Hétfőn indul a nemzeti konzultáció, vélhetően ezt olajozzák közpénzzel.
Július elején újabb, „plakátkamányos” megbízást kaptak Balásy Gyula cégei (a New Land Kft. és a Lounge Design Kft.) a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommnukációs Hivataltól, írta meg a Klasszis Médiához tartozó mfor.hu.
Július elején újabb, „plakátkamányos” megbízást kaptak Balásy Gyula cégei (a New Land Kft. és a Lounge Design Kft.) a Rogán Antal tárcája alatt működő Nemzeti Kommnukációs Hivataltól. Az idézőjelbe tett szó a munka köznapi megnevezése, ezek azok a hatalmas kampányok, amelyek a mindennapokban jellemzően kék kormányplakátokat, reklámokat takarnak. A megbízásokat mindig valamilyen magasabb céllal indokolják, valójában a kormány álláspontját jelenítik meg rendkívüli mennyiségben. A mostani már a 47. a sorban, a nettó 7 milliárd 674 millió (amelynek 30 százaléka opció) forint értékű keretmegbízást július 10-én írták alá, ezzel azonban van egy kis gond: júliusban és augusztusban nem volt ilyen kampány, így valami olyasmire köthették meg, ami ezután következik.
Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel jelentette be, hogy hétfőn indul a legújabb nemzeti konzultáció a gazdasági semlegességről. A tervről október közepén először Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője írt, ő úgy fogalmazott, „ha Magyarország semleges gazdaságpolitikát folytat, akkor az uniós átlag felett növekedhet a gazdaság”, és mint „minden fontos ügyről, erről is meg kell kérdezni az emberek véleményét.”
A megbízásról kötött, július 10-én szignózott szerződés viszont azt jelentheti, hogy már akkor, hónapokkal ezelőtt tudták, hogy nemzeti konzultációt indítanak. A munkát a Miniszterelnöki Kabinetiroda, azaz Rogán Antal tárcája rendelte meg.
Hatalmas összegek kormánykommunikációra - Forrás: NKOH
A legutóbbi ilyen plakátkampányos megbízást május 8-án írták alá, ez természetesen az európai parlamenti (EP) választásnak ágyazott meg. Érdekesség, hogy keretösszege fillérre megegyezik a mostani megbízáséval: 7 874 015 748 forint.
Ez azt is jelenti, hogy sikerült eltapsolni május eleje és július eleje előtt legalább nettó 5,5 milliárd forintot, ha csak minimális vállalást hívtak le Balásy cégeitől. Ha a teljes keretet kimerítették, úgy az adófizetőknek nettó 7,8 milliárd forintot kellett állniuk.
Mit szeretnének közölni?
Ezek a kommunikációs- és plakátcunamik mindig szorosan követik a választási időszakokat és a nemzeti konzultációkat. 2013-tól a rezsicsökkentés népszerűsítését már közterületi kampányokkal oldották meg, ezek nagyban hozzájárulhattak a Fidesz 2014-es (újra)választási győzelméhez. A fordulat 2015-ben jött:
- ekkor indult a „Ha Magyarországra jössz” kampány: a migráció témájára fókuszált a nemzeti konzultáció keretében, melynek célja a bevándorlással szembeni álláspont erősítése volt.
- Majd következett az „Üzenjük Brüsszelnek” kampány: a kormány a bevándorlással kapcsolatos EU-s politikák ellen indított kampányt a kvótanépszavazás előtt. Hivatalosan ezek a plakátok a népszavazásra akarták felhívni a figyelmet, gyakorlatilag a kormány üzenetét súlykolták.
- 2017-ben ismét Brüsszel került a célkeresztbe, de volt egy másik fontos szereplő is, ebben az évben két plakátkampányt is finanszírozniuk kellett az adófizetőknek: az „Állítsuk meg Brüsszelt!” és a Stop Soros-terv! kampányt is. Előbbi az EU-val szemben emelt hangot, utóbbi a Soros György által állítólag tervezett bevándorlási hullám miatt indított nemzeti konzultációt népszerűsítette, természetesen ezúttal is a kormány álláspontját megjelenítve.
- 2019-ben az „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel” kampányt kellett megszokniuk azoknak, akiket elérnek a köztéri hirdetések és a különböző reklámok. Az EP-választás előtt Soros és Jean-Claude Juncker (az Európai Bizottság 2014-2019 közötti elnöke – a szerk.) képei jelentek meg, azzal a céllal, hogy Brüsszelt negatív fényben tüntessék fel.
- 2020-ban, a járvány alatt a kormány közérdekű tájékoztatásként indított plakátkampányt, ekkor érkeztek meg a 13. havi nyugdíj visszaállításáról szóló plakátok is.
- Biztosan sokakban megmaradt az úgynevezett emojis kampány, 2021-ben azt kérdezték: „Dühíti önt Brüsszel?” Ez a plakátkampány a járványhelyzetet és az uniós politikát támadta. Ezt egy újabb nemzeti konzultációval kapcsolták össze. 2021 nyarán rendezték a „Járvány utáni életről” szóló konzultációt, melyet elvileg 1,4 millióan töltöttek ki.
- 2022-ben ismét Brüsszel miatt kellett plakátokat ragasztatni, a „Brüsszeli szankciók” kampányban az EU Oroszország elleni szankciós politikáját kritizálták, a szankciókat bombaként ábrázolva. A kampányt nemzeti konzultációt kísérte. 2022 októberében jelentették be „az energetikai szankciókról” szóló nemzeti konzultációt. Kis szépséghiba, hogy olyan kérdésekben kérték ki az emberek véleményét, amelyeket a kormány korábban már megszavazott.
- Idén is megszólíttatott Brüsszel, az EP-választás előtt Ursula von der Leyen és Alex Soros: a kampány az EU és magyar ellenzéki szereplők „szolgálatára” hívta fel a figyelmet, célpontba állítva a Bizottság elnökét és Soros Györgyöt. Ezek a plakátokon már helyet kapott Magyar Péter is, aki azóta a Tisza Párt elnöke és EP-képviselője lett.
A plakátkampányok Balásy Gyulánál csengetik a kasszát, ezt az sem akasztotta meg, hogy nyomozást rendeltek el egyes gyanús megbízásai miatt. Azóta több mint 100 milliárd forintnyi állami megbízást kapott. (mfor.hu)
