Az Európai Bizottság felülvizsgálja az uniós csalás elleni védelmi rendszer megerősítésére. A cél, hogy a modern technológiával – például AI-val és kriptovalutákkal – elkövetett visszaélések ellen hatékonyabban lépjenek fel, és jobban védjék az EU költségvetését.
A reform része az új MFF előkészítésének, és akár jogszabály-módosításokat is eredményezhet – derül ki az uniós végrehajtó testület közleményéből.
Az Európai Bizottság átfogó felülvizsgálati folyamatot indított az EU csalás elleni védelmi rendszerének (Anti-Fraud Architecture) megújítására. A cél a pénzügyi érdekek hatékonyabb védelme a transznacionális csalások, szervezett bűnözés, mesterséges intelligenciát és kriptovalutákat használó hálózatok jelentette növekvő fenyegetésekkel szemben.
A kezdeményezés szorosan kapcsolódik a szerdán Ursula von der Leyen elnök által bemutatott 2028–2034 közötti többéves pénzügyi keret (MFF) előkészítéséhez, és várhatóan 2026-ra zárul le, akár jogalkotási javaslatokkal is kiegészítve.
Az Európai Bizottság szerint az új kihívásokhoz igazított védekezés megköveteli a teljes csalás elleni ciklus – a megelőzéstől a felderítésen és kivizsgáláson át a pénzvisszaszerzésig – összehangolt, hatékony működését. A felülvizsgálat célja, hogy jobban kapcsolja össze a különféle uniós és tagállami szereplőket, csökkentse az átfedéseket, és lehetővé tegye az erőforrások optimális felhasználását. A munkába bevonják az Európai Számvevőszéket (ECA), az OLAF-ot, az EPPO-t, az Europolt, az Eurojustot és a pénzmosás elleni AMLA-t is.
Kiemelt hangsúlyt kap az adatalapú működés erősítése. A Bizottság vizsgálja, hogyan lehet javítani az információgyűjtést, az adatok megosztását és a modern technológiák – különösen az AI – alkalmazását a csalásfelderítésben.
Ezzel párhuzamosan cél a büntető- és közigazgatási eszközök közti szinergiák kiaknázása, valamint a közös nyomozások gördülékenyebbé tétele.
A mostani átvilágítás épít a meglévő uniós jogi keretre, beleértve a pénzügyi érdekek védelméről szóló PIF-irányelvet is. A felülvizsgálat során figyelembe veszik a különböző intézményekre vonatkozó szabályozások értékelésének eredményeit, és nem kizárt, hogy egy új uniós csalásellenes stratégiát is körvonalaznak a következő két év során. A folyamatot egy fehér könyv bemutatása és több célzott konzultáció is kíséri majd.
A Bizottság szerint a kezdeményezés nem csupán technikai szintű reform, hanem az uniós költségvetés integritásának védelme.
A következő lépés a kulcsszereplők véleményének összegyűjtése lesz, amely alapján a 2026-ban esedékes bizottsági közlemény konkrét irányt adhat a rendszer megreformálásához – különös tekintettel azokra a fenyegetésekre, amelyek túlmutatnak a tagállami határokon, és célzottan próbálnak visszaélni uniós forrásokkal. (Portfolio)
