A szeptembert mindenki az iskolakezdéssel azonosítja. Hogyha becsengetnek, minden kisdiák nagy izgalomban van, hát még azok a gyerekek, akik az óvoda után először lépnek be a nagybetűs életre felkészítő oktatási intézmények kapuján.
De mikor mondjuk egy gyerekről, hogy iskolaérett, és lehet-e kérvényeznünk, hogy a kisgyermekek még egy plusz évet maradjanak az óvoda játékos, biztonságot nyújtó kapui mögött?
Hogyha a gyermekünk nagycsoportba lép, az óvodai utolsó év során rendkívül sok változáson fog még keresztül menni. Hihetetlen módon fejlődik, egyre okosabb és tapasztaltabb lesz, és olyan készségeket sajátít el hatéves korára, melyeknek birtokában tökéletesen felkészült lesz az iskolára. Vannak azonban olyan szülők, akik még a nagycsoport után sem szeretnék, hogy gyermekük iskolába induljon, mert valamilyen speciális okból kifolyólag úgy vélik, gyermekük nem iskolaérett. Ha pedig indítványukat az arra felhatalmazott szerv jóváhagyja és elfogadja, a nagycsoportos gyermekük még plusz egy évet maradhat az óvodában. De csak egyet.
Milyen esetekben és hogyan halaszthatjuk a tankötelezettség megkezdését?
Hivatalos álláspont szerint a gyerekek abban az évben, melynek augusztus 31-i napjáig betöltik a hatodik életévüket, tankötelessé válnak, tehát itt az ideje, hogy az óvoda után iskolába menjenek. Vannak bizonyos esetek azonban, amikor a szülők – látva a gyermekük képességeit és ismerve tudását – úgy érzik, még nincs itt a megfelelő időpont az iskola megkezdésére. Ekkor kérvényt nyújthatnak be, melyet egy arra felhatalmazott szaktestület elbírál, és kiderül, a gyermek tényleg nem iskolaérett-e még, vagy fejlődését és képességeit figyelembe véve tökéletesen alkalmas arra, hogy megkezdhesse az általános iskolát.
Természetesen olyan is előfordul, hogy a szülő nincs teljesen tisztában gyermeke éppen aktuális kompetenciáival, ebben az esetben az óvónő feladata, hogy észre vegye, hogyha a gyermek valamiért még nem integrálható az egyes oktatási intézményekbe. Az Oktatási Hivatal hivatalos álláspontja és tájékoztató anyaga szerint a helyzet a következő: „Ha a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága a sajátos nevelési igény (SNI), illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség (BTMN) feltárásával összefüggésben végzett vizsgálat keretében a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidőn belül (január 18. napjáig) szakértői véleményében javasolja, hogy a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben részesüljön, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ilyenkor a szakértői véleményt az óvodában kell bemutatni, az óvoda pedig annak alapján berögzíti az óvodában maradás tényét a köznevelés információs rendszerébe (KIR).”
Azt, hogy a gyermek iskola kezdési irányultságáról hogyan döntött a hivatalos szerv, mindig írásos formában adják a szülők tudtára. Amennyiben olyan döntés születik, hogy a gyermek még nem megy iskolába, úgy a tankötelezettség egy évet csúszik, tehát a következő évben kell csak elkezdeni az iskolai beiratkozással kapcsolatos dolgokat intézni. Akkor viszont már mindenképpen el kell kezdjük, hiszen az ukász szerint, ha a gyermek augusztus 31-ig betölti a hetedig életévét is, kötelező iskolába mennie, több halasztást és újabb óvodai évet már nem tudhat magáénak.
Mit jelent mindez dátum szerint?
Hogyha valamilyen indokból úgy adódik, hogy gyermekünk még nem megy iskolába jövő szeptemberben, akkor a 2025/2026-os tanévre vonatkozóan még bőven van időnk a halasztás kérelmének benyújtására, de figyeljünk az időpontok betartására, ugyanis itt is véges a határidő. Egyelőre még nincs fent friss és valid információ a pontos dátumra vonatkozóan, de nagycsoportosok esetében általában január közepe szokott lenni az erre vonatkozó határidő. Érdemes mindig figyelemmel kísérni az Oktatási Hivatal oldalait, és a pontos részletekről időben tájékozódni.
Az iskola halasztás a gyermek esetében indokolt, ha...
Számos ok miatt előfordulhat, hogy gyermekünk még nem áll készen az adott évben az iskolára. Természetesen a diagnosztizált és alátámasztott betegségekkel kapcsolatban mindig a szülőnek kell tudnia, mi jellemző a saját gyermekére, illetve milyen fejlesztésben és mikor kell részesülnie. Azt azonban általánosságban elmondhatjuk, hogyha a gyermek nem tud több percen keresztül egy dologra koncentrálni, illetve nem képes visszaemlékezni bizonyos dolgokra, vélhetően még egy évet az óvodában lesz a helye. Akkor is indokolt lehet a halasztás, ha érthetetlenül beszél a gyerek, nem tudja magát rendesen kifejezni, hiányos a szókincse és az elmarad a többi társától. Hogyha nem tud különbséget tenni a fontos és a nem fontos dolgok között, illetve gondolkodása fejletlenségében képtelen átlátni és megérteni az ok-okozati összefüggéseket, vélhetően plusz egy évet az óvodában kell eltöltenie. Ha bizonytalan a térérzékelése, tárgy- és mintafelismerése, nem érti az idő múlásával kapcsolatos fogalmakat, melyek óvodai nagycsoportban alap követelménynek számítanak, szintén halasztásra adhat okot. A mentális problémákon kívül a testi jegyek és a teljesítőképesség is befolyásoló tényező lehet, például nem korához illő a finommotorikája, fejletlen a mozgáskoordinációja vagy viselkedésbeli problémái vannak.
Természetesen a felsorolt indokok csak általános tényezők, hiszen minden gyerek más és más, ekképpen minden esetben a szülőnek kell teljes mértékben tisztában lennie saját gyermeke képességeivel és fejlettségi szintjével. Hogyha bizonytalanok vagyunk a gyermekünk iskolaérettségével kapcsolatban, mindenképpen kérjük ki az óvodai nevelők és óvónők tanácsát, illetve várjuk meg, míg végleges döntésünket egy szakmai hivatalos szervezet kiértékeli és elbírálja, hiszen csak hivatalos keretek között, arra szakosodott hozzáértő emberek által kaphatunk végérvényesen hivatalosan megerősített véleményt.
Az Oktatási Hivatal óvodában maradással kapcsolatos információi ide kattintva, a hivatalos honlapon érhetőek el. (femcafe.hu)
