Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Az USA józan ész nélkül szórja a pénzt, míg Németország sikeres lehet

Gazdaság
2025.07.13.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
36

Az elmúlt hetek az Egyesült Államokban és Németország is fontosak voltak a költségvetés szempontjából. 

Az USA-ban a kongresszus mindkét háza elfogadta Donald Trump „nagy, gyönyörű törvényét”, amelyet az elnök július 4-én, a függetlenség napján írt alá.

Németországban eközben Friedrich Merz kancellár kormánya megállapodott a 2025-ös költségvetésről és a kiadási oldal évtized hátralévő részére vonatkozó pályájáról. Mindkét országban nagyobb költségvetési hiányt és magasabb adósságot irányoznak elő, de nagyjából ennyi a közös bennük.

Az amerikai költségvetés állandósítja Trump 2017-es adócsökkentéseit, és adómentességet biztosít a borravalóra, a túlóradíjakra és az USA-ban összeszerelt gépjárművek hitelkamataira. Ezeket a rendelkezéseket az alacsony jövedelmű háztartásoknak nyújtott egészségügyi támogatások és élelmiszersegélyek csökkentésével, valamint a tiszta energiával kapcsolatos számos adókedvezmény megszüntetésével „fizetik” meg, ha ez helyes szó erre.

Olyan sok negatívumot lehetne mondani Trump „nagy, rossz törvényéről”, hogy nehéz eldönteni, hol is kezdjem. A jogszabály masszívan regresszív, mivel a vállalatok és a gazdagok számára történő adócsökkentést a legszegényebb családok támogatásának csökkentésével kombinálja. Azáltal, hogy fokozatosan megszünteti a háztetőkre szerelhető napelemekre, az elektromos járművekre és a zéró emissziós villamos energiára vonatkozó adókedvezményeket, katasztrofális hatása lesz a környezetre. Tekintettel arra, hogy a tudományos kutatások finanszírozásának csökkentését és az egyetemekre kivetett új adókat is tartalmazza a csomag, nehéz elképzelni, hogy az a termelékenység növekedésének cunamiját indítaná el.

Ráadásul a büdzsé költségvetési szempontból felelőtlennek tekinthető. A Kongresszusi Költségvetési Hivatal, az ország pártoktól független költségvetési ellenőrző szervének becslése szerint a büdzsé a következő évtizedben 3,5 ezer milliárd dollárral növeli a hiányt. Ez talán nem tűnik nyomasztó tehernek egy 30 ezer milliárd dolláros gazdaság számára, de figyelembe kell venni, hogy

a deficit már most is meghaladja a GDP 6%-át, a GDP-arányos adósság 120%, valamint kamatok szintje magas és növekszik.

Az USA-ban van egy olyan költségvetési szabály, amely kötelező érvényű a kongresszusi egyeztetés (reconciliation) esetében, amely annak a jogalkotási folyamatnak a neve, amely lehetővé tette a képviselőházi és szenátusi többségnek, hogy a végső törvényjavaslatot keresztülvigye. Ez a Byrd-szabály néven ismert rendelkezés megakadályozza az egyeztetés alkalmazását, ha a költségvetés a kezdeti tíz év után a korábbi bázishoz képest tovább növeli a hiányt – ahogyan a CBO szerint a jelenlegi törvény fogja tenni.

A szenátus úgy "kezelte" ezt a problémát, hogy kreatívan határozta meg a viszonyítási bázist, hogy az tartalmazza Trump lejáró adócsökkentéseit, így a hiánynövekedés kisebbnek tűnik. Ennyit a Republikánus Párt adósságstabilizálással kapcsolatos retorikájáról.

Németország is lazított a költségvetési szabályon, de csak részben, és ami döntő fontosságú, nem olyan módon, amely az adósság fenntarthatóságát veszélyezteti.

Az ország adósságfékét, azt az alkotmányos előírást, amely a GDP mindössze 0,35%-ára korlátozza a hitelfelvételt ciklikusan kiigazított alapon, márciusban módosították, hogy az ne vonatkozzon a GDP 1%-át meghaladó katonai kiadásokra, valamint az infrastrukturális kiadások fix csomagjára.

Az indoklás világos és meggyőző. Németország biztonsága érdekében több védelmi kiadásra van szükség, tekintettel az Európa szomszédságában lévő harcias Oroszországra és arra az új valóságra, amely szerint az USA már nem számít megbízható szövetségesnek. Hasonlóképpen, további infrastrukturális beruházásokra van szükség, hogy kezeljék a régóta fennálló infrastrukturális hiányosságokat, amelyek most a gazdasági növekedést fenyegetik.

Míg az USA költségvetése 12,5 milliárd dollárt tartalmaz a légiforgalmi infrastruktúra korszerűsítésére, addig a német költségvetés 12 éven keresztül évi 42 milliárd eurót (49 milliárd dollárt) irányoz elő vasút- és közúti beruházásokra, az energiahálózatokra és a klímaváltozás elleni küzdelemre – és mindezt egy olyan gazdaságban, amely az amerikaiénak csak a hatodát teszi ki.

Nem nehéz kitalálni, hogy melyik ország költségvetési stratégiája lesz nagyobb hatással a gazdasági növekedésre.

De miközben Németország lazított az adósságféken, és az állami hitelfelvétel most növekedni fog, a továbbra is érvényben lévő rendelkezések megakadályozzák, hogy a német államadósság korlátlanul növekedjen. Kritikus fontosságú, hogy a továbbra is a 0,35%-os hiányplafon alá tartozó tételek közé tartoznak a kamatfizetések – még a védelmi kiadások növelésére és az infrastruktúra korszerűsítésére felvett adósság kamatai is. Mivel egyre több adósságot bocsátanak ki ezekre a célokra, és egyre több kamatot kell megfizetni, más kiadásokat kell csökkenteni, vagy adókat kell emelni, hogy a 0,35%-os korlátot tartani lehessen.

Ez automatikusan stabilizálni fogja a GDP-arányos adósságrátát, bár a jelenlegi 63%-os szinthez képest ez közelebb lesz a GDP 100%-ához. De ha Németország nem hagyja el teljesen az adósságféket, akkor az adósság fenntarthatósága terén nem lesz olyan válság, amelyben ez az arány korlátlanul emelkedik.

Ez persze egy nagy "ha". De, aki ismeri Németországot, az tudja, hogy a németek erkölcsileg és politikailag elkötelezettek a fenntartható adósság mellett. A költségvetési szigor alapos okkal – például a nemzetbiztonság és a hosszú távú növekedés érdekében – történő enyhítése egy dolog. Egészen más dolog feladni minden józan észt a költségvetés kapcsán.

A németek tudják, mi a két dolog közötti különbség. Sajnos, Trump Amerikája nem. (Portfolio)

Címlapkép: Friedrich Merz német kancellár látható. - Fotó: EU
DONALD TRUMP
költségvetés
Németország
ADÓSSÁG
infrastruktúra
államadósság
Project Syndicate
on the other hand
USA
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2025.07.13. - 09:45
36
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • A magyar kormány feltűnési viszketegségben szenved

    A magyar kormány feltűnési viszketegségben szenved

  • Több mint húszmilliárd felhasználónév és jelszókombináció van a kiberbűnözők kezében

    Több mint húszmilliárd felhasználónév és jelszókombináció van a kiberbűnözők kezében

  • Százéves óvodát újítanak fel Tokodaltárón

    Százéves óvodát újítanak fel Tokodaltárón

  • Maruzsa Zoltán hibázott, kiderült, hogyan sütik ki a sajtónak küldött válaszokat

    Maruzsa Zoltán hibázott, kiderült, hogyan sütik ki a sajtónak küldött válaszokat

  • David Pressman: Nem támadja Soros György vagy liberális vírus Magyarországot

    David Pressman: Nem támadja Soros György vagy liberális vírus Magyarországot

  • Hamarosan rendőrkére kerülhetnek az enyingi vandálok

    Hamarosan rendőrkézre kerülhetnek az enyingi vandálok

  • Az uniós pénzekről beszélt Navracsics Tibor

    Az uniós pénzekről beszélt Navracsics Tibor

  • Még egy napot várnunk kell a 30 fokra

    Még egy napot várnunk kell a 30 fokra

  • Óriásit bukott a NER-luxusétterem

    Óriásit bukott a NER-luxusétterem

  • Duzzad a tömeg, a Parlament előtt tüntetnek a státusztörvény ellen

    Duzzad a tömeg, a Parlament előtt tüntetnek a státusztörvény ellen

  • Itt egy app, amely segít, ha nem tudod, emmynire súlyos a gyereked betegsége

    Itt egy app, amely segít, ha nem tudod, mennyire súlyos a gyereked betegsége

  • Nem akar újabb botrányos közmeghallgatást a debreceni polgármester

    Nem akar újabb botrányos közmeghallgatást a debreceni polgármester

  • Márki-Zay Péter szerint Lázár Jánosnak haladéktalanul le kell mondania

    Márki-Zay Péter szerint Lázár Jánosnak haladéktalanul le kell mondania

  • Megérkezett az LG első, IPS Black technológiával készülő diagnosztikai monitora

    Megérkezett az LG első, IPS Black technológiával készülő diagnosztikai monitora

  • Az oroszok robbantották fel a Nova Kahovka-i gátat

    Az oroszok robbantották fel a Nova Kahovka-i gátat

  • Ügetői merénylet: Húsz év fegyházra ítélték Portik Tamást

    Ügetői merénylet: Húsz év fegyházra ítélték Portik Tamást

  • Harmadfokú árvízkészültséget rendeltek el Románia délnyugati részén

    Harmadfokú árvízkészültséget rendeltek el Románia délnyugati részén

  • Plakátkampányt indított a CÖF

    Plakátkampányt indított a CÖF

  • A státusztörvényt azonnali hatállyal vissza kell vonni!

    A státusztörvényt azonnali hatállyal vissza kell vonni!

  • Az ukrán nyelvtörvénnyel szemben forgalmazott meg kifogásokat az Európa-tanács

    Az ukrán nyelvtörvénnyel szemben forgalmazott meg kifogásokat az Európa-tanács

  • Szerzetestanár zaklatott gimnazista fiúkat

    Szerzetestanár zaklatott gimnazista fiúkat

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element