Hiába a száraz időszak és a viszonylag alacsony szúnyogártalom, több hazai térségben már hetek óta zajlik a kémiai szúnyoggyérítés.
A mostani esőzések miatt arra lehet számítani, hogy főként a városi területeken megnő a rovarok száma a következő hónapokban, ami újabb kémiai gyérítési hullámokat indíthat el reakcióképpen. Annak ellenére, hogy a Pesticide Action Network Europe friss felhívása szerint, amelyben számos tudományos eredményre hivatkoznak, az ilyen szúnyoggyérítésekkor Magyarországon is használt szer, a deltametrin, agykárosodást okozhat a magzatokban és a fejlődő gyerekekben, még az engedélyezett, hivatalosan biztonságosnak tekintett dózisok mellett is, mondta a Telexnek Kemenesi Gábor virológus.
„Sorra mondják le a kémiai gyérítést a települések, például Gárdony, Törökbálint, Pomáz, a XI. kerület, a Dunakanyar is a V4 Fesztivál előtt – mondta a kutató. – Ők mind vagy tárgyalnak a lemondásról, vagy már vissza is utasították a kémiai gyérítést.” Ilyenkor a településeknek valószínűleg saját pénzen kell megoldaniuk az irtást, Pécsett például a város fizeti a biológiai módszerrel történő kezeléseket.
„Most leesett egy viszonylag jelentős esőmennyiség, ami a házak körül található edényeket, gyűjtőket meg fogja tölteni. Számítani lehet rá, hogy lesz ennek az esőnek szúnyoghozadéka” – mondta a szakértő.
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) által koordinált gyérítés akkor is zajlik, ha nincs sok szúnyog, erre bizonyíték a jelenlegi kampány. Azt nem tudni, hogy az OKF pontosan milyen adatokra alapozva rendeli el a gyérítést, ezek nem nyilvánosak. A deltametrin-alapú permetezés szembemegy az európai irányelvekkel és sok esetben nem áll összhangban a biológiai monitoringeredményekkel sem, írta a Pécsi szúnyog tudományos Facebook-oldal. Ráadásul a PAN Europe új analízise szerint akár fejlődési rendellenességet is okozhat a vegyület.
„A kutatók összeszedtek több mint harminc, egymástól független tanulmányt, és mindegyik megjelöli a fejlődési neurotoxicitást a deltametrinnél, még a megengedett dózisnál kevesebb esetében is – mondta Kemenesi Gábor. – Ez azt jelenti, hogy potenciálisan a fejlődő magzatokban, a kisgyerekekben, minden olyan élőlényben, akinek fejlődő idegrendszere van, súlyosan káros tud lenni.”
Nemcsak környezeti toxicitásról lehet beszélni tehát, például a beporzó rovarok pusztulásáról vagy halak károsodásáról, hanem potenciálisan emberi tényezőről is. A PAN Europe ezért most benyújtott egy keresetet az Európai Uniónak a témában. Fontos megjegyezni, hogy a kutatások, amiket a hálózat vizsgált, jellemzően egereken és patkányokon készültek, de mivel ezek melegvérű emlősök, ahogyan az ember is, jó az esély arra, hogy megfeleltethetők az eredmények az emberi hatásoknak.
„Ez egyébként újabb erős indikációja annak, hogy miért kellene elengedni a kémiai gyérítést” – mondta Kemenesi Gábor. Azt javasolta: aki aggódik, az OKF ajánlására hallgatva ne menjen ki a szabadba gyérítés alatt, ne sétáljon bele a ködbe, és a használati tárgyakat, főként a gyerekekhez köthetőket vigye be ilyenkor zárt térbe. „A katasztrófavédelem ilyenkor tesz ajánlásokat, amik jók is, csak ugye nem fejtik ki, hogy mi van a hátterében” – tette hozzá a szakértő.
Emellett nem tűntek el azok a problémák sem, amik miatt már jó ideje nem ajánlják biológusok a kémiai gyérítés módszerét. „Indok még a rezisztencia is: úgy tűnik, hogy a nyugat-nílusi lázat terjesztő nagyvárosi szúnyogok 30-50 százaléka rezisztens a szerre. Ez azt jelenti, hogy ha az autó leködöli a területet, a szúnyogok, amik maradnak, jól érzik magukat. Sokaknak feltűnt, hogy a gyérítés után néha még több is a rovar, ennek ez lehet az egyik oka. Európai és hazai probléma, hogy azoknak az endemikus betegségeknek, mint például a bőrférgesség vagy a szívférgesség, a humán esetszámai növekednek, ennek klimatikus okai lehetnek. A tigrisszúnyog és más inváziós fajok pedig terjesztik a trópusi betegségeket, például a chikungunya-lázat, a Dengue-lázat és a zikát. Tavaly 300-nál több dengue-lázas eset volt Európában” – mondta a szakértő.
A virológus azt is megjegyezte: jelenleg az ártereken alig vannak szúnyogok, amik mégis megjelennek, azok inkább házak körüli tenyésztőhelyekről kelnek ki, és nagy többségében inváziós fajok, amiknek a repülési aktivitása nem az az időszak, amikor a szúnyoggyérítés folyik. „Ezek a szúnyogok nagyon jól megvannak akkor is, ha este 8–9 óra között jön a ködölő autó. Ez csak arra jó, hogy a honos szúnyog még rezisztens is legyen a gyérítésre” – mondta a szakértő.
Probléma az is, hogy semmilyen előzetes vagy utólagos mérés nem elérhető a kezelésekkel kapcsolatban, annak ellenére sem, hogy a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) eljárásrendje és az uniós irányelvek is előírják az előtte-utána szúnyogártalom mérését, és azt is, hogy a gyérítés mennyi szúnyogot tett rezisztenssé. „Semmit nem látunk. 2013 óta csak szórják ki a nagyvilágba a deltametrint – mondta Kemenesi Gábor. – Nincs stabil mérés. Mi Pécsett automata csapdákat használunk, amire azt tudom mondani, hogy egy megismételhető mérés. De a csípésszámlálásos felmérés nem az, az attól is függ például, hogy valaki mennyire izzad, milyen szappant vagy dezodort használ.”
Ráadásul 2013 óta gyakorlatilag a közbeszerzési kiírás torzít, és ugyanazt az üzleti kört favorizálja, amikor szúnyoggyérítésről van szó. Ezzel a piac ezen szegmense elhalt, és ma már igen kevés hazai szakember maradt, aki ténylegesen képes modern eljárásokkal és az elvárt komplex megközelítéssel fellépni a csípőszúnyogok ellen, egyre nagyobb felelősséget hagyva a lakosságra és az önkormányzatokra. A váltást szinte lehetetlen lenne egyszerűen lebonyolítani. „Szerintem ez az igazán nagy probléma. 12 évig bebetonozták a rendszert, és most már nehezen tudunk majd váltani” – mondta Kemenesi Gábor.
Jó példáért pedig nem kell messzire menni: a legtöbb nyugat-európai országban már a biológiai gyérítés az elsődleges irtási módszer. „Sőt, már Szerbiában is ez a helyzet, velük együtt dolgozunk, ott már régen megelőztek minket ebben – mondta a virológus. – Németországban, Ausztriában, Spanyolországban csak akkor használnak kémiai gyérítést, ha, mondjuk, egy beutazással összefüggő, véletlenül behurcolt dengue-s eset környékén akarják a tigrisszúnyogokat irtani, de ez egy-két háztömbnyi terület ilyenkor, és azt szolgálja, hogy ne legyen helyi járvány.” A teljes kémiai gyérítés egyre ritkább Európa-szerte – nehéz legitimálni tehát, hogy Magyarország milyen szempontok alapján ragaszkodik ehhez az ökológiailag és, úgy tűnik, egészségileg is káros megoldáshoz. (Telex)
