A Patrióták Európáért (PfE) EP-frakció már két pártjának politikusairól derült ki, hogy a budapesti kabinet közvetítésével kaptak támogatást. S az sem kizárt, hogy a lista még nem teljes.
Miközben Magyarország még sok-sok évre van attól, hogy nettóbefizetővé váljon az Európai Unióban, s életszínvonal tekintetében csigatempóban közelít a nyugatihoz, Orbán Viktor nemzetközi terjeszkedése nagyon is sokba kerül a magyar adófizetőknek. A Patrióták Európáért európai parlamenti képviselőcsoportjának nyári megalakulása mögött sem feltétlenül csak a „szuverenitás” miatti közös aggodalmat, vagy Európa keresztény értékeinek megvédésére való törekvést kell keresni.
2022-ben derült ki, hogy Marine Le Pen, aki 2017-ben és 2022-ben is megmérkőzött az elnökválasztáson Emmanuel Macronnal, 2021 októberében, budapesti látogatásán Orbán Viktorral megállapodhatott arról, hogy a budapesti pénzből támogatják a kampányát. A Mészáros Lőrinchez köthető pénzintézet, az akkori MKB 10,6 millió eurós hitelt folyósított az elnökválasztási kampányához. Le Pen, aki már nem a francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Tömörülés (RN) elnöke, hanem a frakcióvezetője, évekkel korábban egy orosz banktól kapott pénzügyi támogatást. E két hitel forrása jelzi, mely országok, politikusok érdekében állt a francia szélsőjobb megerősítése. A politikus ellen vizsgálat indult a 2022-es kampányköltései miatt, és azóta nincs már rászorulva a nemzetközi hitelre, pártja 126 mandátumot szerzett a képviselőházban a júniusi-júliusi választáson, és jelentős állami támogatásban részesül. A RN ugyan jóval enyhített oroszbarát álláspontján az Ukrajna elleni agresszió és azóta, hogy Jordan Bardella került a párt élére, de ezek alapján végképp nem meglepő, hogy a többi között a Fidesz által fémjelzett PFE-hez csatlakozott az EP-ben.
Egy másik „patrióta” párt, a spanyol Vox is elismerte, Mészáros Lőrinc bankja, az MBH két részletben folyósított nekik először 6,7 milliós, majd 2,6 millió eurós, összesen 9,3 millió eurós hitelt a tavalyi önkormányzati és általános választások finanszírozására. Pepa Millán, a szélsőjobboldali párt szóvivője azzal indokolta a hitelkérelmet, hogy Spanyolországban lehetetlen finanszírozáshoz jutni. "Nem tudom, hogy ez a bank közel áll-e Orbánhoz vagy sem, azt tudom, hogy magyar bank" – mondta. Hogy tényleg nem tudta-e, ez azért nagy kérdés. Millán ugyanis nagyon is jól ismeri a magyar kormány politikáját, személyesen ő maga büszkélkedett ezzel. Idén márciusban, amikor a Fidesz-közeli, civilnek álcázott szervezetek zászlóshajója, az Alapjogokért Központ megnyitotta első Magyarországon kívüli irodáját Madridban, az eseményen felszólaló Millán lelkesen dicsérte a magyar kormány politikáját, s annak „importját” szorgalmazta az abortusz kérdésében.
A Vox eddig eltitkolta, mely pénzintézettől kapott támogatást, megsértve ezzel a spanyol politikai pártok finanszírozásáról szóló törvényt. Amikor az El País napilap ennek miértjére kereste a választ, a párt szóvivője azt válaszolta, nem akar "hozzájárulni bizonyos bankok démonizálásához”, ami azt sugallja: valami fogalma mégiscsak volt arról, mely körökhöz köthető a pártját támogató pénzintézet.
A támogatás nyilvánosságra kerülése más megvilágításba helyezi a Vox júliusi kilépését a Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vezette Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) képviselőcsoportból, s átlépését a Patriótákhoz. Egyre nyilvánvalóbb, mi állhatott e lépés mögött. Akkor a spanyol párt bejelentése meglepetést is keltett, mert már az ECR képviselőcsoportjának döntése után közölte a döntést, ráadásul még alelnöki tisztséget is kapott. Másrészt a Vox sosem volt oroszbarát párt, sőt Santiago Abascal korábban bírálta is a Vlagyimir Putyinhoz kötődő erőket az emigrációban élő katalán szeparatista politikus, Carles Puigdemont támogatása miatt. A Vox átlépése nélkül Giorgia Meloni frakciója lenne a harmadik legerősebb az EP-ben, nem a Patrióták.
A spanyol parlamentben már korábban is téma volt a Vox és Orbán Viktor szoros kapcsolata. Pedro Sánchez miniszterelnök áprilisban így csattant fel a törvényhozásban a Vox-elnök felé fordulva: – Melletted áll a szélsőjobboldali internacionálé, amelynek élén Orbán Viktor magyar miniszterelnök áll. Sanchez bírálta a Vox elnökét amiatt is, amiért Abascal egy rossz szót sem volt hajlandó mondani a magyar kormányfőről, aki – mint fogalmazott – „az Európai Unió Vlagyimir Putyin elleni intézkedéseinek fő akadálya”. Juan García-Gallardo, a Vox alelnöke tavaly januárban "Spanyolország ostrom alatt: konzervatív válaszok az államcsínyre" címmel tartott konferenciát az MCC budapesti székházában, amelyben Pedro Sánchezt "a brüsszeli bürokraták kezében lévő bábnak" nevezte. García-Gallardoval egy kerekasztal-beszélgetésen vett részt a spanyol Rodrigo Ballester, az Európai Bizottság korábbi tisztviselője és az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője, akit Csák János volt oktatási miniszter idén márciusban nevezett ki két évre a „magyar felsőoktatás és kutatás nemzetköziesítéséért felelős” miniszteri biztosának.
Egyelőre teljes bizonyossággal nem lehet állítani, hogy más, az PfE-hez tartozó pártról nem derül ki valamiféle magyar finanszírozás. A Chega szélsőjobb portugál párt elsők között jelentette be csatlakozását a „hazafiakhoz”, amely összesen 12 tagpárttal rendelkezik.
Célkeresztben a Balkán és már Csád
Miközben a magyar kormány illetékesei rendre azzal vádolták a külföldi országokat, hogy sértik a szuverenitásunkat, a magyar kormány nem csak szavakkal, pénzügyi támogatásokkal is jelezte: minden további nélkül beleszól más országok belügyeibe.
Az Orbán-kormány folyamatosan nyújt pénzügyi támogatást a boszniai Szerb Köztársaságnak. A magyar miniszterelnök rendszeresen találkozik Milorad Dodikkal, a köztársaság szeparatista vezetőjével. Legutóbb szeptember 12-én fogadta, amikor további 26,5 millió eurónyi támogatás folyósítását jelentették be. Tavaly augusztusban 118 millió eurós támogatásról állapodtak meg. Ebből 70 millióval azt a kiesett pénzt pótolják, amit Németország épp Dodik szeparatista politikája miatt nem folyósított.
Szeptember közepén fogadta el a szkopjei parlament azt a törvényjavaslatot, amely szerint Észak-Macedónia 500 millió eurós hitelt vesz fel Magyarországtól. A Magyar Export-Import Bank által nyújtott kölcsönt 15 év alatt kell visszafizetni 3,25 százalékos kamattal. A balkáni állam a májusi választás után lett újra a magyar kormány nagy barátja. A voksolást azon pártszövetség nyerte meg, amelynek legnagyobb politikai ereje a nacionalista VMRO-DPMNE. Ez a 2018-ban Magyarországra menekült volt kormányfő, a hazájában távollétében hét éves börtönnel sújtott Nikola Gruevszki pártja.
Szerbiában is számos magyar érdekeltség van, immár a magyar kormányfő veje, Tiborc István mondhatja magáénak a belgrádi irodapiac tíz százalékát. A magyar kormányközeli befektetések kedvelt célpontja Szlovénia is: 2022-es adat szerint 1,5 milliárd eurót fektettek be a szomszédos országban. Ez több szektort érintett. A magyar TV2 tulajdonosa például 5 millió eurót fizetett a Planet TV-ért, a részben magyar állami tulajdonú Mol pedig 301 millió eurót az ÖMV benzinkút hálózatáért. Orbán Viktor Janez Jansa volt kormányfő pozícióit próbálta erősíteni.
Idén februárban jelentették be, hogy Magyarország 200 millió eurós hitelszerződést kötött Csáddal, és akkor még nem is beszéltünk arról, hogy magyar katonákat küldenek az afrikai országba.
A magyar kormány hibrid megoldásokkal is segít azoknak, akik hasonló autoriter, nacionalista, euroszkeptikus irányvonalat követnek: a tavaly szeptemberi szlovák választás előtt feltűnően megnőtt a menekültek száma a magyar-szlovák határon. A menekültektől való félelem gerjesztése is hozzájárult az Orbánnal jó kapcsolatokat ápoló Robert Fico pártja, a Smer győzelméhez. (Népszava)
