Új épületenergetikai szabályok léptek érvénybe 2023 novembertől, amely annak ellenére, hogy úgy tűnhet, mintha csak a szűk szakmai réteget érintené, mindenki számára változásokat hozhat.
Aki éppen eladná ingatlanját, vásárolna, építkezik vagy felújít idén már az új követelményeknek kell megfelelnie. A szigorodó szabályok az iparág legnagyobb szereplőit is kihívás elé állították. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat és olyan kivitelezőket kérdeztünk, akik a főváros látképét átformáló, óriás beruházásokat jegyzik.
Az elmúlt több mint tíz évben már szinte mindenki találkozott az energetikai tanúsítvány fogalmával, hiszen akár eladásról, akár egy kiszemelt ház vagy lakás megvásárlásáról volt szó, ezt a dokumentumot el kellett készíttetni. Alapvetően az eladó, a tulajdonos feladata a megfelelő szakember megbízása és az ingatlan bemutatása, majd a kész tanúsítvány átadása legkésőbb a szerződéskötés napján.
Az energetikai tanúsítvány az adott épület energiafogyasztását mutatja be. Az ingatlan energiaigénye szerint a lakást, házat egy energetikai minőségi osztályba sorolják. A dokumentumra továbbra is szükség van az adásvételeknél, bérbeadásnál és új épületek építésénél is, viszont már csak az új, átalakított verzió fogadható el. A régi típusú tanúsítványok januártól már abban az esetben sem jók, ha a lejáratként meghatározott 10 év még nem telt el. Ennek oka, hogy az új épületenergetikai követelményekhez igazodva, a tanúsítvány értékei is változtak.
Nem könnyű jó osztályzatot kapni
Forrás: Duna House
Az új szabályok alapján az épületeket két skálán is értékelik. Az eddigi összesített energetikai minőségen túl, a szén-dioxid kibocsátásuk alapján is mérik az ingatlant. A dokumentum alaposabb a korábbinál és jóval több részletre kitér például az épülettechnikai rendszereket és az épületszerkezeti elemeket külön is vizsgálja. Újdonság az is, hogy a tanúsítvány egy részletesebb felújítási javaslatot is tartalmaz, amelyben a szakember egy jobb energiaigény követelményszintjének teljesítéséhez szükséges változtatásokat ajánl.
A módosított tanúsítványban 12 energiahatékonysági kategória van, ám az eddig használt dupla betűs jelölések megszűntek és helyette az egy betűs jelzéssel az „A+++” leghatékonyabb kategóriától, az „I” betűjelű legkedvezőtlenebb osztályig terjed a skála.
Közel nullával építeni
Az újonnan épülő ingatlanoknak meg kell felelniük a közel nulla energiaigényre vonatkozó energiahatékonysági előírásoknak az energetikai minőség és a CO2 kibocsátás értékei alapján is. Vagyis 2023. november 30-a után már minden engedélyezésre benyújtott épületnek el kell érnie legalább az „A” energiaosztályt. Ezt továbbra is a használatbavételi kérelemmel együttesen benyújtott energetikai tanúsítvánnyal kell igazolni.
A beépített építőanyagok és épületszerkezetek hőszigetelő képességére vonatkozó minimális követelményt az építési szabályok részletezik. Az energetikai szabályok ezekre az egységekre és az új épület egészére is érvényesek.
A követelmények elérése az építtető felelőssége, vagyis úgy kell megtervezni, kivitelezni ezeket a házakat, hogy az építésük és a használatuk, minél kevésbé terheljék a környezetet.
Váratlanul érte az "alapáras" lakásépítőket
A Metrodom a Pénzcentrum megkeresésére elmondta, hogy úgy gondolják: az energetikai előírások már régóta évről évre szigorodnak, ezért a mostani szigorítás csak azokat érte váratlanul, akik alapáras, standard lakásokat építenek az éppen aktuális minimum követelmények szerint. A Metrodom pedig már eddig is a legmagasabb energetikai előírásoknak megfelelő otthonokat tervezett és épített, így számukra nem okoz a mostani szigorítás további költségnövekedést - húzták alá.
Az új építésű épületeknél a hőszivattyú, az extra hőszigetelés, a három rétegű üveg ablakok, a beépített redőnyök és az okosotthonok már mindenütt alapelvárásként jelennek meg. A professzionális fejlesztőknél a családi házas környezetben megismert megújuló energiaforrások, mint a napelem és geotermikus rendszerek már a társasházak átadásakor telepítésre kerülnek. Folyamatosan keressük az új kihívásokat, innovációkat, így ma már olyan épületeket tervezünk, amik a gépészeti rendszerek hulladékhőjét újrahasznosítják
– fogalmazott a vállalat.
Csizy Balázs, a SISKIN Cégcsoport tulajdonos-vezérigazgatója szerint az energiahatékonysági célok eléréséhez új, innovatív technológiák bevezetése szükséges. Ezek közé tartozik többek között a korszerű hőszigetelő anyagok, a fejlett fűtési és hűtési rendszerek, a megújuló energiaforrások (pl. hőszivattyúk) integrálása.
Az új technológiák és anyagok alkalmazása, valamint a komplex tervezési folyamatok növelik az építkezési költségeket. Ingatlanfejlesztőként meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt a beruházási költségek és a hosszú távú üzemeltetési költséghatékonyság között
– részletezte. Hangsúlyozta, hogy a vevők egyre tudatosabbak az energiahatékonyság fontosságát illetően, ezen a téren magasabb elvárásokat támasztanak az új lakásokkal szemben, tehát olyan termékeket kell kínálniuk, amelyek megfelelnek ezeknek az elvárásoknak.
Az energiahatékony zöld rendszereket és a fenntarthatóságot biztosító megoldásokat úgy kell tervezni és kivitelezni, hogy jelentős megtakarítást érjünk el az energiafelhasználás során, ezáltal nagyon alacsony rezsiköltséget biztosítsunk az ott lakók számára”
– emelte ki válaszában a Metrodom.
Tapasztalatuk szerint az ilyen zöld otthonok jövőállónak bizonyulnak, mert 5-8 év távlatában még mindig az újépítésű lakások árával megegyező értéket képviselnek. (Pénzcentrum)
