Már egy filmet sem fogunk tudni végignézni, olyan gyorsak lesznek a jövő repülői
Számos cég kísérletezik hiperszonikus repülőgépekkel, amelyek akár a hangsebesség ötszörösével, több mint 6000 kilométer/órás sebességgel is képesek szelni az eget. Nemrégiben a spanyol kormány 12 milliárd euróval szállt be egy svájci startupcégbe, amely egy hidrogén-meghajtású hiperszonikus utasszállító repülőgép fejlesztésébe fogott. Ha sikerrel járnak és áttörést érnek el, akkor a jövőben nemcsak gyorsabb, hanem fenntarthatóbb is lesz repülés.
Az Air France és a British Airways által üzemeltetett Concorde volt a második a világon, amely a szovjetek után szuperszonikus személyszállító repülőgépet alkotott. A francia-angol koprodukcióban készült gép fénykorában a hangsebesség kétszeresével, mintegy 2500 kilométer/órával haladt, amivel 3,5 órás rekordidő alatt szelte át az Atlanti-óceánt.
A forradalmi repülő csaknem 7200 kilométert tudott megtenni egyhuzamban, és a maximális repülési magassága elérte a 18 ezer métert. Összesen húsz ilyen repülőgép épült Franciaországban és az Egyesült Királyságban, az első menetrendszerinti járatot az 1970-es években indították újára. Azonban idővel a zajszennyezési panaszok – hangrobbanás, felszállási zajkibocsátás –, a több mint húsz éve történt Concorde-katasztrófa és a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások miatt 2003-ban kivonták a forgalomból.
Története során egyszer, 1985. szeptember 14-én fordult meg Budapesten a British Airways G-BOAF lajstromjelű Concorde-ja.
A társaság nyomdokaiba lépve ugyanakkor számos cég próbálja még magasabbra tenni a lécet, amivel az utazás állításaik szerint nemcsak minden korábbinál gyorsabb lehet, hanem környezetkímélőbb is. Egy svájci startup most olyan hidrogénmeghajtású repülőgépet épít, amely a hangsebesség ötszörösével, és több mint 33 kilométeres-es magasságban szállíthat majd utasokat.
Nyolcvan perc alatt a Föld körül?
A Destinus néhány éve már teszteli repülőgépének kísérleti változatát, és 2022 végén jelentette be a második prototípus, az Eiger sikeres tesztrepüléseit. Áprilisban a cég 12 millió eurós (kb. 4,4 milliárd forintnyi) támogatást kapott a spanyol tudományos minisztériumtól egy projektre, melynek keretében hidrogénhajtású hiperszonikus repülőket fejlesztenek.
A technológia segítségével jóformán ötször gyorsabban mehetnénk el a világ másik felére: jelenleg egy hétköznapi utasszállító járaton nagyjából 20 órába telik eljutni Európából Ausztráliába, ezzel szemben a Destimus állítja, a hiperszonikus repülőgépük 4 óra 15 perc alatt képes megtenni ugyanezt az utat.
Másfél óra alatt lehetne átszelni az Atlanti-óceánt, és eljutni Párizsból New Yorkba.
De a német Frankfurt és a kínai Sanghaj városok közti utazás is csak szűk 3 óra lenne, harmadannyi, mintha most szállnánk fel bármelyik oda tartó járatra. A Destinus hidrogénhajtású repülője a hangsebesség ötszörösével haladna – 5 Mach –, ami nagyjából 6100 kilométer/órás tempót jelent. A cég állítása szerint az első repülőgép 2029-re állhat forgalomba, 25 utast tud majd szállítani és 7500 kilométer megtételére lesz képes felszállásonként.
Megszűnne a károsanyag-kibocsátás
A hidrogén egyike azon technológiáknak, amelyek segíthetnek a légiközlekedési ágazatnak teljesen karbonsemlegessé válni 2050-re: az Euronews cikke szerint sokan támogatják, mert elméletben nettó zéró a károsanyag-kibocsátása, hiszen a hidrogén elégetésekor fő melléktermékként csak hő és víz keletkezik. Márpedig, ha az emberiség szeretné felvenni a harcot a klímaváltozással, akkor újra kell gondolni a légiközlekedést, amely a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 2,5 százalékát teszi ki, de az éghajlatváltozáshoz való összesített hozzájárulása még ennél is nagyobb mértékű.
A hidrogénes meghajtásban tehát sok potenciál van, és egyre több cég kísérletezik a technológiával. A francia Airbus fél éve jelentette be, hogy hamarosan üzemanyagcellás gépeket fog bemutatni, nem sokkal később pedig a brit ZeroAvia is áttörést ért el idén januárban – számolt be róla az Engadget.
A világ legnagyobb hidrogénmeghajtású személyszállító repülője tíz percet töltött a levegőben, majd sikeresen landolt.
A tesztet egy kétmotoros Dornier 228-as gépen végezték, amelyet két üzemanyagcellával, valamint a fedélzeten elhelyezett lítium-ion akkumulátorokkal szerelték fel, és repülőbenzin helyett hidrogénnel tankoltak meg. A cég most az akkumulátorokat a gép másik részébe akarja költöztetni, hogy legyen helye az utasoknak, és a terveik szerint akár már 2025-ben forgalomba állhatnak. Ám fontos kiemelni, hogy kezdetben legfeljebb 19-en utazhatnak majd rajta, tehát még nem a Boeingek súlycsoportjában fog indulni.
A brit Rolls-Royce is foglalkozik a technológiával, tavaly év végén a cégnél beindították az első hidrogénnel működő repülőgéphajtóművüket. A vállalat és partnere, az easyJet egy AE 2100 kódjelű repülőgépmotort alakította át, és a földi teszt során szél- és árapály-energiával előállított zöld hidrogént használtak. Szerintük ez egy biztonságos és hatékony alternatíva lehet, azonban érdemes hozzátenni, hogy a a hidrogénre való átállás a repülőtéri infrastruktúra teljes átalakítását igényelné, rengeteg mindent kellene újragondolni a légiközlekedésben.
Az amerikai Boom Supersonic is bejelentett egy gépet pár éve, ami a tervek szerint szintén szuperszonikus sebességgel fog majd repülni: az Overture névre keresztelt utasszállító ugyancsak 4 óra alatt juthat el Európából New Yorkba, és a tervezett hatótávolsága 7867 kilométer lesz. A tervek szerint 2029-ben mutatják be, ha megkapják rá az engedélyt.
ICYMI: Last week we announced significant program advances on Overture, our sustainable, supersonic aircraft — which include adding key tier-one structure suppliers. Aernnova, @Leonardo_live, and @aciturri have joined an expanding team of global suppliers to build Overture. Read… pic.twitter.com/4Mj2mUQ9p9
— Boom Supersonic (@boomaero) June 26, 2023
Már most sokan érdeklődhetnek iránta, ugyanis a vállalat szerint eddig 130 szerződést kötöttek előrendelésekre olyan légitársaságokkal, mint a Japan Airlines, az American Airlines vagy a United Airlines, utóbbi pedig közel 200 millió dollárt (kb. 68 milliárd forintot) rakott le az asztalra a még el sem készült gépekért.
Könnyen lehet, hogy már tíz éven belül olyan járatokon utazhatunk, amik hamarabb érik el az úti céljukat, minthogy az utas megnézzen egy filmet. De a jövőben talán a gyakori repülés sem okoz majd akkora bűntudatot, ha sikerül fenntartható, akár kibocsátásmentes alternatívát találni az üzemeltetéshez. (rtl.hu)