A politikai elemző Orbán Viktor és Magyar Péter beszédeit elemezte a Telex élő adásában.
Lehúznak még egy bőrt a Harcosok Klubjáról
„Orbán Viktor olyan dolgokról beszélt, amelyekről ő azt gondolja, hogy előnyben van: háború, gender, migráció” – mondta Lakner Zoltán a miniszterelnök tusványosi beszédéről. A politikai elemző szerint Orbán ezekkel a témákkal a bizonytalan szavazókra lőtt, akik még nem döntötték el, hogy ismét a Fideszre szavazzanak-e.
Orbán ismét megkísérelte összefüggésbe hozni a migráció, a gender és az LMBTQ témakörét. A miniszterelnök magyarázata szerint a nyugati társadalmak azért gyengék, mert például megengedik a házassági egyenlőséget, ezért nem elég ellenállóképesek az Európán kívülről érkező migrációval szemben.
Orbán beszédét elhallgatások, csúsztatások és történelmi tévedések jellemezték, ilyen szempontból Lakner szerint az idei beszéd nagyon hasonlított az elmúlt két év beszédeire. Szerinte „egy választási kampányra készülő kormánypárti politikust hallottunk beszélni”. A Fidesz az elmúlt időszakban következetesen azt sugallja a szavazóinak, hogy habár van politikai ellenfél, meg fogják nyerni a 2026-os választást, nincs miért aggódni. Az elemző szerint Orbán is ezt erősítette a beszédében.
A Fidesz választási stratégiája is szóba került. Lakner szerint a kormánypártok valószínűleg abban reménykednek, hogy valahogy sikerül az utolsó negyedévre életet lehelni a gazdaságba, és „az a politikai gépezet, amit tud mozgatni a kormányzat, a hangulatjavító intézkedésekkel együtt vissza fogja hozni a támogatottságot”.
A miniszterelnök által most bejelentett Digitális Polgári Köröket a politikai elemző úgy értékelte, hogy megpróbálnak egy második bőrt lehúzni a Harcosok Klubjáról. A beszédből pedig az látszott, hogy Orbán abszolút nem érti a digitális világot.
Magyar úgy beszélt, ahogy az egy európai politikustól elvárható
„Orbán megpróbálta újrarajzolni a világmagyarázó karakterét, Magyar pedig azt igyekezett demonstrálni, hogy be tud lépni ebbe a világértelmező szerepbe” – kezdte Lakner Magyar Péter székesfehérvári beszédének elemzését.
Magyarnak szerinte jobban sikerült a globális megfejtéseket a hétköznapi problémákkal összekapcsolni, de ez azért történhetett meg, mert Orbánnal ellentétben a Tisza elnöke beszélhetett az utóbbiakról. A miniszterelnök nem beszélhetett sem a gazdaságról, sem az inflációról, mert azokkal egyértelműen nem tud mit kezdeni. A politikai elemző szerint az a legfontosabb, hogy Magyar egy Nyugat-barát és Putyin ellenes beszédet mondott. „Úgy beszélt, ahogy az egy európai politikustól elvárható”.
Magyar kijelölt történelmi hivatkozási pontokat, és egy Orbánétól alapvetően eltérő emlékezeti referencialistát kezdett el összeállítani. Lakner kiemelte, hogy Magyar idézett Jászi Oszkártól, József Attilától, hivatkozott az EU-s csatlakozásról szóló népszavazásra, említette Antall Józsefet és beszélt a varsói felkelésről is. Ezek mind-mind olyan hivatkozások, amelyeket Orbán, de más magyar politikus sem nagyon használt korábban.
Lakner szerint Magyar beszéde alapvetően azt vázolta fel, hogy válaszúthoz érkezett az ország, világnézetek összecsapása zajlik. Ennek megfelelően Magyar olyan elemekkel töltötte fel a beszédét, amelyekről azt gondolta, hogy vonzó ajánlattal rendelkezik, ami megkülönbözteti Orbántól. Ilyen ajánlat például „a kompország, a Kállay-kettős helyett a Nyugat-barátság”.
Ezen kívül a politikai elemző szerint fontos elem még, hogy Magyar megpróbálja átkeretezni a határon túli magyarok szerepét, nem csak „voksgyárként tekint rájuk”. Ezen kívül átkeretezte a Von der Leyen elleni bizalmatlansági indítványt is. Az orbáni magyarázat – Von der Leyen bukás – helyett, Magyar szerint az arról szólt, hogy a Fidesz román nacionalistákkal szavazott együtt. (Telex)