Megérte elmenni szavazni az európai parlamenti választásokon és változott-e a választópolgárok pártpreferenciája az elmúlt hónapokban? – egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ legújabb elemzésében a Republikon Intézet.
A Republikon Intézet reprezentatív kutatást végzett Magyarország felnőtt lakosságának körében, melyben azt vizsgálták, hogyan értékelik az egyes pártok szavazói a júniusi EP- és önkormányzati választás eredményét, illetve milyen szavazatvándorlás indult el a voksolást követően. A választáson részt vevők túlnyomó többsége úgy véli, érdemes volt elmenni szavazni. A válaszadók több mint háromnegyede szerint megérte részt venni a választáson, és mindössze 14 százalék érezte úgy, hogy nem volt értelme – derült ki a felmérésből.
A Republikon Intézet kutatója, Schlanger Márton az InfoRádióban elmondta: az elmúlt tizennégy évben egy-egy választás után általános jelenséggé vált idehaza az ellenzéki pártok szimpatizánsai körében a rezignáltság, ugyanis 2010 óta leginkább a Fidesz–KDNP sikereivel zárultak a különböző választások, sok esetben csak az volt a kérdés, hogy mekkora előnnyel nyernek a kormánypártok. Szintén egyfajta tendencia lett, hogy az egyes választások után megerősödött a Fidesz, és rendre jó számokat hozott a közvélemény-kutatásokban, míg az ellenzék gyengült, ami azzal indokolható, hogy a választók jelentős része a győzteshez húzott.
Forrás: Republikon Intézet
Schlanger Márton szerint az elmúlt években egyértelműen elégedetlenség és apátia jellemezte az ellenzéki szavazók többségét, ugyanis például a 2022-es országgyűlési választásokat követően az ellenzékhez húzó válaszadók csaknem kétharmada azt mondta, választás útján nem lehet leváltani a kormányt. Most azonban úgy tűnik, ez az elégedetlenség már a múlté, ugyanis a Republikon Intézet friss kutatása szerint a megkérdezettek 44 százaléka azt válaszolta, hogy teljes mértékben megérte, 33 százalékuk pedig azt mondta, inkább megérte elmenni szavazni júniusban. A felmérés pártokra lebontva is vizsgálta a kérdést, és mint kiderült,
a Fidesz–KDNP és a Tisza Párt szavazói szerint érte meg leginkább a választási részvétel.
A két legerősebb párt szavazóinak több mint a fele szerint teljes mértékben megérte, további 32 százalékuk szerint inkább megérte elmenni szavazni. A Tisza-szavazók mindössze 4 százaléka mondta, hogy egyáltalán nem érte meg elmenni szavazni.
A politológus úgy véli, ez egyáltalán nem meglepő, hiszen ez a két párt szerepelt a legjobban. A Tisza Párt „szinte a semmiből” ért el „nagyon erős eredményt” az EP-választáson, míg a kormánypártok újabb választást nyertek meg, és ismét a Fidesz–KDNP delegálhatta a legtöbb magyar képviselőt az Európai Parlamentbe. Sokkal inkább meglepetést okozott, hogy a Mi Hazánk szavazói hiába juttattak egy képviselőt az EP-be, kevésbé látták értelmét a szavazásnak, mint a legsúlyosabb veszteségeket szenvedő DK–MSZP–Párbeszéd-tábor. A Mi Hazánk támogatóinak 73 százaléka gondolja azt, hogy megérte szavazni, és ebből mindössze 32 százalék elégedett teljes mértékben. Schlanger Márton ugyanakkor hozzátette: alapvetően „egy euroszkeptikus pártról van szó”, melynek szimpatizánsai nem feltétlenül az EP-választásokon mozgósíthatók leginkább.
Forrás: Republikon Intézet
Nagy megosztottságot mutat a DK–MSZP–Párbeszéd nagy ellenzéki koalíció választóinak a véleménye. Négyötödük szerint megérte szavazni, azonban a Tisza-szavazókhoz képest lényegesen alacsonyabb (36 százalék) azoknak az aránya, akik szerint a részvétel teljes mértékben megérte, és háromszor annyi (11 százalék) MSZP–DK–Párbeszéd-szavazó nyilatkozta, hogy egyáltalán nem érte meg részt venni, mint ahány Tisza-szavazó. A kutató szerint ez annak tudható be, hogy jóval a várakozások alul szerepelt a júniusi választáson az ellenzéki pártszövetség.
Schlanger Márton közölte: kutatásukból az is kiderült, hogy a választási eredmények ismeretében a választók „elkezdtek kicsit korrigálni a preferenciáikon”. Ami nem változott:
továbbra is a Fidesz szavazói a leghűségesebbek és a legfegyelmezettebbek, ugyanis a felmérés szerint 90 százalékuk akkor is a kormánypártokra szavazna, ha most vasárnap lenne a voksolás,
mindössze öt százalékuk bizonytalan vagy nem szavazna.
A Tisza-szavazók a második legkövetkezetesebbek, ugyanis az eredmény szerint 71 százalékuk maradna a Tiszánál, 12 százalékuk a Fideszre szavazna, 4 százalékuk a Magyar Kétfarkú Kutya Pártra, 5 százalékuk nem szavazna vagy bizonytalan. A DK–MSZP–Párbeszéd szavazótábora a leginkább fragmentált, és Schlanger Márton megfogalmazása szerint „a rossz szereplés után gyakorlatilag háromfelé bomlott”. Egyharmaduk jelölte meg a DK-t, majdnem ugyanennyien, 27 százalék pedig a Tiszára szavazna. Az MSZP-re 11 százalékuk szavazna közülük, míg a Párbeszédre 4, a Momentumra pedig 6 százalékuk, 14 százalék bizonytalan vagy nem szavazna.
A Mi Hazánk szavazóinak csak az 57 százaléka szavazna ismét a jobboldali ellenzéki pártra, 14 százalék a Fidesz–KDNP-re voksolna. A Mi Hazánk szavazóinak körében tehát a kormánypárt a leginkább elfogadott alternatíva. További 8 százalékuk átszavazna a Tiszára,14 százalékuk pedig bizonytalan vagy nem szavazna.
A kutatás alapján a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szimpatizánsai viszonylag hűségesek, 70 százalék ismét rájuk tenné le a voksot, az ő esetükben a szavazástól való távolmaradás inkább a probléma. A Momentum szavazóinak 54 százaléka ismét a liberális pártra szavazna, 11-11 százalék a Tiszához vagy a Magyar Kétfarkú Kutya Párthoz menne.
A Momentum-szavazók körében a legmagasabb (17 százalék) a bizonytalanok aránya,
ami Schlanger Márton szerint kijelölte az egyik legfontosabb feladatot számukra: „valahogy meg kell fogni a szavazókat”.
Forrás: Republikon Intézet
A Republikon Intézet elemzésében megállapította, hogy a választópolgárok a júniusi duplaválasztás eredményeinek tudatában szinte azonnal elkezdtek gondolkodni a folytatáson, azaz a 2026-os országgyűlési választáson. A Tisza Párt és a hagyományos ellenzék szereplésének tükrében módosultak a preferenciák. Az őszi szezon kezdetével a politika is izgalmasabbá vált, kérdés, fenn tudja-e tartani lendületét a Tisza Párt az év végéig. Hangsúlyozták, hogy a parlamenti ülésszezon az országgyűlés ellenzéki erőinek is láthatóságot biztosít, amennyiben a parlamentet a legerősebb ellenzéki párt hiánya nem teszi érdektelenné a választók számára.
A kutatás 1000 fő telefonos megkérdezésével készült 2024. július 1-8. között. A kutatás nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentatív Magyarország felnőtt lakosságára. (Infostart)
