének érdemi részét az alábbiakban található:
