“Mostantól mi leszünk a szocik”
A fenti mondattal kommentálta Németh Szilárd 2019-ben, hogy a Fidesz küldetése megváltozott, és már az “alapítványozás”, egyéni gazdagodás a cél. Ennek jegyében jelentette be igényét a csepeli önkormányzat több vagyontárgyának megszerzésére.
Borbély Lénárd, Csepel polgármestere és a fideszes alpolgármesterek erre nem voltak hajlandóak, ezért a Fidesz alelnöke olyan bosszúhadjáratot indított ellenük, ahol még a családtagjaik is célkeresztbe kerültek. Ábel Attila visszaemlékezését és megjegyzéseit az alábbiakban szó szerint közöljük.
„Mostantól mi leszünk a szocik”
A 2019-es választások előtt járunk. Évekkel később, ahogy próbálom beazonosítani az időpontot, én az augusztus 21-i képviselőtestületi ülés előtti frakcióülésre tippelek. Ami ott történik, sokkszerűen ér bennünket. Éppen ezért mindenki emlékszik rá, csak máshogy: van közöttünk, aki szerint Szilárd beszéde a választás után hangzik el. És van a pár ember, a DK-Momentum-MSZP-vel szavazó fideszesek, akik gombnyomásra törlik a fejükből a történteket, ha arra kérik őket.
Ekkor már nagyon rossz Szilárd és közöttünk a kapcsolat. Tavasszal mindannyiunk előtt ígéretet tesz arra, hogy a választás szempontjából ránk nézve káros döntést nem hoz és nem kér. De többször megszegi az ígéretét. Mintha szándékosan tenné, és arra hajtana, hogy megbukjunk. Ami később igaznak bizonyul. A beszéd idején már túl vagyunk azon, hogy engem hamis indokokkal leváltasson a csepeli Fidesz éléről. 19 évig támogatom őt, mindenben ott van a munkám, amit elér. Ha nem segítem, a Fidesz alelnöke se lenne. Ám 2019 tavaszán egy alkalommal, amikor beugrom hozzá, behív a konyhájába és így szól: „Soha életemben nem csalódtam még akkorát emberben, mint a Borbély Lénárdban. Őt fogom polgármesternek jelölni, mert túl népszerű. De eldöntöttem, hogy megbuktatom.” Tudom, csak az a baja, hogy Lénárd Csepel polgármestere lett – a szó teljes értelmében. „Szilárd ne tedd ezt, mert mind megbukunk. Csepel szoci kerület, itt csak magunkat buktatjuk meg egy testvérháborúval. Te is belebuknál ebbe” – felelem. „Én ezt már eldöntöttem” – válaszolja újra. Pár hét múlva semmi nem vagyok a Fideszben. Vicces: azért bukok a Fideszben, mert nem fordulok a Fidesz ellen. Szilárd akadálynak lát a polgármester és saját pártjának megbuktatásában.
A 2019-es, tavaszi beszélgetésünket hosszú ideig nem árulom el senkinek. Csak ő és én tudjuk, hogy mi történt, mi az oka annak, hogy politikai és egzisztenciális értelemben a megsemmisítésemre tör. Lénárdon kívül nem is hinné el senki. A beavatottak pedig, akik teljesítik Szilárd kéréseit, tagadnának mindent. Gondolom nekik is mesél valami szöveget arról, hogy soha életében nem csalódott még akkorát emberben, mint Borbély Lénárdban – majd az Ábel Attilában. Ez a sémája. Sokszor hallom ezt a megfogalmazást.
Nem csak engem kér a polgármester és a Fidesz megbuktatására. Szerintem jóval több, mint egymilliárd forintot költ erre – persze közpénzből. Uniós és pályázati pénzeket, közbeszerzést és megrendeléseket kapnak azok, akik a Csepeli Strandfürdőnél, a királyerdei ABC és a Napközis Tábor felépítésénél mondanak látványos csődöt a munkával. Ezek a legfontosabb fejlesztések a választás előtt. Ugyanígy járunk a tanuszoda-építéssel, majd a csillagtelepi városrehabilitációval, amit iszonyatos nehézségek és pluszpénzek árán, 2023 végén fejezünk be. A Jedlik gimnázium építése szintén megfeneklik 2019-ben, éppen az önkormányzati kampány idején. Nem csak fejlesztések állnak le a választás előtt. A szakrendelőben olyan várólisták lesznek, amik a koronavírusos járvány idején válnak mindennapossá.
Szilárd beszédének napján már súlyos közöttünk a bizalmi válság, de még sok dolgot nem tudunk. A családtagjaink elleni támadás sem kezdődött még meg. Ez az önkormányzati választás előtt öt nappal indul. Lénárd egy közeli családtagját rúgják ki akkor, a kampány utolsó pillanatában, hogy „érezzük a törődést”. A „kezdőrúgás” után jön a többi: a Fidesz alelnöke nem válogat az alvilági eszközökben. A keresztapa zenéje sem véletlenül csengőhang a telefonján.
A szoba, ahol Németh Szilárd beszéde elhangzott - Fotó: Ábel Attila
Azon a napon ott ül minden képviselőnk a szobámban. Sokan szorongunk bent, fojtogató a légkör. Belharc nélkül is feszültség lenne, hiszen választás előtt állunk. De már Szilárd is ellenünk harcol. Akadályozzuk a terveit. Pár dologban rájöttünk néhány érthetetlen döntésének valós céljára, de a beismerés, a programbeszéd most következik. Szilárd beszéde azonban nem „őszödi beszéd”. Balatonőszödön semmi olyan nem hangzott el, amit ne tudott volna abban a körben mindenki. Amiben az őszödi beszéd mérföldkő a magyar politikában, az a kendőzetlensége. Gyurcsány beszéde a haveroknak tartott, kiskocsmás, szaftos, kupi utáni beszámoló. Szilárd beszéde azonban a kupi előtti. Ő most árulja el, hogy mik a tervei.
Amikor megérkezik, látszik rajta milyen izgatott. Fújtat, nem néz a szemünkbe. Aztán nagy levegőt vesz, és belekezd. Úgy beszél, mint egy béresfiú, aki sok év gyűjtögetés és tervezgetés után bemegy a piros lámpás házba. Odalép a madámhoz, előveszi a zsebkendőbe gyűrt érmék rengetegét, kiönti a pénzt, és végre elmondja a vágyait. Kivel, mit és hogyan akarja. Részletesen. Pontról pontra, figuráról figurára. Minden pillanatot és fordulatot évek óta tervezve és kiélvezve. Szilárd előtt fel sem villan, hogy nem a madám előtt áll, a polgármester és a képviselők pedig nem kurvák.
*
Első bejelentése, hogy a közpénzből létrejött és abból működő, ám magánvagyonaként kezelt alapítványa, a Kozma István Birkózó Akadémia (KIMBA) meg fogja venni a csepeli Kis-Duna parton épülő birkózócsarnok telkét. Plusz a mellette fekvő Ifjúsági Tábor területét is. Elmondja – erről tudunk már -, hogy az Ifjúsági Táborba „sportkollégiumot” tervez. Miért az idézőjel? Mert a „sportkollégium” látványterve tavasszal már elénk került. Hatalmas, ránézésre a birkózócsarnoknál is magasabb, a parttal párhuzamosan futó, hosszú épületet látunk. A tervvel együtt pedig Süle László, a fejlesztési cégünk vezetője a szabályozási terv változtatásába megpróbálja becsúsztatni a „szálloda” hasznosítást. Mintha véletlen volna. Mintha odapottyanna a semmiből. Plusz változna a beépíthetőség magassága is. Egyik változásról sem szól a polgármesternek. Ám Lénárd ezt tavasszal észreveszi, kiveteti, mivel teljes mértékben sérti a Fidesz Kis-Duna-partra vonatkozó alapelveit. A többemeletes építés egyértelműen. A sportcélú hasznosítás elvileg nem. Ám kérdés, hogy egy sportkollégium a sporthoz vagy a szálláshoz áll közelebb? Szerintem az utóbbihoz. Szilárd azonban a Fidesz alelnöke, választókerületi elnök, nagyhatalmú ember, és ekkoriban már paranoiás bosszúálló típus. Öngyilkossággal ér fel vele kekeckedni, „piszlicsáré” ügyeken rugózni. A polgármester és a fideszes képviselők tavasszal ennek ellenére jelezzük a hatalmas épülettel szembeni nemtetszésüket. Akkor a többség a választásra gondol és arra, hogy csak ez az egyetlen terv is a bukásunkat okozhatja. Néhányan azt sem felejtjük el, hogy mi a Kis-Duna-part megmentésére és nem magasházakkal való beépítésére szövetkeztünk. Így, ezek után kerül elénk Szilárd mostani beszédével egy időben a tavaszinál kisebb, és a partra merőleges „sportkollégiumi” terv, amit szóban most jelent be. Ám ezzel a tervvel megint be akarják csempészni a hotelként való hasznosítást. Ami pedig a két tervben szintén egyezik, az a vendéglőnek kialakítható terület a földszinten, valamint a kétfős szobák. És franciaágyas szobák. Sportkollégium franciaágyakkal, másodjára is befurakodott hotel hasznosítással? Miután Szilárd nyíltan ábrándozik arról, hogy rendezvényeket, konferenciákat tart majd a többfunkciós birkózócsarnokban?
Amikor a látványterv elénk kerül, csak áll, és nézi a frakció a „sportkollégiumot”. Van az a vicc a szocializmusból, amikor a kolhozban a traktorgyárból rendelt traktort bárhogy rakják össze, mindig tank lesz belőle. Ezt meg bárhonnan nézzük, mindig hotelnek látszik. Csak nyelünk, és nézzük a többieket: ők is ugyanezt látják?
Ekkor – Szilárddal az élünkön – 13 éve küzdünk azért, hogy a csepeli Kis-Duna-parton ne valósulhasson meg a helyi MSZP-s vezetés álma: ne épülhessen itt se hotel, se lakópark. El is érjük, hogy így legyen. A csepeli civilekkel összefogva komoly cégeket buktatunk be. Közülük az egyik kétmilliárd forint kártérítést akar kiperelni belőlünk. Óriási szerencse, hogy közben tönkremegy. Meg tudták volna nyerni a pert. És akkor ki hoz be újabb tervet? Aki mindenki másnak megakadályozta. Aki 2009-ben egy fórumon ezt mondja a partot védő civileknek: “Gazember, aki be akarja építeni a Kis-Duna partot!” Pont ott, pont abban az ebédlőben, ami most neki kell a „kollégium” építéséhez. Mekkora cinizmus! A terület megvételét Szilárd a választás után is olyan erővel és olyan magas szinten követeli, hogy a javaslatot bevisszük a testület elé. Tudjuk, hogy lehetetlen megszavazni, hiszen nincs többségünk a testületben. Pont ezért visszük be, hogy Szilárd is lássa, abszurd a követelése. Akkor sem veheti meg a telket, ha mind támogatjuk. Be is bizonyítjuk ezt, a testület pedig a vételt simán leszavazza. Biztosak vagyunk abban, hogy a csepeliek véleménye nem változott, ellenállás lesz. Ezért készíttetünk egy közvélemény-kutatást is a part fejlesztéséről. Nincs manipuláció, a valóságra vagyunk kíváncsiak. Kiderül amit sejtünk: a csepeliek 84,4 százaléka utasítja el a partra épített „sportkollégiumot”. Így érkezik meg a muníció az ellenálláshoz. Jelenleg is ez az alapja Szilárd kollégiumbőrbe bújtatott szállodája elutasításának. A tény, hogy a csepeliek pont azt gondolják a partról, amit 2010 előtt, amiért Szilárd harcolt 2014 előtt, és amit mi gondolunk még mindig. Mert nyilván óriási üzlet beépíteni Budapest legzöldebb, egyik legszebb, és hamarosan rendkívül értékessé váló Duna-partját. De mi nem erre szegődtünk, mi nem ezt vállaltuk. Mi a megvédését vállaltuk és azt, hogy természetes jellegét figyelembe véve fejlesztjük tovább.
**
De a bejelentés pillanataiban nincs idő gondolkodni. Szilárd a Kis-Duna-parti tervei után folytatja a beszédét. A második bejelentése a Csepeli Munkásotthon. Elmondja, hogy szüksége van rá. Neki. Arra utasít bennünket, hogy a ma 10-12 milliárd forint értékű ingatlanegyüttest adjuk át ingyen a KIMBA-nak. Az önkormányzati vagyont egy alapítványnak, amit magánvagyonként kezel. Szilárd ezt az utasítást azzal egészíti ki, hogy az önkormányzatok átadhatnak ingyenesen vagyonelemeket az államnak, tehát semmiféle jogi probléma nem lesz ebből. „Nálam pedig jobb helyen lesz a Munkásotthon, mert én felújítani, fejleszteni fogom.” – fogalmaz.
Azt már nem jegyzi meg, hogy ő és az alapítványa nem az állam. Kevesen tudják, hogy még a Napkirály, XIV. Lajos sem jelentette ki szó szerint, hogy „Az állam én vagyok”. Ez csak legenda. Nos, Szilárd sem mondja ki így, hogy az állam ő lenne. De egyértelműen utal rá. Korábban beszél arról, hogy az Alaptörvény csak egy papírfecni, a hatalom, a kormányzás és a jog valójában a Fidesz választókerületi-elnöki rendszere. Önmagát két lábon járó, élő alkotmányként határozza meg. Mivel önmagát tekinti jogforrásnak, nem fogadja el, hogy a törvények rá is vonatkoznak, és azt sem, hogy Borbély Lénárd Csepel polgármestere. Ő saját magát tartja polgármesternek. Arról sem beszél, hogy a vagyonátjátszást nem csak országos botrány, hanem a vádlottak padja követné. Hiszen hűtlen kezelésről van szó. Ő vinné a vagyont, mi a felelősséget. Belekényszerít egy hat-tíz éves büntetőperbe – arról nem beszélve, hogy a becsületünket azonnal elveszítjük. Magunknak nem hazudhatjuk, hogy ez nem lopás. Éppen Szilárd vezetésével küzdünk már kilenc éve azért, hogy végre önkormányzati vagyon és köztulajdon legyen a Csepeli Munkásotthon. Számtalan nyilatkozatunk volt erről. Még külön törvényt is hoz az Országgyűlés, melyre „Lex Munkásotthon”-ként utalnak az újságok. Ez a törvény jelenti az alapot ahhoz, hogy jogerősen is elítéljenek bennünket.
***
Most sincs idő gondolkodni. Szilárd folytatja a sort, hiszen nem vár visszajelzést, nem érdekli senkinek a véleménye. Harmadik bejelentése a Csepel SC. Korábban ellenzéki képviselőként majd polgármesterként folyamatosan követeli, hogy a Csepel SC kerüljön önkormányzati vagy állami tulajdonba. Polgármesterként pereskedik ezért, sikertelenül. De a törekvés Lénárd polgármesterségével folytatódik. Az, hogy a Csepel SC-t csak és kizárólag sportcéllal lehessen hasznosítani, szintén alapelve a csepeli Fidesznek. A 100 százalékos sporthasznosításhoz Szilárd ragaszkodik a leginkább. Nála nincs kompromisszum. A tulajdont 2008-ban megszerző ingatlanbefektető csoport viszont nem sportcéllal akarja „fejleszteni” a telkeket és a létesítményeket. Nem hibáztatom őket, hiszen egy profitorientált cégtől nem lehet elvárni mást, mint ami a lényege. Mind láttuk korábban a lakópark- és plázajavaslatokat a sportpályák helyére. Szilárd szerint a csepeli MSZP 380 millió forintot kap a sportklub és a vagyon átjátszásáért. Ezt senki nem tudja bizonyítani. Viszont megtörtént a vagyonátjátszás, ez tény. Hogy a vagyont nem adták ingyen a pénzéhes és korrupt csepeli szocialisták, nyilvánvaló. Ismerjük a „szocikat”. Van köztük pedofil, ügyfeleit átverő ügyvéd, hűtlen kezelők. 2009 januárjában az így szocializálódott csapat egyik tagja a kettős gyilkosságig is eljut, hogy a korrupciós ügyét elsimítsa. A pedofilt és a gyilkost még lecsukják, de a Csepel SC tulajdonjoga következmények nélkül „átjátszódik”, és a pártban nincs felelős semmiért. 2010 után a fideszes önkormányzat – Szilárd vezetésével – már csak annyit tud tenni a Csepel SC ügyében is, hogy építési tilalmat vezet be a sportklub területére. Fidesz alelnökség, pereskedés, követelőzés ide vagy oda, ennél tovább nem tudunk lépni.
Szilárd bejelentése a következő: „Tárgyalok arról, hogy a KIMBA megvegye a Csepel SC-t a portfóliójával együtt”. Pontosan ezekkel a szavakkal. Úristen! Ebben a pillanatban feláll a szőr a hátamon, végigfut rajtam a jeges borzongás, majd kiver a verejték. Mert, hogy mi a „Csepel SC portfóliója”? Pontosan az, amit elleneztünk. Ami ellen százszor tiltakoztunk, tartottunk sajtótájékoztatókat, írtunk közleményeket. Még a Vörös Csepel könyvemben is egy teljes fejezetet szenteltem erre. És most éppen ő tesz egyértelmű célzást arra, hogy sporthasznosítás helyett valami más, pláza, lakópark, hotel vagy egyéb célja lesz a Csepel SC-nek? Meg vagyok döbbenve. Ülök a frakció tagjaival, izzadok. Nézem őket: értitek ezt a bejelentést? Értelmezni tudjátok, hogy mit mond most a Szilárd?
Az, hogy ő már nem ugyanaz az ember, akit megismertem, nyilvánvaló. A 2014-es országgyűlési választás után összeomlott. Őszintén hitte, hogy nyerni fog, mert mindent megtett Csepelért és a csepeliekért. De vesztett. Hol van már a magát 9 négyzetméteres albérletből, mélyszegénységből felküzdő idealista, aki a forradalmi hevületű SZDSZ-ben akarta a világot megváltani, és naivan próbált belépni a szabadkőművesekhez? Vannak dolgok, amikből kigyógyulunk. A szabadkőművesek visszautasították. Gondolom egyszerű tanár úrként nem volt olyan kaliber. A liberalizmus eltorzult, genderfluid őrületté vált. Az SZDSZ-t pedig Szilárd – állítása szerint – még azelőtt elhagyta, hogy különösebben magyarázkodnia kellene miatta. De hol van az a barát, aki mindent megtett a többiekért, akire bármikor lehetett számítani, aki mindig kiállt Csepelért és a csepeliekért? 2014 után, amikor feltápászkodott a vereséget követő mély depressziójából, máshogy rakta össze magát. Az elveit éppen fordítva. Sőt, nem csak az elveit, hanem minden mást is. Mi pedig, akik akkor segítettünk neki, mind a feketelistájára kerültünk.
****
De Szilárd utolsó bejelentése teszi fel az i-re a pontot. Ekkor válik érthetővé mindaz, amit eddig elmondott. Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke ugyanis megindokolja a követeléseit. Egyetlen mondattal foglalja össze, miért fordul 180 fokot mindenben, amit eddig Csepelről és Csepel értékeinek megvédéséről vallott. Az ember, akivel oly sok évet küzdöttem együtt a jó ügyekért, akinek láttam a szenvedését a meg nem értés miatt, a nem egyszer végighúzott autóját, késsel vagy szögekkel kilyukasztott kocsikerekét, láttam neki küldött, fekáliával bekent fenyegető levelet, olvastam, hogyan vádolják saját lánya élve elégetésével, mindezek után a következő szavakat ejti ki a száján:
Mostantól mi leszünk a szocik. Mindent megcsinálunk, amit ők nem tudtak.
„Mi leszünk a szocik.” Így. Mi, akik 19 éve mondjuk következetesen, hogy „mi nem leszünk szocik”. Mostantól felejtsük el az elveinket, a küldetésünket, felejtsünk el mindent, és hajtsuk végre mindazt, ami ellen eddig küzdöttünk. És igen. Vannak, akiknek sikerült. Sikerült éppen olyan mélyre süllyedni, mint egykori ellenfeleiknek.
Utóirat
Németh Szilárd 2019-ben még irigységből és hatalomféltésből próbálja megbuktatni a polgármestert. Tőle viszolyognak, ő bukik. Borbély Lénárd népszerű és nyer. Emiatt áll bosszút. 2019 őszén sorra dőlnek a budai és pesti kerületek az ellenzék kezébe. Szilárd is mindent megtesz megbuktatásunkért: úgy tűnik nem sajnálja erre a közpénzt. De a fülkében már csak egy szavazata van. És Erdősi Éva, az ellenzék jelöltje alulmarad. Nem kicsit, nagyon – hogy a hölgy főnökét idézzem. Milyen pitiáner és abszurd, ha a Fidesz alelnöke hiúságból az ellenzékre szavaz, és még az se jön össze neki! Szilárd végül 2023-ra éri el, hogy hamis indokokkal kizárasson bennünket a pártszervezetből, és ezzel elveszítse Csepelt a Fidesz.
Mostanra minden logikusan gondolkodó olvasó feltette a kérdést: miért árulhatja el saját pártját következmények nélkül egy fideszes választókerületi elnök, sőt alelnök? A válasz három részre oszlik. Egyrészt, a regionális főnökeink évekig elzártak bennünket a pártvezetéstől. Ezen a szinten Szilárd a főnök. Bármit mondtunk, írtunk, nem jutott el sehova. Másrészt, a Fidesznek nincs belső védelmi rendszere. Ha valaki rangban fentebb áll, annak van igaza. Mi nem védekezhettünk a hamis vádak ellen. A harmadik ok a legerősebb. A Fidesznek nem kell Budapest. A főváros és a kerületek egyes esetekben szélsőségesen liberális, dilettáns és korrupt vezetőivel lehet a lehető legjobban riogatni az országot – miközben Budapest nélkül még el lehet hozni a kétharmadot. 2025-26-ban annyi budapesti korrupciós ügy lesz majd, amennyit csak el tud képzelni a Kedves Olvasó. Ugye, hogy valami hasonló történt legutóbb is? Tudom ki mit tett eddig Budapestért. A rendszerváltás óta nem volt szakmailag és emberileg jobb főpolgármestere a nemzet fővárosának Tarlós Istvánnál. De amikor Gyurcsányék Karácsony Gergellyel legyőzték őt, a Fideszben sokan bontottak pezsgőt. Ők tudják, hogy a Fidesz bűneit, korrupciós ügyeit akkor lehet a legjobban tompítani, ha mellé teszik a mérlegre a budapesti vezetés bűneit, korrupciós ügyeit. A Fidesznek belső megújulás kell, ahogy a legtöbb hosszú ideig kormányzó pártnak. Akik olyanná váltak, mint a saját zsebét tömő Németh Szilárd – vannak még páran – a bukás felé vezetik a pártot. Az európai tapasztalat az, hogy ahol ez a megújulás, újrarendeződés nem történik meg a kormányzó pártnál, ott hosszú időre elbukják a választást. NER ide, NER oda, ez itt is megtörténhet.
Szilárd vagyoni követelései már 2019-ben megjelennek, de akkor még csak beszél róluk. Rohamosan növekvő közpénz-éhségét és hatalomvágyát nem lehet állami pénzekből kielégíteni. Főhadiszállása a KIMBA, ami átverésekkel épül fel. A Csepeli Birkózó Club 2,4 milliárd forintot ad a felépítéséhez, az alsó szint nekik készül. A csepeli önkormányzat a telek kedvezményes használatát adja ahhoz, hogy a CSBC-nek legyen otthona. Ezt akkor még az ellenzék is támogatja. De amikor felépül a KIMBA, a csepeli birkózókat kivágják. Úgy veri ki őket és a csepeli önkormányzatot a KIMBA-ból meg a Csepel SC-ből – kb. 150 gyereket -, mint a kutyát. 2,4 milliárdot nyúl le Szilárd az első nagy húzásával, és azonnal kordont von birodalma köré. Ezt a Fideszben következmények nélkül hagyják, és ettől jön meg igazán az étvágya.
A követelés, hogy a Csepeli Munkásotthont adjuk át ingyen Szilárd alapítványába, 2021-ben bővül a Laurencz László Sportcsarnok és az önkormányzati sportegyesületek átadásával. Ezeket a koronavírusos járvány rendkívüli jogrendjének kihasználásával szerezné meg. A rezsibiztos vagyonnövelése, mint koronavírus-elleni védekezés: micsoda cinizmus! Amikor a követeléseit írásban is megkapjuk, frakcióhatározatban akarja elfogadtatni azokat. A frakcióülést úgy hívja össze, hogy a polgármester ne tudjon jelen lenni. Szilárd titkára, Dudás Zoltán viszont ott van a szeánszon, ő is próbál rábeszélni bennünket a vagyonátjátszásra. Sikertelenül. Ketten vagyunk ott alpolgármesterek, mi trollkodjuk szét az ülést annyira, hogy ne legyen döntés. Ezért nincs a Fidesznek olyan frakcióhatározata, amelyben köztörvényes bűncselekményre köteleznek egy polgármestert. Tudtommal a hűtlen kezelés kísérlete is bűncselekmény. Vagyis mi már ezzel megelőztünk egy bűncselekményt. Mi járt érte? Köszönet? Dehogy. Megalázás, hamis vádak, majd kirúgás. Dudás Zoltán pedig, aki a vagyonátjátszásra való rábeszélők egyike volt, most a Fidesz csepeli polgármester-jelöltje.
A hatalom olyan mint a drog. Mindenkit megváltoztat. Az erős embereket részben, a gyengéket teljesen. Németh Szilárd ebben gyengének bizonyult. 1999 óta ismerem. 25 éve. Addig maradt jó ember, amíg meg nem érintette az igazi hatalom, és annak elvesztése. 2014 tavaszán, összeomlásakor derül ki, hogy azt hiszi magáról, ő a Pókember. A jó, akit legyőzött a gonosz. De a megőrülése egy másik történet. Lehet, hogy Németh Szilárd orvosi értelemben nem elmebeteg, én nem vagyok szakember. De hogy nem normális, az biztos.
Még egy dolgot muszáj leszögeznem a korrektség jegyében. Bár Szilárd arra építette az „imázsát”, hogy ő Orbán Viktor feltétlen híve, és valósággal imádja a miniszterelnököt, ez soha nem volt így. Nincsenek illúzióim a hatalommal kapcsolatban, nem Orbánt akarom védeni. Országosan ismertté vált Orbán-imádata neki arra kell, hogy védje magát. A Jedlik gimnázium falára írt Orbán-idézetek is csak azért voltak, hogy erősítse ezt a képzetet, botrányt keltsen, és minél többen figyeljenek rá. Tudtommal többen figyelmeztették a gimnázium átadása előtt, hogy csak árt az idézettel. De a vélhető grandiózus nárcizmusának velejárója az, hogy neki figyelem kell. Ezért evett bárányfejet, ezért lett pacalkirály, ezért készít saját magáról is mémoldalt. Neki a valóságban egy olyan államelnök a példaképe, aki Orbánnal ellentétben nem vitatkozik az ellenfeleivel, hanem nyíltan leszámol velük. Ahogy azt ő is próbálja.
Amikor a DK-MSZP-Momentum észlelte, hogy Németh Szilárd már csak a mi megbuktatásunkra koncentrál, azonnal szövetséget kötött vele. Az elmúlt években több mint harminc olyan szavazás volt a képviselő-testületünkben, amikor a rezsibiztos emberei a DK-MSZP-Momentummal közösen szavaztak a polgármester ellen. A 2024-es költségvetésünket is ez a Fidesz-DK-MSZP-Momentum koalíció szavazta le február 22-én. Némethnek már csak négy képviselője maradt, ők eredetileg kivonultak volna a testületi ülésről. Ám a DK-MSZP-Momentum képviselői így már kevesen lettek volna a költségvetés visszavonására. Ezért szóltak a fideszeseknek, hogy segítségre van szükségük. És Németh Szilárd segített. 6 ellenzéki, 4 fideszes szavazattal levették a napirendről, és ezzel megbuktatták Csepel költségvetését.
Miután a Fidesz belső szervezetében a regionális vezetőink minden információáramlást lezártak a felső vezetés felé, az elmúlt másfél évben több mint 300 levelet írtam a párt képviselőinek, különböző vezetőinek, a jobboldali média vezetőinek, de még jobboldali véleményvezéreknek is. Már akinek tudtam. Rá kellett jönnöm, hogy elérhetőségük sok esetben csak kirakat: nem működik olyan e-mail cím vagy nincs olyan telefonszám, ami kapcsolatnak van megadva hozzájuk. Akiket elértem, sokszor próbáltak segíteni, és a regionális vezetőinkhez fordultak. Azokhoz, akik Szilárd alatt állnak a ranglétrán, és így őt segítik. Mindenki pontosan tartotta a belső információáramlás szabályait, amely alapján ezer év múlva se ért volna el a szavunk a legfelsőbb pártvezetéshez. De ezzel a rohadással, ami ebben a pártban van, nincs öt év sem hátra, nemhogy ezer. Lehet bármilyen dilettáns az ellenzék, a Fidesz rendszerhibája pillanatnyilag halálosnak tűnik. Azzal, hogy minden létező belső fórum után végül a nyilvánosság elé állok a történtekkel, jó eséllyel nem következményeket érek el, hanem újabb dühödt támadásokat ellenünk.
Ábel Attila / csepel.info
