Az állam tárgyal a szobrász jogörököseivel, ha nem boldogul, jöhet a jogszabály-módosítás.
Jogi utat is kidolgozott a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ arra az esetre, ha a Szabadság-szobor talapzatára tervezett kereszt ügyében nem jutnának közös nevezőre a szobrász jogörököseivel – értesült a 24.hu.
Augusztusban derült ki, hogy a budai Citadella átalakításával járó több mint húszmilliárd forintos beruházás keretében a Gellért-hegy tetején álló szobor talapzatát kiegészítenék egy kereszttel. Erről a projektet bemutató hivatalos oldal eldöntött tényként írt, mintha már megszületett volna a döntés.
Az emlékmű kiegészítésének tervéről az utóbbi hetekben többen is véleményt nyilvánítottak. Budapest főépítésze, Erő Zoltán az újságokból tudta meg, mire készül a kormány a Gellért-hegyen. Nem ért egyet a kiegészítéssel. Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetője úgy gondolja, azért jó ötlet a kereszt, mert a szabadságot és a győzelmet is jelképezi, s a keresztény értékeket meg kell erősíteni, ebben példát kell mutatni a Nyugatnak. Ehhez képest érdekes volt egy jezsuita katolikus pap, Hofher József írása a Szemlélek oldalon arról, hogy a szobor a kereszt nélkül is a szabadság jelképe, és kár ilyen döntést hozni a felekezetek meghallgatása nélkül. Nem illik oda a kereszt – ez Bencsik Andrásnak, a Demokrata főszerkesztőjének a véleménye. Karácsony Gergely főpolgármester azzal érvelt, hogy a Várkapitányság nem dönthet ebben az ügyben a Budapesti Történeti Múzeum és Budapest nélkül, mert a szobor szerepel a főváros vagyonnyilvántartásában. Népszavazási kezdeményezést nyújtott be a tervvel szemben a Széchenyi Irodalmi Művészeti Akadémia vezetése, ismert közéleti szereplőkkel együtt.
Az ügyben aláírásgyűjtést kezdeményezett az aHang, és kiderült, hogy a szobrászművész, Kisfaludi Strobl Zsigmond jogörökösei sem támogatják a kereszt felhelyezését, mert így új mű jönne létre. A Miniszterelnökség erről azt mondta, zajlik az egyeztetés a felek között.
A 24.hu-hoz eljutott dokumentum szerint arra az esetre, ha nem sikerülne meggyőzni a jogörökösöket, törvényjavaslatokkal készül a kormány. A szerzői jogokról rendelkező jogszabályt módosítanák úgy, hogy az 1945 és 1989 között született alkotások átalakításának ne legyen akadálya, és javasolják, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvénybe kerüljön be ez a mondat: „A közterületen vagy közforgalom számára egyébként nyitva álló vagy közhasználatú területen, építményben elhelyezett, állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon részét képező azon képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás […] vagy annak környezete, talapzata, tartozéka, alkotórésze, felirata esetében, amely Magyarország Alaptörvényének U) cikke szerinti kommunista diktatúra vagy kommunista ideológia képviseletére, megjelenítésére alkalmas, e minőségének megváltoztatása, átértelmezése, vagy e jellemzőitől történő megfosztása céljából az alkotás környezete, talapzata, tartozéka, alkotórésze, felirata a szerző hozzájárulása nélkül átdolgozható, megváltoztatható a tulajdonos vagy vagyonkezelő által.” (Magyar Narancs)
