Így néz ki a NER-féle múzeumi körtánc. Kevés nyertes van.
Lázár János építési és közlekedési miniszter a hónap elején felkereste az évek óta zárva tartó Iparművészeti Múzeumot. A látogatás oka nem az erősen alulfizetett műtárgyvédelmi dolgozók helyzete volt. De még csak nem is az évek óta bezárt intézmény felújításának ügye. Egyszerűen csak válogatni akart a múzeum műtárgyai között: mit hol tudnának használni Karmelitában, vagy máshol.
Az Orbán-kabinet és a köré csoportosulók köztudomásúan szeretik régi műtárgyakkal körbevenni magukat. Ebből könnyű lenne arra a következtetésre jutni, hogy a régi korok tárgyai és művészeti alkotásai iránti csodálat a műtárgyak gondozására, a szakemberek megbecsülésére, illetve a múzeumi épületek karbantartására, felújítására is kiterjed. Ez azonban csak korlátozottan igaz.
A Liget-projekt részeként 15 milliárdból gyönyörűen felújították a Városliget beépítésének ötletgazdája, Baán László által vezetett Szépművészeti Múzeumot, megépült az induló költség többszörösére – mintegy 30 milliárd forintra – dráguló Zene Háza, amely tetszetős ugyan, de valójában nem volt rá szükség. 2022-re elkészült a Néprajzi Múzeum is, amelynek egyébként azért kellett új épületet emelni 32,9 milliárdért az egykori Felvonulási téren, hogy kiüríthessék a közel fél évszázadon át otthonául szolgáló Kossuth Lajos téri Igazságügyi Palotát, amelynek teljes körű rekonstrukcióját végül csak 2024-ben kezdték el. A Néprajzi Múzeumnak viszont már 2019-ben ki kellett költöznie, de két évvel korábban bezárt az előkészületek miatt. Az öt éves kényszerszünet ellenére a Néprajzi azon ritka szerencsés fővárosi múzeumok közé tartozik, amelyek valóban beköltözhettek új otthonukba.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeumról sem mondható el ugyanez. A múzeum már tíz éve központi kiállítótér nélkül működik, miután a Liget projekt részeként 2015-ben bezárt, majd le is bontották korábbi városligeti otthonát. Akkor az volt az ígéret, hogy az évtized végére egy teljesen új, korszerű intézmény nyílik majd a helyén. Két év múltán azonban változott a terv, az Orbán-kabinet úgy döntött, hogy a MÁV Kőbányai úti egykori ipartelepén legyen az új kiállítóhely. A szakma örült. Elkészültek a tervek, az engedélyeket is beszerezték, a kőbányai önkormányzat milliárdos hitelfelvétellel kiváltotta az ott működő óvodát, új otthont biztosított a Törekvés Művelődési Központban évtizedekig működő táncegyüttesnek, majd jött a lázári ötlet a vidéki kultúrafejlesztésről, melynek részeként a múzeumot a Debrecen külterületén épülő új BMW-gyár sarkánál építenék fel. A 14 ezer négyzetméteres létesítményre tavaly lebonyolítottak egy ötletpályázatot, most pedig kiírták az építészeti tendert is. Holott a korábbi tervekre elköltöttek 8 milliárdot. Az új debreceni épület esetében Lázár 150 milliárd forintos építési költséggel számolt. Ha kerül rá pénz.
Az Iparművészeti Múzeum 1897-ben átadott Üllői úti épületének felújítására például évek óta nem jut forrás. A kiállítóhelyet szintén 2017-ben zárták be azzal, hogy két év alatt 25 milliárd forintból felújítják. Az 1,57 milliárdért elkészített terveket azonban később újabb 674 millióért átrajzoltatták a Vikár és Lukács Építész Stúdióval. Kiválasztották a kivitelezőt is 2021 nyarán: a 40,2 milliárdos munkát a Swietelsky és a Mészáros Lőrinc gyerekei által birtokolt FEJÉR-B.Á.L. Zrt. kapta. Az akkori ütemezés 5 évvel számolt. De azóta se kezdtek hozzá. Az ÉKM nem is válaszolt a Népszava átadást firtató kérdésére. A minisztériumból eltávolított kormányfőtanácsos Bátonyi Péter egy IX. kerületi műemlékvédelmi eseményen arról beszélt, hogy „felülről – legfelülről” jött az utasítás, hogy ne legyen a korábbi tervek szerinti modernizáló bővítés. De szerinte talán jobb is így. Egyszer estek neki az épületnek, akkor minden ok nélkül „lenyúzták” róla a Zsolnay-burkolatokat.
A Hadtörténeti Intézet és Múzeum budavári épületét a Honvédelmi Minisztérium (HM) elirigyelte és 2023-ban váratlanul kiebrudalták onnan a múzeumot. Később kitalálták, hogy a Honvéd főparancsnokság replikájaként a Dísz téren újjáépülő palotába költöztetik a gyűjtemény egy részét, az egész ugyanis várhatóan nem fér be. Az épület 2026-ra készülhet el egy korábbi közlés szerint több mint 32 milliárdból. A munkát itt is a Mészáros-gyerekek cégére bízták.
Akiknek menniük kell, de még maradhattak
A Mezőgazdasági, a Természettudományi Múzeum és a Nemzeti Galéria épületére is szemet vetett a kormány. Az új Nemzeti Galéria a japán SANAA építésziroda tervei alapján, a Liget projekt részeként épülne fel részben az egykori Petőfi Csarnok helyén. A legújabb költségbecslések már 73 milliárd forintról szólnak. Hosszas halasztgatás után tavaly októberben kiírtak egy feltételes közbeszerzést a csaknem 50 ezer négyzetméteres épület megvalósítására. A tender „értékelési szakaszban” van. Az Orbán-kormány továbbra is elkötelezett a projekt iránt, de pénz nincs rá.
A Természettudományi Múzeum a Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek van útjában. Évek óta próbálja kiebrudalni a Ludovika mellett működő kiállítóhelyet, de eddig még nem sikerült. A kormány 2020-ban ugyan döntött a múzeum Debrecenbe költöztetéséről de a hatalmas közfelháborodás okán egy időre jegelték a tervet. Tavaly ősszel azonban pályázatot írtak ki a debreceni Nagyerdő területére. A márciusban közzétett eredmény szerint a győztes terv egy mesterséges dombban a kiállítóteret. Néhány napja pedig megjelent a múzeum gyűjteményi központjának tervezésére kiírt pályázat is. A 42 ezer négyzetméteres épületet a Debreceni Egyetem Science Parkjában építenék fel.
A múzeumtologatási ötletek legfrissebb vadhajtása a Mezőgazdasági Múzeum Gödöllőre, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem (MATE) Szent István Campusára, pontosabban a mellette lévő szántóra költöztetése a városligeti Vajdahunyadvárból. A 2029-re megvalósítandó projektnek már miniszteri biztosa is van L. Simon László, a Nemzeti Múzeum két éve kirúgott igazgatójénak személyében. Az ikonikus városligeti épületbe a HVG szerint a 2004-ben Várpalotán megnyílt Trianon Múzeum – aminek alapítványában Bayer Zsolt is kurátor – költözne be, de Orbán Ráhel és köre már régóta indítana ott egy turisztikai, illetve gasztronómiai projektet. (Kérdés persze, hogy Bostonból ezt hogyan irányítanák.) A gödöllői projekt költségét 35 milliárdra becsülik, a Vajdahunyad várának felújítása legalább ennyi lenne.
A kormány által indított nagy múzeumi körtáncnak eddig kevés nyertese van. A gyűjteményektől évekig elzárt látogatók mindenképpen vesztesei. A félbehagyott projektek együttesen több száz milliárdot emésztenének fel, amit az új kormánynak kell majd állnia. A kijelölt vidéki helyszínek ráadásul erősen vitathatóak. A közösségi közlekedéssel többnyire alig megközelíthető szántók, külterületek és parkok nem feltétlenül alkalmasak nagy közönség vonzására. A kormány által várt látogatószám növelés pedig minden bizonnyal nehezebb Budapesten kívül. A költöztetés önmagában jelentős kockázatot jelent a műtárgyakra. A szakemberek jó része ráadásul nem követné a vidékre költöző kiállítóhelyeket, így a szakmai színvonal biztosítása elnehezül. De a fővároson belüli átmozgatás is sok kérdést vet fel, a magas költségen túl az is homályos, hogy mit kezdenek majd a kiürített épületekkel és mennyi ideig tartanak a kiállítási kényszerszünetek.
Az örök nyertes
Az új múzeumi épületeken, illetve a régiek felújításán a NER építőipari vállalkozásai kaszálnak nagyot, míg a gyűjtemények költöztetése és a műtárgyak évekre nyúló raktározása a Városliget Zrt. és a Szépművészeti Múzeum bejáratott partnerének, a Museum Complex Kft.-nek biztosít szépen csordogáló jövedelmet. Az Iparművészeti Múzeum 2017-ben, a múzeum bezárása után írta alá az első szállítási és raktározási szerződést. A cég akkor nettó 2,55 milliárdért vállalta a feladatot, az összeg később 2,99 milliárdra módosult. A megállapodás 2021-ben lejárt, de újrakötötték: 48 hónapra nettó 1,67 milliárd volt az ár, ami egy évvel később 1,93 milliárdra nőtt. A több, mint fél millió darab műtárgy kőbányai raktárban történő tárolására így összesen csaknem 5 milliárdot költöttek eddig.
A közlekedési múzeum tavaly ősszel szerződött a céggel a Rákosrendező eladása miatt szükségszerűvé vált Tatai úti raktár kiürítésére, korábban velük szállíttatták a nagyobb mozdonyokat, ahogy a Petőfi Csarnok repülési kiállításának tárgyait is a bontás előtt. A Museum Complex végezte a Néprajzi Múzeum költöztetését és őket bízták meg a Hadtörténeti Múzeum könyv, térkép, zászló, érme és fotó gyűjteményének költöztetésével is. A Városliget Zrt. idén tavasszal jó előre szerződött velük, az „előre látható feladatok között a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyainak költöztetése” is szerepel, a megbízás nettó keretösszege nettó 1,5 milliárd forint.
(Népszava)
