Az országban elsőként alkotta meg önazonossági rendeletét Mezőkeresztes, ebben kizárta a lakosokat az elővásárlási jogból, azzal kizárólag az önkormányzat élhet.
A célok között a lakhatási programok indítása és a spekulatív lakásvásárlás visszaszorítása is szerepel az egyébként csökkenő lélekszámú településen.
A Mezőkövesd mellett fekvő, bő 3,5 ezer lakosú Mezőkeresztes önkormányzata még a helyi önazonosság védelméről szóló törvény július 1-jei hatályba lépése előtt, június 27-én, július 1-jei hatállyal megalkotta a maga rendeletét, amely elővásárlási jogot biztosít az önkormányzat részére – szúrta ki lapunk. Ráadásul a Közigazgatási és Településfejlesztési Minisztérium csak a napokban bocsátotta társadalmi vitára a törvény részletszabályozásáról szóló rendeletet, ennek részleteiről itt írt a HVG.
A sietség a népszámlálási adatok alapján nem tűnik indokoltnak:
a település az elmúlt 20 évben elveszítette lakosságának közel 14 százalékát, 2001 és 2022 között a lélekszám 4129-ről 3565 főre csökkent.
bár az elmúlt három év adatai nem ismertek, a hosszú távú trend alapján nem valószínűsíthető komolyabb beáramlás a településre.
Az önkormányzat képviselő-testülete a bevezetőben leszögezte: „támogatja a helyben élők boldogulását, különös tekintettel azokra, akik a településhez kötődnek, itt élnek, dolgoznak vagy családi kapcsolatokkal bírnak”, a rendelet célja pedig „Mezőkeresztes helyi önazonosságának, hagyományainak, kulturális értékeinek megőrzése, valamint a betelepülés olyan szabályozása, amely biztosítja a közösség kohézióját és identitásának fenntarthatóságát”.
A dologi jogvédelmi eszközként bevezetett elővásárlási jogra azért van szükség a testület szerint, hogy támogassa és előmozdítsa a helyi hagyományok, ünnepek, rendezvények rendszeres megtartását, a helyi névhasználatot (pl. utca- és intézményelnevezésekben), a helyi értéktár kialakítását és fenntartását, a település történetének feldolgozását és oktatását, valamint a helyi közösségi szimbólumok (zászló, címer) használatát és védelmét.
Az elővásárlás konkrét céljai közé tartozik a
- a közösségi célok biztosítása (pl. közösségi terek, lakhatási programok),
- a közösségi értékek megőrzése,
- a spekulatív célú ingatlanfelvásárlás visszaszorítása,
- a város népességmegtartó képességének növelése.
Az elővásárlási jog gyakorlásáról az önkormányzat minden esetben egyedi eljárásban dönt, ezen hatáskörét a képviselő-testület a pénzügyi és gazdasági bizottságra ruházta át. A bizottság az egyedi döntést megelőzően dönt arról, ha személyes meghallgatás szükséges. A vevő a törvényben meghatározott feltételek mentén élvez mentességet, így például akkor, ha él hozzátartozója a településen, vagy ha lakáscélú állami támogatással, tehát például csokkal vásárolná az ingatlant.
Megkerestük a település polgármesterét, a független Majoros Jánost, akinél arról érdeklődtünk, hogy pontosan milyen ingatlanpiaci sajátosságok indokolták a rendelet megalkotását, hogy mihez kezdene az önkormányzat az így megvásárolt ingatlanokkal, van-e egyáltalán forrása ehhez az önkormányzatnak, valamint hogy minden egyes ingatlanügylet esetén meg fogják-e vizsgálni, hogy az önkormányzat élni kíván-e az elővásárlási jogával. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
10 éve még a romákkal volt baja a polgármesternek
2016-ban Majoros János azzal került be az országos hírekbe, hogy a helyi lapban, a Keresztesi Krónikában cigányellenes nyílt levelet tett közzé „Állítsuk meg az ingatlanárak csökkenését” címmel. Ebben azt szorgalmazta, hogy a településen eladásra kínált ingatlanokat „rendszeres keresettel rendelkező, megtakarításokra és akár vállalkozások beindítására képes magánszemélyeknek, cégeknek kell eladni”.
Majoros János úgy vélte ugyanis, hogy a helyi ingatlanok ára két „nem kívánt” ok miatt esik: az egyik, hogy jövedelemmel nem rendelkező személyek szereztek ingatlanokat a településen, akik később albérletbe adták azokat, a másik pedig, hogy a részletre vásárolt ingatlanok vevői nem fizetik ki a vételár teljes összegét.
Két bekezdéssel később a polgármester konkrét javaslatot is tett a helyzet megváltoztatására, és arra kérte a településen élőket:
ha tehetik, akár csak CSOK (szocpol) megigénylésének lehetőségét is felvető, más településről érkező roma nemzetiségű lakosok felé ne értékesítsék ingatlanjaikat.
Ezért a húzásáért az Egyenlő Bánásmód Hatóság százezer forint megfizetésére kötelezte Mezőkeresztes polgármesterét, mert „a cikkben megfogalmazottakkal Majoros zaklatást valósított meg a roma nemzetiséghez tartozó személyekkel szemben, és megsértette az egyenlő bánásmód követelményét”.
Késés, bizonytalanság, értékcsökkenés jöhet
Mint a társadalmi vitára bocsátott részletszabályokról a napokban megírta a HVG, az eljárás meglehetősen időigényes, akár 75-90 napot is igénybe vehet, ennyivel hosszabbodna tehát egy adásvételi folyamat. Egyrészt a jegyzőnek 8 napja van anonimizálni az adásvételi szerződést, a jogosultak (Mezőkeresztes esetében kizárólag az önkormányzat) ezt követően 30 napig nyilatkozhatnak a jogérvényesítésről. Az eljárás ügyintézési határideje 30 nap, ami további 30 nappal meghosszabbítható.
Ez olyan esetben, amikor amúgy az adásvétel például készpénzes fizetés útján, vitás kérdések hiányában akár hetek alatt végbemehetne, komoly késedelmet jelenthet az eladó számára, és bizonytalanságot a vevő számára, általában pedig az érintett településeken található ingatlanok értéke is borítékolhatóan csökkenne.
Mindez rossz hír azoknak, akik banki kölcsönnel vásároltak ingatlant, hiszen ha az ingatlan értéke időközben csökken vagy a forgalomképessége romlik, az a banki jelzálog fedezeti értékét is érintheti, aminek következtében a pénzintézet új értékbecslést rendelhet el, vagy módosíthatja a hitel feltételeit.
Az elővásárlási jog a gyakorlatban azt jelenti, hogy a jogosult az adásvételi szerződésben szereplő kondíciók mellett „happolhatja el” a vásárló elől az ingatlant. Olyan tehát nem fordulhat elő, hogy az eladó és a vevő által kialkudott árhoz képest alacsonyabban (vagy éppen magasabban) vásárolhatja meg az erre jogosult személy vagy önkormányzat az adott ingatlant. Ugyanakkor a jogbizonytalanság így is fennáll az adásvételben résztvevő felek számára, ami elbizonytalaníthatja azokat, akik olyan településre költöznének (és nem élveznek mentességet), amelynek önkormányzata él a törvényben meghatározott lehetőséggel. (hvg.hu)
