Egyre nagyobb figyelem irányul Brüsszelben az Orbán-kormány piactorzító intézkedéseire. Hogy gátat szabjanak neki, az is elképzelhető, hogy az uniós támogatások kifizetését összekapcsolják a belső piacot érintő jogállami normák teljesítésével.
A jövőben az éves jogállamisági jelentésben külön fejezetet fog kapni a belső piacot érintő ügyek kérdése - írta Michael McGrath a demokráciáért, igazságügyért és jogállamiságért felelős biztosjelölt. A héten az Európai Parlament ugyanis írásban kérdezte a következő Európai Bizottság jelöltjeit a novemberi szóbeli meghallgatás előtt, és válaszában McGrath hangsúlyozta, a jogbiztonságnak, a törvény előtti egyenlőségnek és a korrupció elleni harcnak közvetlen gazdasági relevanciájuk van: hatással vannak a befektetésekre, a versenyképességre és a munkahelyekre. Jelenleg az éves jogállamisági jelentés négy területet ölel föl (média szabadsága, bíróságok függetlensége, korrupció elleni harc, fékek és ellensúlyok rendszere), ehhez csatlakozna az új fejezet. Bár Ursula von der Leyen jelezte, szeretné, ha a jelentésnek közvetlenebb kapcsolata lenne az uniós támogatások kifizetésével, a konkrétumokra még várni kell.
Amikor az Orbán-kormány adminisztratív vagy jogi eszközökkel hozott bizonyos cégeket versenyelőnybe, az uniós kritikák és független elemzők számtalanszor figyelmeztettek a belső piacot érintő problémákra. Ez különösen igaz a kormány által stratégiainak titulált szektorokban, ahol a kimondott célja a külföldi tulajdonosok kiszorítása. Az ellensúlyokat, hatósági vizsgálatokat pedig gyakran előre kizárják, ami a jogbiztonságot és magát a jogállamiságot is gyengíti a kritikusok szerint.
Az Európai Bizottság (EB), amely felelős az uniós jog betartatásáért és a belső piac védelméért, egy-egy konkrét jogszabály esetén már többször használta a jogosítványait. Korábban például a cementipart érintő diszkriminatív szabályok miatt, legutóbb pedig a külföldi bolthálózatokat hátrányba hozó különadó esetében kezdeményezett úgynevezett kötelezettségszegési eljárást. Ezek csak több körös, a kormánnyal folytatott egyeztetések után juthatnak az Európai Unió Bírósága elé, amely ítélete már kötelező erejű, de folyamat akár évekig is eltarthat.
Bár az EB tágabb keretekben néhány éve elemzi a jogállamiság helyzetét, az unió a gazdasági együttműködésen alapszik - mondta kérdésünkre Cseres Katalin, az Amszterdami Egyetemen működő Európai Jogi és Kormányzati Központ nevű kutatóintézet versenyjoggal foglalkozó docense. Szerinte a magyar médiapiac átalakítása, például a KESMA létrehozása a belső piac és a verseny szempontjából is jelentős. Az EB egyes fúziókat, állami támogatásokat vagy kartellgyanúkat is ellenőrizheti, ám ezt sokszor elmulasztotta.
Sőt, egy 2003-as rendelet még arra is lehetőséget adna, hogy magához vegyen ügyeket, amiket a nemzeti versenyhatóság (Magyarországon a Gazdasági Versenyhivatal) nem kezelt megfelelően.
Igaz, ezzel az eszközzel még sosem élt az unió, ez más országokra nézve is precedenst teremtene - tette hozzá. A magyar rendszer, amit szerinte saját szemszögéből jól végiggondolva épített föl Orbán, nem értelmezhető úgy, ha csak az egyes intézkedéseket nézzük. „Ezt nem lehet, mint egy tortát fölszeletelni különböző versenyjogi vagy jogállamisági részekre”. Ezért is üdvözlendő szerinte a jogállamiság jelentés kiterjesztése a közös piacra.
Az EU-ban ha nem is kötelező érvénnyel, de jelenleg is vannak eszközök arra, hogy átfogó képet adjanak a tagállamok gazdaság- és társadalompolitikájáról. Az EB a kormányközi EU Tanáccsal közösen, az úgynevezett Európai Szemeszter keretében elemzi a nemzeti szakpolitikák hiányosságait. Ajánlásokat is megfogalmaznak a tagállamok felé, amelyeket az állam- és kormányfők a csúcstalálkozóikon is jóváhagynak.
A múlt héten a huszonhetek által jóváhagyott javaslatok között az is szerepelt, hogy Magyarországnak úgy kellene javítania a piaci versenyen, hogy elkerülje az önkényes adminisztratív beavatkozásokat és a személyre szabott jogszabályok alkalmazását.
Szükséges továbbá, hogy a piaci verseny érvényesüléséhez szisztematikusan alkalmazzák a szabályokat, csökkentve a sürgősségi intézkedéseket. A múlt heti csúcs előtt Orbán Viktor erről a folyamatról úgy nyilatkozott, mint az egyik „csatáról”, amivel földre akarják vinni a magyar családokat, eltörölnék a rezsicsökkentést és a 13. havi nyugdíjat. Az évek óta előkerülő jogszabályi környezet kiszámíthatatlanságát nem említette üzenetében a miniszterelnök.
A stratégiai együttműködések jelenleg átláthatatlanok, az engedélyek kiadása és a hatósági vizsgálatok pedig sokszor önkényesek, különösen, ha külföldi cégekről van szó, sorolja a problémákat York Albrecht, a berlini Institut for Europäische Politik (IEP) intézet tudományos munkatársa. Szerinte fontos lenne, ha a jövőben a Bizottság elemezné például, hogyan kerüli ki a kormány a felügyeleti szerveket (például a Versenyhivatalt), vagy éppen hogyan alkalmazzák miniszteri rendeletekkel és a nemzetstratégiai érdek nevében a különböző kivételeket. Szerinte a Magyarországon működő cégek tartanak az esetleges retorzióktól és megfélemlítéstől, ezért sokszor inkább nem is szólalnak fel nyilvánosan az esetleges diszkrimináció ellen.
Ahhoz, hogy bármely jelentésnek konkrét hatása legyen, Tineke Strik EP-képviselő szerint az EB-nek a megfogalmazott javaslatokhoz konkrét időkeretet és teljesítendő célokat kellene rendelni, a változások elmaradása esetén pedig automatikus pénzügyi szankciókat kellene életbe léptetni. Hogy meddig megy el az új Bizottság a belső piac védelmében a tagállamokkal szemben, még a jövő zenéje. Ursula von der Leyen maga kérte számon Orbán Viktoron a legutóbbi EP vitán, hogyan növelné a versenyképességet, ha közben egyik napról a másikra exportkorlátozásokat vezet be, a közbeszerzések többsége pedig csak egy kis körhöz jut el.
Óvatosak és inkább hallgatnak az itteni német cégek
Csütörtökön Brüsszelben zárt ajtók mögött mutattak be egy tanulmányt döntéshozóknak, amelyet a német kormány stratégiai partnere, az Institut für Europäische Politik készített. A tanulmány azt vizsgálja, hogyan érintik a Magyarországon működő német cégeket az illiberális gazdaságpolitikai intézkedések. York Albrecht, az intézet tudományos munkatársa szerint az elmúlt másfél-két évben a cégek óvatosak voltak és inkább nem beszéltek nyilvánosan ellene. A tanulmány szerint az Orbán-kormány szelektíven alkalmazza a versenyjogot a stratégiainak nyilvánított területeken, valamint különadókkal helyez nyomást cégekre, hogy tulajdonrészük eladására bírja őket. Az uniós fellépés ellenére a korrupció töretlen az EU-s pénzeket nem érintő közbeszerzéseken. Ez persze nem jelenti azt, hogy a német cégek mind rossz helyzetben lennének Magyarországon.
A felmérések szerint 75 százalékuk továbbra is elégedett, a problémákra és adott esetben megfélemlítő intézkedésekre legfőképpen informális csatornákon keresnének megoldást.
Bár történt előrelépés, nem látható, hogy a cégek szektorokon átnyúlva támogatnák egymást a diszkriminációval szemben. Változást a német kormány intenzívebb diplomáciai fellépése és az uniós eszközök használata, így a jogállamisági jelentés kibővítése és a kötelezettségszegési eljárások jelenthetnek a szerző szerint. A magyar jogi és gazdasági környezet ugyan egyre bizonytalanabb, de azok a cégek, amelyek képesek elérni, hogy a kormány stratégiai partnerséget kössön velük - például az autógyárak -, közvetlen kormányzati kapcsolatokat, adókedvezményeket vagy éppen infrastrukturális beruházásokat nyerhetnek, bármi is történjen a többi szektorban.
Gyors válaszlépéseket sürgetnek
Az osztrák liberális EP-képviselő Helmut Brandstätter a legutóbbi plenáris EP-vitán kérdezte Orbán Viktort a külföldi cégeket diszkrimináló szabályok miatt. Lapunk kérdésére kiemelte, bár az árstop intézkedést például az uniós törvényekkel ellentétesnek ítélte a bíróság - az osztrák Spar áruház javára döntve -, ám mire az ítélet megszületett, a károkozás már megtörtént, az árstopot pedig ki is vezették. Ezért elvárná az Európai Bizottságtól, hogy az uniós szabályok megsértésének időszerű következményei legyenek. A brüsszeli testület sokszor nem, vagy csak szelektíven érvényesítette az unió versenyszabályait, állítja Tineke Strik holland zöldpárti EP-képviselő, a magyar jogállamisági ügyek jelentéstevője. Kötelezettségszegési eljárás keretében gyorsított eljárásokat és ideiglenes intézkedéseket is indítványozhatna az Európai Bizottság az egyes ügyekben, amit többször nem tesz meg. (Népszava)
