Az MNB-ben azzal számolnak, hogy a tavalyi 2282 milliárd forint után idén további 996 milliárdot fizet ki az Orbán-kormány a költségvetés Rezsivédelmi Alapjából, ám köszönhetően a világpiaci árak jelentős csökkenésének, ebből „csak” 689 milliárd forint megy lakossági rezsitámogatásokra
A kormány a rezsivédelmi alapból 2023-ban összesen 2282 milliárd forintot költött el, ám ebből a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elemzői szerint 298 milliárd forint olyan kifizetésekre ment, amelyeket „egyéb, nem feltétlenül rezsivédelmi célokra” csoportosítottak át, vagyis nem arra költötték el, amire felhatalmazást adott a költségvetési törvény - derül ki a jegybank napokban kiadott költségvetési jelentésből. Ugyan az MNB elemzői csak a tavalyi kiadásokat vették alaposan górcső alá, számításuk szerint azonban az állam „rezsivédelem” címszó alatt már 2022-ben is elköltött 699 milliárd forintot. A 2023-as folyamatok elemzése szerint a kiadások 13 százaléka "ment félre" tavaly, s ha 2022-ben is hasonló, 10-15 százalékos célzási veszteséggel költött a kormány, az további 70-100 milliárd forint kérdéses felhasználását jelenti.
És ezzel még nincs vége:
az MNB-ben azzal számolnak, hogy a tavalyi 2282 milliárd forint után idén további 996 milliárdot fizet ki az Orbán-kormány a költségvetés Rezsivédelmi Alapjából, ám köszönhetően a világpiaci árak jelentős csökkenésének, ebből „csak” 689 milliárd forint megy lakossági rezsitámogatásokra, a többit cégek, önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek kapják.
Ugyanakkor az MNB szerint az alap bevételei várhatóan 1125 milliárd forintra rúgnak, vagyis az év végén 129 milliárdos megtakarítás jelentkezik.
A jegybanki elemzők szerint a 129 milliárd forintnak is az lesz a sorsa, hogy mint írják: „jelentős része feltehetően felhasználásra kerülhet, akár egyéb, nem rezsivédelmi célokra”. Vagyis arra számítanak, hogy a kormány azt is elszórja az év végi költekezés során. Ez persze csak egy jegybanki előrejelzés, ám ha megvalósul, akkor az azt jelenti, hogy a 2022-2024 közötti három évben a kormány mintegy 500 milliárd forintot költhet el úgy a rezsialapból, hogy annak semmi köze a rezsivédelemhez. Az 500 milliárd forint nagyságrendileg az éves 400 milliárdos családtámogatási kiadások (családi pótlék, stb.) 125 százaléka vagy az állami közoktatást felügyelő-finanszírozó Klebelsberg Központ idei 750 milliárdos kiadásainak a kétharmada.
A kormány a rezsivédelmi alapot azért hozta létre, hogy a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háborút követő energiaárrobbanás hatásait finanszírozza, annak költségeit ne hárítsa át teljes mértékben a lakosságra. A háború miatt az Európai Unió ugyanis úgy határozott, hogy néhány hónapon belül leválik az orosz energiahordozókról, ami miatt az európai gáz és áramárak irreálisan megemelkedtek. Az áremelkedés részbeni fedezésére hozta létre a kormány a rezsialapot, amelyet részint a költségvetésből töltött fel az adóbevételekből, illetve különadókat vetett ki az energia-, a távközlési-, a légiközlekedési-, illetve a gyógyszeripari ágazat cégeire. Az adókat a kormány kommunikációs szinten megpróbálta a „háborún nyerészkedő multik” extraprofit adójának eladni, de olyan ágazatokra is kivetette – például a gyógyszergyártókra, a légitársaságokra – ahol mégcsak profit sem keletkezett. Utóbbi cégek vagy a nyereségük csökkentésből és/vagy a bevételeik növeléséből teremtették elő a befizetendő pénzt, vagyis az extraprofit adó egy része az inflációt növelte. Ezért is magyarázhatatlan, hogy miért költött a kormány csak tavaly 298 milliárd forintot olyan célokra, amelyek nem voltak összhangban az alap kiadásaival, hisz mind a beszedésével (adóztatással), mind elköltésével feleslegesen gerjesztette az inflációt. Ráadásul a kormány kicsit túl is tolta a különadókat. Ez abból látszik, hogy az MNB számai szerint tavaly 204, idén pedig 128 milliárdos többlettel zárt az alap. Vagyis két év alatt 330 milliárdnyi olyan különadót vetett ki a kormány, amire valójában nem volt szüksége.
Mindig igyekeznek hihető magyarázatot adni
A Népszava a Magyar Közlönyben megjelenő határozatokat figyelemmel követve, rendszeresen beszámol a rezsipénzek útjáról, a mi számításunk szerint tavaly - az MNB eredményéhez képest valamivel többet - 2414 milliárd forintot fizetett ki a kormány a rezsialapból. Az eredetileg megjelölt, fő célra, vagyis az ország orosz gázszámlája kifizetésére, 1062 milliárd forintot utaltak át az érintett állami MVM-nek. Némi áttétellel a szintén gázt égető távhőszolgáltatóknak kifizetett 359 milliárd forint is magyarázható. Mindazonáltal az összeget összesen 30 különböző elsődleges címzettnek – leginkább minisztériumoknak és más, nem hozzájuk tartozó szervezeteknek – utalták ki, sokkal több jogcímen és valamivel több mint 300 tételben. Így az MVM-nek szóló és távhős pénzeket első körben mindig az energiaügyi tárca kapta, amely aztán azokat továbbosztotta. De a két jogcím összegeinél már ez a minisztérium is jóval többet, közel 1,6 ezermilliárd forintot kapott. Került rezsipénz így tőlük – a teljesség igénye nélkül – az „energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer”, az ágazati, illetve „térségi fejlesztési” feladatok dologi, egyéb működési, illetve egyéb felhalmozási célú kiadásaira, a vízműveknek, meg nem nevezett gyáraknak, gázkészletezésre és a meteorológiai szolgálatnak.
A második legnagyobb összeg, 184 milliárd forint a legtöbb, összesen 82 esetben, a Belügyminisztériumhoz (BM) folyt be. Tőlük kapott rezsipénzt – például személyi juttatásokra - maga a szaktárca, a katasztrófavédelem, büntetésvégrehajtási, egészségügyi, köznevelési, gyermekvédelmi, intézmények, a Klebelsberg Központ, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az idegenrendészet, a rendőrség, valamint a vízügyi igazgatóságok. Százmilliárd körüli összeg került a maradványelszámolási alaphoz, valamint az építési és közlekedési, a honvédelmi, a kulturális és innovációs, illetve a külgazdasági és külügyi tárcához is. Az elsődleges címzettek közé tartozott például a Nemzeti Földalap, az Alapvető Jogok Biztosa, a bíróságok, az ügyészség, kutatási hálózatok, akadémiák, a KSH és az országgyűlés is. A jogcímek nagy része „dologi” vagy „egyéb” kiadás. Az MVM-en és a távhőcégeken kívüli, körülbelül ezermilliárd forintnyi kifizetés esetében tehát legalábbis kérdéses, hogy a pénz valóban az energiaszámlákat enyhítette-e. Ugyanakkor a címzettek erre mindig igyekeznek valamiféle, hihető magyarázattal előállni. (Népszava)
