Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Egyéni képviselőket kapnának a határon túliak a magyar Országgyűlésben?

Külföld
2024.09.03.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
49
Az ügyben sok a kérdőjel, hiszen például a szlovákiai magyarok számára lényegében továbbra is tilos a kettős állampolgárság.

Meg nem erősített információk szerint a magyar kormány arra készül, hogy egyéni választókörzeteket hozzon létre a határon túli magyar állampolgárok számára, így ők is saját képviselőket kapnának a magyar Országgyűlésben. Az ügyben sok a kérdőjel, hiszen például a szlovákiai magyarok számára lényegében továbbra is tilos a kettős állampolgárság.

Július 14-én elsőként a magyarországi ellenzéki vezető, Magyar Péter beszélt arról, értesülése szerint a magyar kormány hét egyéni választókörzetet alakítana ki a szomszédos országokban, hogy ezzel növelje a fideszes képviselők számát a magyar parlamentben. Magyar szerint akár már ősszel előállhat ezzel a tervvel a Fidesz. Hadházy Ákos ellenzéki magyar parlamenti képviselő pedig arról ír, információi szerint Erdélyben és a Vajdaságban összesen kilenc új választókerületet alakítana ki a magyar kormány.

A Válasz Online pedig augusztus végén számolt be arról, hogy információik szerint a Fidesz magyar kormánypárt körüli szakértők valóban vizsgálják ezt a lehetőséget, és alapvetően a francia mintára alakítanák át a nem Magyarországon élő magyar állampolgárok szavazati jogát. A francia rendszerben a külföldön élő állampolgárok egyéni képviselőre adhatják le a szavazatukat. A magyar kabinet ugyanakkor tagadta, hogy ilyesmire készülnének. „Ostobaságokkal nem foglalkozunk” – közölték.

Saját képviselő

A magyar Országgyűlés egy ún. vegyes választási rendszerben lebonyolított voksolás nyomán áll fel. Ennek lényege, hogy a polgárok egyrészt, Szlovákiához hasonlóan, pártlistára szavazhatnak, másrészt ezzel párhuzamosan az adott földrajzi régiójukban parlamenti mandátumért induló jelöltek közül is választhatnak egyet. Az utóbbi alapján mandátumot szerző képviselő lényegében az adott választókörzet polgárainak érdekeit hivatott képviselni. A határon túli magyar állampolgárok egyéni választókerületeinek kialakítása azt jelentené, hogy a magyar Országgyűlésbe ilyen területi elv mentén megválasztott képviselőket küldenének az erdélyi, vajdasági stb. kettős állampolgárok is. Most Magyarországon belül nagyjából 70 ezer választópolgárt magában foglaló körzetek működnek, a sajtóban megjelent információk szerint hasonló méretű egységeket alakíthatnak ki a határon túliak számára is. Jelenleg a magyar parlamentben 199 képviselő ül, 106 fő egyéni választókörzetből, 93 fő országos pártlistáról került a törvényhozásba, nem világos, hogy a határon túli körzetekből érkező képviselők új parlamenti helyet kapnának, vagy a 199 székből foglalnának el valamennyit.

Körzetesítési gondok

Amennyiben az új egyéni választókörzeteket a most levélszavazatra jogosultak, vagyis a határon túli kettős állampolgárok kapnák, nem lenne világos, hogy az egyes választókerületek fizikailag hol vannak. Szlovákia és Ukrajna ugyanis tiltja a kettős állampolgárságot, így az ebben a két országban élő magyarok, ha fel is vették a magyar állampolgárságot és élnek is a választójogukkal, ezt titokban teszik. Jellemzően nem is a lakcímükkel, hanem e-mailen keresztül regisztráltak a voksolás előtt a választási névjegyzékben. Szlovákiában a kettős állampolgárságot az első Fico-kormány tiltotta be arra való reakcióként, hogy a frissen felállt 2. Orbán-kormány bevezette azt Magyarországon. A szlovák belügyminisztériumnál és külügyi tárcánál is aziránt érdeklődött az ujszo.com, mi az álláspontjuk azzal kapcsolatban, ha a magyar kormány Szlovákia területén hozna létre választókörzetet. A belügyminisztériumot Matúš Šutaj Eštok (Hlas), a külügyet Juraj Blanár (Smer) vezeti. A külügyi tárca a lap megkeresésére tömören így reagált: „A külügyminisztérium nem fog reagálni a sajtó által gerjesztett manipulációkra.” A belügyi tárca a cikk megjelenéséig nem válaszolt a lap kérdéseire.

A mostani helyzet

A mostani magyar választási rendszerben a magyarországi lakcímmel nem rendelkezők, vagyis a határon túli magyarok, csak pártlistára szavazhatnak, és a voksaikat belekeverik a magyarországi szavazatok közé. Itt érdemes visszautalni, hogy a 199 parlamenti mandátumból a mostani rendszerben nagyjából 93 múlik a listás voksokon. A listán szerzett mandátumokat a magyarországi szavazólapok, az ún. kompenzációs szavazatok, vagyis az egyéni jelöltekre leadott, de mandátumot nem érő voksok és a határon túli levélszavazatok alapján osztják ki. Ez azt is jelenti, hogy a határon túlról szavazó kettős állampolgároknak jelenleg nincs „dedikált” képviselője a magyar törvényhozásban. Mivel csak listára szavazhatnak, ezért az általuk választott párt listáján bejutott jelöltek hivatottak képviselni őket, akikre azonban a magyarországi választópolgárok is szavazhatnak. A Fidesz–KDNP 2022-es országgyűlési választásra állított listáján az első helyen például Orbán Viktor állt, sok magyarországi szavazatot kapott, de határon túlról is sokan voksoltak rá, ugyanakkor nem tekinthető a külhoni magyarok „dedikált” képviselőjének. Továbbá a magyar választási rendszer összetettsége miatt sosem lehet előre tudni, pontosan mennyire befolyásolják a végeredményt a határon túli voksok.

2014-ben egyetlen pluszmandátumhoz juthatott a Fidesz a határon túli levélszavazatoknak köszönhetően, ami éppen a kétharmados parlamenti többséget jelentette. 2018-ban a határon túli szavazatok nem befolyásolták a mandátumok kiosztását, 2022-ben viszont két hely is múlott rajta, egy a hatpárti ellenzéki összefogástól, egy pedig a Mi Hazánktól került a Fideszhez, mutat rá a Válasz Online.

A határon túli részvétel

A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok 2014-ben szavazhattak először az ottani országgyűlési választáson, és azóta több mint 90 százalékuk mindig a Fideszt támogatta. A Fidesz–KDNP lista e választók között a 2014-es parlamenti választáson 95,4 százalékot; a 2018-as parlamenti választáson 96,2 százalékot; a 2022-es parlamenti választáson 93,89 százalékot szerzett.

Ezzel együtt az is igaz, hogy egyre többen élnek a lehetőséggel. Míg 2014-ben csak 128 ezer érvényes szavazat érkezett ebből a körből, addig 2022-ben már majdnem 269 ezer. Túlnyomó többségében a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar kisebbség tagjai szavaznak így, néhány ezren vannak, akik a világ egyéb országaiból küldték el levélszavazataikat. Szinte mindannyian a 2010-es törvénynek köszönhetően szerezték meg magyar állampolgárságot. Magyarnyelv-tudást és valaha magyar állampolgársággal rendelkező felmenőt kell felmutatni az állampolgársághoz, mutat rá a Válasz Online. A legfrissebb, idén márciusi adatok szerint 2011 óta összesen 1 175 934 fő kapott magyar állampolgárságot külföldön.

A jelenlegi magyar rendszerben csak azok szavazhatnak levélben és csak listára, akiknek nincs állandó magyarországi lakcímük, azaz jellemzően sosem éltek Magyarországon. Ez lényegében a határon túli magyarokat jelenti. Velük ellentétben az ideiglenesen külföldön élők, például a Nyugat-Európában dolgozók, csak személyesen szavazhatnak, azaz el kell menniük egy magyar nagykövetségre vagy konzulátusra. Viszont ők az otthoni lakcímük alapján az egyéni képviselőkről is dönthetnek. A magyarországi ellenzék mindezt igazságtalannak tartja, mert a vendégmunkásként kint élők sokkal nehezebben szavazhatnak amiatt, hogy csak személyesen adhatják le a voksaikat. Ráadásul körükben jóval erősebb az ellenzék, mint a Fidesz. (Válasz Online, 444.hu, czg)/ujszo.com

Címlapkép forrása: Illyés Tibor/MTI/MTVA
határon túli magyarság
HATÁRON TÚLI MAGYAROK
státusztörvény
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁRSÁG
kettős állampolgárság
magyar-szlovák viszony
magyar választások
választójog
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.09.03. - 06:55
49
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Megsértette a gyülekezési törvényt a DK ifjúsági szervezete

    Megsértette a gyülekezési törvényt a DK ifjúsági szervezete

  • Kvótaliberálisnak szánták, de Putyinék megijedtek a saját statisztájuktól

    Kvótaliberálisnak szánták, de Putyinék megijedtek a saját statisztájuktól

  • A gyerekeknek nem jár kegyelem az elnöki palotában

    A gyerekeknek nem jár kegyelem az elnöki palotában

  • Még hogy válságban a kiskereskedelem? – egy adat, ami mindezt cáfolja

    Még hogy válságban a kiskereskedelem? – egy adat, ami mindezt cáfolja

  • Megrendült az AfD támogatottsága a németországi tüntetések hatására

    Megrendült az AfD támogatottsága a németországi tüntetések hatására

  • Lázár János már bronzérmes a szántóbajnokságban

    Lázár János már bronzérmes a szántóbajnokságban

  • Egy nap alatt több mint 15 ezren írták alá Novák Katalin távozását követelő petíciókat

    Egy nap alatt több mint 15 ezren írták alá Novák Katalin távozását követelő petíciókat

  • Sokan dolgozhatnak a valóság ellen

    Sokan dolgozhatnak a valóság ellen

  • Lehet jobboldali-populista áttörés az európai parlamenti választáson?

    Lehet jobboldali-populista áttörés az európai parlamenti választáson?

  • Mit lehet tudni az egynapos autópálya-matricáról?

    Mit lehet tudni az egynapos autópálya-matricáról?

  • Kitart a februári tavasz

    Kitart a februári tavasz

  • Deák Dániel védelembe vette Novák Katalint

    Deák Dániel védelembe vette Novák Katalint

  • Megszólalt K. Endre az elnöki kegyelem után

    Megszólalt K. Endre az elnöki kegyelem után

  • Novák Katalin családbarát államfő – vagy a NER hű katonája?

    Novák Katalin családbarát államfő – vagy a NER hű katonája?

  • Lombkoronasétány-ügy: nagyon magas szinten húzták ki a gyufát

    Lombkoronasétány-ügy: nagyon magas szinten húzták ki a gyufát

  • Leállt a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének egy része

    Leállt a Budapest–Belgrád vasútvonal építésének egy része

  • Bilincsben és vezetőszáron vittek el egy 38 éves orvost Algyőn – VIDEÓ

    Bilincsben és vezetőszáron vittek el egy 38 éves orvost Algyőn – VIDEÓ

  • MSZP: lapít a Fidesz egy pedofil bűntársnak nyújtott kegyelem ügyében

    MSZP: lapít a Fidesz egy pedofil bűntársnak nyújtott kegyelem ügyében

  • Egy doboz csokiért számolták az utasokat a MÁV dolgozói, a megbízott cég emberei pedig napi 85 ezret kaptak

    Egy doboz csokiért számolták az utasokat a MÁV dolgozói, a megbízott cég emberei pedig napi 85 ezret kaptak

  • Megszólalt Novák Katalin: "undorodom a pedofíliától"

    Megszólalt Novák Katalin: "undorodom a pedofíliától"

  • Veszélyben a bírói rendszer: egyre többen távoznak a rendkívül alacsony fizetések miatt

    Veszélyben a bírói rendszer: egyre többen távoznak a rendkívül alacsony fizetések miatt

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element