Apró fémgömböket emeltek ki a vízből, ezek egy világhírű fizikus szerint mesterséges eredetűek.
Egy híres amerikai fizikus azt állítja, hogy földönkívüli űrhajó maradványaira bukkant a Csendes-óceánban. A kutató összesen 50 apró fémgömböt emeltetett ki az óceánfenékről, és meg van győződve arról, hogy ezek a tárgyak bizonyítékok egy idegen civilizáció látogatására. Más szakértők viszont szkeptikusak az eredményekkel szemben, és szerintük a mélyben talált anyagok inkább egy meteorit töredékei lehetnek. Az utóbbi években az Oumuamua néven ismert rejtélyes objektum eredetével kapcsolatban is heves viták zajlottak.
A Galileo projekt a CNEOS 2014-01-08 töredékeit kívánja kinyerni Pápua Új-Guinea partjainál a tengerfenékről - Forrás: wikipedia
2014 januárjában egy rendkívül fényes tűzgömb tűnt fel az éjszakai égbolton. Az objektum – amelyet először az amerikai védelmi minisztérium észlelt – a feljegyzések szerint gyorsabban haladt, mint egy átlagos meteor, végül a Csendes-óceán déli része felett, Pápua Új-Guinea közelében darabjaira hullott.
Az objektummal kapcsolatos adatokat a NASA Földközeli Objektumokat Vizsgáló Központja (CNEOS) őrzi. A meteor hivatalos neve CNEOS 20140108, de IM1 (csillagközi meteor) néven is emlegetik.
A Harvard Egyetem világhírű fizikusa, Avi Loeb meg van győződve arról, hogy A KILENC ÉVVEL EZELŐTT ÉSZLELT ÉGITEST NEM EGY BECSAPÓDÓ METEOR, HANEM EGY FÖLDÖNKÍVÜLI ŰRHAJÓ VOLT.
Ez azonban egy nagyon merész állítás, amelyet rendkívüli bizonyítékokkal kellene alátámasztani.
Földönkívüli űrhajó vagy csillagközi üstökös az Oumuamua?
Nagy szenzációnak számított, amikor 2017-ben egy másik csillagközi objektum lépett a Naprendszerbe. Ez volt az Oumuamua, ami a tudományos közösség nagy része szerint egy üstökös.
Az Oumuamua pályája eltér a bolygók közel kör alakú pályájától és az üstökösök elliptikus pályájától. A szakértők visszakövették az üstökös pályáját és kiderült, hogy az objektum a Naprendszer legkülső peremén túlról érkezett.
Forrás: The Conversation
Az Oumuamua nemcsak a származási helye miatt lett érdekes, az alakja is meglehetősen szokatlan.
BÁR KÖZVETLEN KAMERAFELVÉTELEK NEM KÉSZÜLTEK RÓLA, A FÉNYVISSZAVERŐDÉS ALAPJÁN A TUDÓSOK AZT ÁLLAPÍTOTTÁK MEG, HOGY SZIVAR FORMÁJÚ, VAGYIS KINÉZETE NEM EGY HAGYOMÁNYOS ÜSTÖKÖSÉRE EMLÉKEZTET.
Az Oumuamuát maga Loeb is alaposabban szemügyre vette. 2018-as cikkében amellett érvelt, hogy az objektum sokkal inkább hasonlít egy földönkívüli űrhajóra, mint egy üstökösre, így valószínűleg a tárgy mesterséges eredetű, egy idegen civilizáció terméke. A fizikus akkor azt javasolta, hogy folytassuk a csillagközi törmelékek keresését a Naprendszerben.
Hogy megtalálja a szóban forgó törmelékeket, Loeb és kutatócsoportja a CNEOS adatbázisát böngészte át. Olyan objektumok nyomát keresték, amelyek szokatlan pályatulajdonságokkal rendelkeztek. Így találtak rá a CNEOS 20140108 jelű égitestre, amelyről nagy sebessége alapján azt feltételezték, hogy csillagközi meteor.
A tűzgömb útvonalát modellezve Loeb a Csendes-óceán déli részére tette a meteorit becsapódási helyét, valószínűleg a térségben szóródhattak szét az objektum törmelékei. Egy erős mágnessel végzett kotrási műveletet követően a fizikus azt állítja, megtalálta a CNEOS 20140108-ból származó anyagokat.
De mekkora az esély arra, hogy a talált törmelékek földönkívüli űrhajó maradványai?
Pontosan milyen törmeléket talált a fizikus a Csendes-óceán mélyén?
Az óceán mélyéről felhozott fémes szferulák (olvadt kőzetcseppek, amelyek meteoritbecsapódások során keletkeznek) egyenként körülbelül fél milliméter átmérőjűek. Nem lehetetlen, hogy földönkívüli eredetűek: több korábbi expedíció is talált már hasonló apró gömböket. Az első ilyen felfedezés a HMS Challengeré volt, amely 1872-1876 környékén kotort ki az óceánfenékről szferulákat.
Később a kozmikus gömböcskék feltárásának sikeressége visszaesett, ami részben arra vezethető vissza, hogy az elmúlt 150 év alatt jelentősen nőtt a környezetszennyezés mértéke. Emiatt sokkal nehezebb lett megkülönböztetni az űrből származó meteoritdarabokat a földi szennyeződésektől.
Fotó a Csendes-óceánban talált rejtélyes fémgömbök egyikéről - Forrás: NEWSNATION/YOUTUBE, CC BY-SA
Először vehettünk kézbe csillagközi eredetű anyagot?
Loeb ugyanakkor meg van győződve arról, hogy az általa talált szferulák nem csupán az űrből, hanem egyenesen a csillagközi térből származnak. Sőt, véleménye alapján ezek lehetnek az első csillagközi anyagok, amik emberi kézbe kerültek.
Ezzel nem mindenki ért egyet. Monica Grady bolygókutató szerint a Földön bőségesen van csillagközi anyag, amivel már a hétköznapi ember is találkozhatott. Ennek egy része valóban az óceánfenéken rejtőzik, apró gömböcskék formájában, de a legnagyobb hányada más anyagokkal van összekeveredve.
A csillagközi tér nem üres, számos különféle molekulát tartalmaz, amelynek egy jelentős része szerves. E molekulák eljutottak az űr azon régiójába is, ahol a Naprendszer kialakult, majd meteoritokba zárva idővel a Földbe csapódtak.
Földönkívüli űrhajó darabjai az apró fémgömbök, vagy sokkal hétköznapibb a magyarázat?
Grady úgy véli, Loeb bizonyítékai elég gyengék, és csak nagyon kicsi az esélye, hogy a Csendes-óceán mélyén talált anyag mesterséges eredetű, a csillagközi származásról nem is beszélve.
Grady szerint a konklúziók levonásához egy sor fontos vizsgálat elvégzésére lenne szükség, ezek azonban máig nem történtek meg. Nem tudjuk például, hogy a felfedezett szferulák mikor keletkeztek. Azt sem sikerült igazolni, hogy ezek az anyagok tényleg a csillagközi térből érkeztek, és nem a Naprendszerből kerültek bolygónkra. Sőt, még azt sem lehet egyelőre kizárni, hogy szimpla földi szennyeződésről van szó.
Amiről rendelkezünk némi információval, az a gömböcskék összetétele: a kezdeti analízis azt mutatta, hogy nagyrészt vasból állnak, illetve további fémek nyomait is sikerült azonosítani. A Naprendszerünkben található meteorok többsége főként vasból és nikkelből áll. A csendes-óceáni gömbökben azonban csak nagyon kevés nikkelt találtak. Ez első látásra a csillagközi eredetet erősíti, de nem szabad elfelejteni, hogy rengeteg földi szennyezőanyagban is hasonló lehet e fémek aránya, véli Grady.
A kutató szerint a legcélravezetőbb az lenne, ha megvizsgálnák a szferulák korát.
HA KIDERÜLNE, HOGY IDŐSEBBEK, MINT A NAP, AZ MEGDÖNTHETETLEN ÉRV LENNE A CSILLAGKÖZI SZÁRMAZÁS MELLETT.
Arra viszont még Grady sem tudott választ adni, mivel lehetne egyértelműen igazolni, hogy a gömbök egy földönkívüli űrhajó maradványai. Ez az ügy valószínűleg még jó ideig a tudományos fantasztikum tartományában marad a szakértő szerint. (Origo)
