Érdeklődéssel és megrökönyödéssel olvastuk az Egri Törvényszék válaszát.
Érdeklődéssel és megrökönyödéssel olvastuk válaszukat, amely alátámasztja az Alaptörvény és több jogszabályt megsértő működésüket, mert a válaszukban azt írták, hogy „Ezen túl a vonatkozó alkotmánybírósági határozatokat is figyelembe veszik, azonban minden egyes ügyben egyedi mérlegelést érintő kérdés, hogy az ügyben megállapított tényállás alapján mely jogszabály, vagy egyéb jogi norma vagy alkotmánybírósági határozat alkalmazható.”
Segítünk, minden jogszabályt kötelesek alkalmazni.
Tehát saját bevallásuk alapján megsértik az Alaptörvény R) cikk (2) szakaszt, amelyben az található:
Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek
illetve megsértik a
Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 39.§ (1) szakaszt, amiben ez található:
39. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az Alkotmánybíróság döntése mindenkire nézve kötelező.
Önök mérlegelnek, melyik törvényt vagy alkotmánybírósági határozatot alkalmazzák, miközben nincs Ilyen lehetőségük, mert MINDEN jogszabályt be kell tartanuk, és nincs - ilyen súlyos tévedésen alapuló - mérlegelési jogkörük. A nyilatkozatuk a bizonyítéka, nem függetlenek, mert nem vetik magukat alá a törvénynek és önkényesen működnek, ezért az eljárásuk nem is lehet tisztességes.
Ezt támasztja alá az 20/2017. (VII. 18.) AB határozat, amely kimondja:
[23] A bírói függetlenségnek nem korlátja, sokkal inkább biztosítéka a törvényeknek való alávetettség: a bírónak a határozatait a jogszabályok alapján kell meghoznia. Ha a törvénynek való alávetettségtől a bíróság eloldja magát, saját függetlenségének egyik tárgyi alapját vonja el. A vonatkozó jogszabályokat be nem tartó bíróság lényegében visszaél saját függetlenségével, amely adott esetben ezen keresztül a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog sérelmét okozhatja. Az a bírói ítélet, amely alapos ok nélkül hagyja figyelmen kívül a hatályos jogot, önkényes, fogalmilag nem lehet tisztességes, és nem fér össze a jogállamiság alapelvével.
Ezen kívül megsértik a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 3.§(1) szakaszát, mert azt hiszik, saját belátásuk szerint dönthetnek melyik jogszabályt alkalmazzák, miközben az talalható a törvényben, hogy a jogszabályok alapján dönthetnek saját belátásuk alapján.
Tehát a föntiek alapján felmerülhet, hogy meg sem értik, milyen szabályok vonatkoznak Önökre vagy szándékosan önkényesen döntenek.
A cikk írásával egy időben az alábbi kérdéseket küldtük az Egri Járásbíróságnak
Kérem írják meg részünkre, miképp fordulhat elő, hogy Fajcsák Dénes kérelmező kapcsolattartás végrehajtási kérelme alapján indított ügyében (18.Pk.50.357/2024) Dr. Kecskésné dr. Ferenc Judit bíró a válaszuknak megfelelően, önkényesen úgy válogatott a jogszabályok és Alkotmánybírósági döntések között, hogy a neki nem tetszőket akkor sem vette figyelembe (Alkotmánybíróság 3379/2023. (VII. 27.) határozata (AB IV/2102/2022.), ha azt neki külön kiemelték, idézték és releváns az ügyben?
Önök szerint Dr. Kecskésné dr. Ferenc Judit bíró, aki nem tartotta be a rá vonatkozó szabályokat és ezzel az egyik felet jogtalan előnyben részesítette, a másik félnek és a kiskorú gyermeknek pedig az önkényes jogszabály válogatással jogtalan hátrányt okoz, miért nem valósítja meg, a Btk. 305.§ hivatali visszaélés bűncselekményét?
Ha ezt a bűncselekményt nem valósítja meg Önök szerint a jogszabálysértésével, akkor milyen szankciót alkalmaznak vele szemben, hogy ne válogasson a jövőben önkényesen a rá vonatkozó szabályokból és a jogszabályoknak megfelelően döntsön?
Várjuk válaszaikat!
