Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Klímaszkeptikus tudósokon keresztül építi le a klímakutatást Donald Trump kormánya

Környezet
2025.07.20.
Profile picture for user Rambo
Rambo
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
8

Klímaszkeptikus természettudósokat alkalmaz Trump kormányának Energiaügyi Minisztériuma – írja a New York Times. 

Az Energiaügyi Minisztérium újdonsült munkatársai széles körben ismertek arról, hogy elutasítják a tudományos konszenzust éghajlatváltozásról. A három tudóst azt követően vették fel, hogy a több száz szakértőt és kutatót is elbocsátottak, akik egy kulcsfontosságú kormányzati jelentésén dolgoztak a klímaváltozás országos hatásairól.

A három tudós közül a legismertebb talán Steven E. Koonin elméleti fizikus, aki korábban az Obama-kormány Energiaügyi Minisztériumának tudományos ügyekért felelős miniszterhelyettese volt. Koonin 2021-ben megjelent könyvével verte ki a biztosítékot a tudományos életben. Élesen bírálták Tisztázatlan (Unsettled) című bestsellerré lett könyvében vallott klímaszkeptikus nézeteiért. A fizikus tavaly a magyar Klímapolitikai Intézet meghívására Magyarországra jött, hogy könyvét népszerűsítse, majd az Energiaügyi Minisztériumba is ellátogatott, ahol Alföldy-Boruss Márk energiapolitikáért felelős helyettes államtitkára fogadta.

A két másik tudósból John Christy légkörkutató abban kételkedik, hogy az emberi tevékenység okozta-e a globális felmelegedést, Roy Spencer meteorológus pedig a New York Times szerint úgy véli, hogy a felhők nagyobb hatással voltak a felmelegedésre, mint az emberek. Mindhárman megkérdőjelezték korábban a klímaváltozás mértékét, például azzal érvelve, hogy a műholdas adatok nem mutatnak olyan felmelegedést, mint a földi mérőállomások.

A CNN értesülése szerint az Energiaügyi Minisztérium belső alkalmazotti névjegyzékében Koonin „különleges kormányzati alkalmazottként”, Christy „szakértőként”, Spencer pedig „tanácsadóként” szerepel, mindhárman Chris Wright energiaügyi miniszter kabinetjéhez tartoznak. A New York Times és a CNN is megkereste a tudósokat, Christy emailben azt válaszolta, hogy nem áll az Energiaügyi Minisztérium alkalmazásában, „csak azért van ott, hogy szükség esetén segítsen”.

A szakma szerint torzíthatják a kormány klímapolitikáját

Miközben nem világos, hogy a titulusuk alapján pontosan min dolgoznak, klímatudósok attól tartanak, hogy Christy, Spencer és Koonin egy alternatív, tudományosan megalapozatlan klímajelentést írnak. Ezzel a CNN-nek nyilatkozó szakmabeliek szerint az legnagyobb probléma, hogy nézeteik csupán a klímatudósok 1 százalékának véleményét tükrözik, így szerepük aránytalanul torzíthatja a kormány klímapolitikáját. Kritikusai szerint az Energetikai Minisztérium ezzel a lépéssel nem független szakértői véleményt keres, hanem olyanokat alkalmaz, akik előre megírt következtetésekhez igazítják az adatokat.

Andrew Dessler, a Texas A&M Egyetem klímakutatója szerint a három klímaszkeptikus alkalmazása azt jelzi, hogy az Energiaügyi Minisztérium vezetői a saját elképzeléseiket szeretnék viszontlátni a tudományos kutatásokban. „Koonin, Spencer és Christy alkalmazása nemcsak szokatlan, hanem annak elismerése is, hogy a hagyományos utakon nem kapnák meg a kívánt választ” – mondta a CNN-nek.

Úgy tűnik, hogy ez az egész kormányzatra jellemző. Nem keresik a legitim szakértői véleményeket, hanem olyan embereket keresnek, akik megadják nekik a kívánt választ.

A Trump-kormány ezenfelül olyan tudósokat igyekezett bevonni a klímakutatásba, akik segíthetnek a 2009-es, úgynevezett veszélyeztetési megállapítás (endangerment finding) érvénytelenítésében. Ez az a jogi állásfoglalás, amely kimondja, hogy az üvegházhatású gázok veszélyt jelentenek a közegészségre és a közjólétre, és ez az alapja az amerikai klímapolitikának.

Vörös vs. kék csapat

A tudósok többsége egyetért abban, hogy az emberi tevékenység, különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése, veszélyesen felmelegíti a Földet, ami egyre gyakoribbá és intenzívebbé teszi a szélsőséges időjárási jelenségeket, például hőhullámokat, aszályokat és áradásokat. Egy kisebbség azonban elutasítja ezt a konszenzust: közéjük tartozik Steven Koonin is, aki Trump korábbi tanácsadója és Chris Wright energiaügyi miniszter barátja.

Koonin Trump első elnöksége alatt azt javasolta, hogy a Környezetvédelmi Ügynökség indítson egy „vörös csapat – kék csapat” gyakorlatot, amiben klímaszkeptikusok vitatnák a hivatalos klímatudomány állításait, majd ezeket a klímatudósok cáfolnák. A tudományos közösség azonban elutasította az ötletet arra hivatkozva, hogy a gyakorlat lejáratná a tudományos módszertant, és teret adna már megcáfolt nézeteknek.

Koonin tavaly decemberben a Wall Street Journalban publikált véleménycikkében érvelt amellett, hogy miért lenne üdvözlendő, ha Trump ismét kilépne a Párizsi Klímaegyezményből. Koonin ekkor azt írta, hogy a klímaegyezménynek amúgy sincs értelme, mivel kudarcot vallott, a globális kibocsátás tovább nő, a fejlett országok nem tudják teljesíteni vállalásaikat, a fejlődő országok pedig elsősorban pénzügyi támogatást akarnak, nem kibocsátáscsökkentést.


John Christy és Roy Spencer (j) – Fotó: Liz Junod / Phys.org

Ehelyett az Egyesült Államoknak inkább az „energia mindenki számára” célkitűzés mögé kellene állnia: megfizethető és megbízható energiát biztosítani globálisan, nem pedig a fosszilis energiahordozók elutasítására koncentrálni. Ez az irány ellensúlyozná Kína befolyását a fejlődő országokban, és elősegítené az amerikai energiaexportot. A Trump-kormány az egyéves kilépési folyamat alatt globális klímapolitikai alternatívát dolgozhatna ki, amely szerinte reálisabb, hatékonyabb és hasznosabb lenne a világ számára.

Roy Spencer és John Christy a University of Alabama in Hunts kutatói, több éghajlatkutatási projektben is együtt dolgoztak korábban. Régóta állítják, hogy a műholdas adatok nem mutatják ugyanazt a globális felmelegedési tendenciát és mértéket, mint a felszíni mérések, ez alapján kérdőjelezik meg a tudományos konszenzust. Először 1990-ben hoztak létre egy műholdas adatsort, amivel a Föld alsó légkörének hőmérsékletét becsülték meg 1979-től kezdődően. A műholdas méréseik szerint a légkör melegedett, de nem olyan gyorsan, mint a felszíni hőmérsékletmérések alapján. Bár tanulmányaikban elismerik, hogy az embereknek van hatásuk a klímaváltozásra, vitatják annak mértékét.

Szisztematikusan építik le a klímakutatást

A klímatagadó tudósok megjelenése Trump körül nem különösen meglepő. Kormányában több olyan miniszter is helyet kapott, akik rendszeresen megkérdőjelezik a tudományos konszenzust azon a szakterületen, amiért felelősek. Az egészségügyért a konteóhívő Robert F. Kennedy Jr. felel, aki szerint az lenne a legjobb, ha csak hagynánk magától terjedni a madárinfluenzát. Ezzel Brooke Rollins agrárminiszter is egyetért, akinek a klímaváltozásról is sarkos véleménye van. „Nem csináljuk többé ezt a klímaváltozós marhaságot” – mondta májusban a Fox Businessnek.

Trump klímapolitikájával több probléma is adódik miniszterei megkérdőjelezhető kijelentésein túl is. Nem egyszerűen elutasítja a klímavédelemet, hanem szisztematikusan visszavonul a tudományosan megalapozott környezetpolitika minden elemétől, a klímaváltozást hoaxnak nevezte. Kormánya leépítette a klímakutatást, elbocsátotta az ország vezető tudósainak egy részét, és leállította azokat az erőfeszítéseket, amik a légkörben felhalmozódó üvegházhatású gázok mennyiségét és azok társadalmi-gazdasági hatásait vizsgálták.

Emellett jelentősen csökkenteni akarják a klímatudományi kutatások közfinanszírozását, sőt, teljesen megszüntetnék a NOAA (Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal) kutatási tevékenységét is. Ezenfelül megszüntették a legfőbb kibocsátási források nyomon követését is, amire az elmúlt 15 évben a klímaváltozás mérésének alapjaként tekintettek.

A Washington Post részletesen foglalkozott azzal, hogyan szüntetné meg teljesen Trump kormánya 2026-ra a klímatudományi kutatások támogatását. Már felfüggesztették a klímaváltozás növény- és állatvilágra gyakorolt hatásait vizsgáló kutatás 15 millió dolláros szövetségi támogatását, így az máris megrekedt, a tudósok pedig nem látják, hogyan tudnák folytatni a munkát szövetségi finanszírozás nélkül. A kormány nemcsak a jövőbeli kutatásokat gátolja, hanem a meglévő tudásanyaghoz való hozzáférést is korlátozza.

  • Megszüntette a climate.gov weboldalt;
  • eltávolította a kongresszus által előírt klímajelentéseket tartalmazó platformot;
  • valamint felmondta a világ vezető természettudományos szakfolyóiratával, a Nature-rel kötött szerződést.

Ezzel pedig ellehetetleníti a közvélemény és a kutatók tájékozódását is, ami az Egyesült Államok globális vezető szerepét is visszafoghatja a klímakutatásban.

Az amerikai elnök második ciklusának első döntései közé tartozott, hogy kiléptette az egyik legnagyobb szennyezőnek számító Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény 2015-ben, több mint 190 ország egyezségeként született, az aláírók arra vállalkoztak, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszafogásával a globális felmelegedést az ipari forradalom időszakához képest 2, de inkább 1,5 Celsius-fok alatt korlátozzák.

Ezt követte szorosan az úgynevezett nemzeti energiaügyi vészhelyzet kihirdetése, ez többek között lehetőséget adott rá, hogy környezetvédelmi előírások felfüggesztésével indítsanak energetikai beruházásokat. Emellett leállította szélerőművek építését szövetségi tulajdonban lévő földeken és vizeken, továbbá eltörölte az elektromos járművek állami támogatását, valamint megszüntette a háztartási eszközök energiahatékonyságára vonatkozó szabályokat is. Trump tudomány elleni hadjáratával ebben a cikkben foglalkoztunk részletesen.

Trumpnak gazdaságilag is megéri szembefordulni a klímavédelemmel

A megújuló energiaforrásokat előnyben részesítő klímapolitika gazdaságilag is szembemenne Trumpék kijelölt irányvonalával. Trump célja a fosszilis energiahordozók, főként a szénhidrogének kitermelésének növelése. Az amerikai olaj- és gázipar ugyan már Joe Biden elnöksége alatt is rekordokat döntött, Trump ehhez képest is fokozná a tempót. Az amerikai elnök világossá tette, hogy „az amerikai energiát akarja felszabadítani”. Hivatalba lépésének első napján visszavonta a robbanómotoros autókra kihirdetett kibocsátási standardokat, amelyek a legszennyezőbb autókat idővel letiltották volna az utakról, és arra ösztönözték volna az amerikai autógyártókat, hogy elmozduljanak az elektromos autók felé. Feloldotta a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának ideiglenes korlátozását is, amit még Biden rendelt el.


Donald Trump mutatja a kamerának a szénbányászat és -felhasználás bővítését bevezető rendeletet a washingtoni Fehér Házban 2025. április 8-án, mögötte Doug Bergum belügyminiszter és Chris Wright energiaügyi miniszter tapsol – Fotó: Anna Moneymaker / Getty Images

Áprilisban az Egyesült Államok LNG-exportcéljairól Lawrence Korb, az amerikai külügyminisztérium energiadiplomatája budapesti előadásában rendkívüli nyíltsággal beszélt: lényegében minél több piacon szeretnék növelni az amerikai cseppfolyósított földgáz jelenlétét, elsősorban Európában. A hosszú távú szerződéseket különösen fontosnak tartja, mivel ezek biztosítják a banki finanszírozást az új amerikai gázprojektekhez.

Donald Trumpnak egyéni anyagi érdekei is vannak a klímapolitika megváltoztatásában, Egyik legnagyobb támogatója Kelcy Warren milliárdos, az Energy Transfer Partners (ETP) olaj- és gázvállalat vezérigazgatója, aki komoly hasznot húz Trump elnökségéből. Warren legalább 5 millió dollárnyi adománnyal segítette Trump 2024-es kampányát, cégének nagyon is előnyös a szabályok enyhítése, és komolyan érdekelt az elnök energiapolitikájában: a bideni exportkorlátozás feloldásával folytathatta régóta tervezett LNG-projektjét Louisiana államban, aminek az engedélyét azóta a Szövetségi Energiaügyi Bizottság (FERC) három évvel meg is hosszabbította. Warren vagyona ennek köszönhetően egy hét alatt közel 10 százalékkal nőtt, az ETP pedig 20 éves LNG-szállítási megállapodást kötött Japánnal. Warren a világ 500 leggazdagabb embere közé tartozik (7,2 milliárd dollár) a Forbes listája alapján, óriási texasi földbirtokokkal, magánszigettel, luxusrepülőkkel rendelkezik.

De a múlt héten elfogadott Big Beautiful Bill bizonyos részei is évekkel visszavethetik a klímavédelmi intézkedéseket, és kifejezetten előnyösek az ETP számára. A törvénycsomag csökkenti a megújuló energiaforrások támogatását, gyorsítaná a fosszilisenergia-projektek engedélyezését. Ezen felül a jövőben az Energiaügyi Minisztérium minden LNG-exportlétesítményt közérdekűnek minősíthet, ha a kérelmező 1 millió dollárt fizet. Ezt az ETP könnyedén megengedheti magának. A javaslat további pontjai felgyorsítanák az LNG-infrastruktúra építését, megkönnyítenék a fosszilis energiahordozók kiaknázását, és jelentősen csökkentenék a klímaszabályozás és környezetvédelmi ellenőrzés lehetőségeit.

Emellett a törvény jelentős adókedvezményeket adna a fosszilis energiában érdekelt cégeknek, többek között visszaállítaná a 100 százalékos értékcsökkenési leírás lehetőségét, ami azonnali adóelőnyt jelentene például vezetéképítések után. A leírás még a magánrepülőgépekre is vonatkozna. Az ilyen kedvezmények a szupergazdagoknak, így Kelcy Warrennek is személyes hasznot jelenthetnek. (Telex)

egyesült államok
DONALD TRUMP
klímaváltozás
éghajlatváltozás
Robert F. Kennedy Jr.
Lng
fosszilis energia
Kelcy Warren
Profile picture for user Rambo
Rambo
Publikálva 2025.07.20. - 06:43
8
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • Vitézy Dávidra 6 százalékkal többen szavaznának, mint Szentkirályi Alexandrára

    Vitézy Dávidra 6 százalékkal többen szavaznának, mint Szentkirályi Alexandrára

  • Ifj. Lomnici szerint a BBC, a Politico, az Euronews, az AP, a Reuters, a brit Guardian és a Fox News nem mértékadó sajtótermékek

    Ifj. Lomnici szerint a BBC, a Politico, az Euronews, az AP, a Reuters, a brit Guardian és a Fox News nem mértékadó sajtótermékek

  • Így járt Puzsér Róbert Bohár Dániellel, aki a családon belüli erőszakról kérdezte

    Így járt Puzsér Róbert Bohár Dániellel, aki a családon belüli erőszakról kérdezte

  • Ez lehet az egyik oka annak, hogy Magyar Péter Rogán mellett Tiborcz nevét emlegette többször

    Ez lehet az egyik oka annak, hogy Magyar Péter Rogán mellett Tiborcz nevét emlegette többször

  • Varga Judit volt kabinetfőnöke Magyar Péterről beszélt

    Varga Judit volt kabinetfőnöke Magyar Péterről beszélt

  • A meghasonlás anatómiája

    A meghasonlás anatómiája

  • A kormány tilalmat vezetne be a könyvek árkedvezményére, pár napot adott egyeztetésre

    A kormány tilalmat vezetne be a könyvek árkedvezményére, pár napot adott egyeztetésre

  • Hiába szólalt fel személyesen Karsai Dániel az igazságügyi bizottság keddi ülésén, nem lesz újabb vita a parlamentben az életvégi döntésekről

    Hiába szólalt fel személyesen Karsai Dániel az igazságügyi bizottság keddi ülésén, nem lesz újabb vita a parlamentben az életvégi döntésekről

  • Molnár Áron is megszólalt a Magyar Péter által közzétett hangfelvételről

    Molnár Áron is megszólalt a Magyar Péter által közzétett hangfelvételről

  • A Fidesz morálisan megbukott

    A Fidesz morálisan megbukott

  • Melegedni kezd az idő

    Melegedni kezd az idő

  • Kezdetét vette Magyar Péter tüntetése a Legfőbb Ügyészség előtt

    Kezdetét vette Magyar Péter tüntetése a Legfőbb Ügyészség előtt

  • Meghalt a ralibalesetben súlyosan megsérült kislány

    Meghalt a ralibalesetben súlyosan megsérült kislány

  • Megszólalt Völner Pál ügyvédje Magyar Péter hangfelvételéről

    Megszólalt Völner Pál ügyvédje Magyar Péter hangfelvételéről

  • Az amerikai nagykövetség videóhirdetésben cáfolja Szijjártó Péter állításait az orosz gázról

    Az amerikai nagykövetség videóhirdetésben cáfolja Szijjártó Péter állításait az orosz gázról

  • Atomcsapás vízipisztollyal

    Atomcsapás vízipisztollyal

  • Beszólt Varga Juditnak Steiner Kristóf: Lehet egyszerre kiállni a nők bántalmazása ellen és a demokráciáért

    Beszólt Varga Juditnak Steiner Kristóf: Lehet egyszerre kiállni a nők bántalmazása ellen és a demokráciáért

  • Igaz beszéd

    Igazbeszéd

  • Közleményt adott ki az ügyészség Magyar Péter tanúmeghallgatásáról

    Közleményt adott ki az ügyészség Magyar Péter tanúmeghallgatásáról

  • Mélyponton a Fidesz-KDNP támogatottsága

    Mélyponton a Fidesz-KDNP támogatottsága

  • Ózd olyan lesz, mint Miami

    Ózd olyan lesz, mint Miami

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element