Egyre biztosabb, hogy Magyarország több mint 1 milliárd eurónyi uniós forrást elveszít az év végén, mivel decemberben lejár egy határidő a jogállamisági eljárás által felfüggesztett támogatásoknál.
Eközben a magyar kormány és az Európai Bizottság tárgyalásai a még felfüggesztett kohéziós pénzek kiszabadításáról, valamint az Erasmus-ügyről hónapokkal ezelőtt megrekedtek. Várhatóan az őszig, az új uniós végrehajtó testület felállításáig nem is folytatódhatnak. A magyar kabinet az EU-s tisztviselőkre mutogat ezügyben, míg több hitelminősítő is osztályzatrontási kockázatnak tartja az EU-források részleges vagy teljes elvesztését.
Lassan letelik a két év, hogy 2022. decemberében az Európai Bizottság elsőként alkalmazta a kondicionalitási eljárást, valamint a horizontális feljogosító feltételeket a magyar kormánnyal szemben a jogállamisági normák megsértése miatt, és felfüggesztette a Magyarországnak járó kohéziós források kifizetését. Noha tavaly év végén 10,2 milliárd eurót, majd idén tavasszal további 2 milliárd eurót kiszabadított a kabinet az igazságügyi és az oktatási bérfejlesztési reformok végrehajtásával, ezzel csak a kondicionalitási eljárás által nem blokkolt kifizetések szabadultak fel, 6,3 milliárd eurónyi támogatást továbbra sem tud lehívni a kormány.
Az Európai Tanácsban a tagállamok által megszavazott döntésben meghatározták azt a 17 átláthatósággal és igazságüggyel kapcsolatos szupermérföldkövet, amelyek elvárnak: többek között a közgazdálkodás transzparens működését, korrupcióellenes intézkedéseket és igazságügyi reformokat.
A Portfolio információi szerint 4 ügyben még mindig lépéseket követel a Bizottság a források kifizetéséhez, de az elmúlt hónapokban a tárgyalásokban érdemi előrelépés nem történt, a magyar kormány sem kezdeményezte még, hogy Brüsszelben vizsgálják felül a teljesüléseket.
Úgy tudjuk, hogy ez addig nem is várható, amíg nem áll fel az új Európai Bizottság, amelynek biztosi meghallgatásai szeptember 15–18. között tartják az Európai Parlamentben. Mint arról többször beszámoltunk, több aspiráns is elhasalhat az EP-képviselőknél, ami azzal járna, hogy az érintett tagállamoknak új jelölteket kellene állítaniuk. Mindez még inkább, október helyett akár november derekára is kitolhajta a végrehajtó testület felállását, ami gyakorlatilag a tárgyalások megrekedését is jelentené.
Innentől viszont a magyar kormánynak nagyon fel kellene gyorsítania a tárgyalásokat, hogy ne veszítsen el mintegy 1-2 milliárd eurónyi forrást.
Az n+2 szabály és a mínuszok
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keret – ez az EU közös költségvetése – ugyanis már egy olyan klauzulát is tartalmaz, hogy a felfüggesztett kötelezettségvállalások költségvetésbe való újbóli beállítására megengedett maximális időszak n+2 évre korlátozódik.
Leegyszerűsítve, ha egyszer egy tagállam kiírja az operatív fejlesztési programot, majd a nemzeti büdzsé terhére kifizetéseket kezd, akkor két éven belül fel kell szabadítania a Bizottság javaslatára felfüggesztett kifizetéseket, vagy az egész tételt elveszíti. Itt a mérvadó a 2022-es magyar költségvetés, amelynek tervezetében még 8104 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás szerepelt az EU-forrásokra.
Viszont ebből csak azokat a tételeket kell figyelembe venni a forrásvesztésnél, amelyeknél a jogállamisági eljárás a három uniós alap kifizetéseinek 55 százalékát felfüggesztette. Ezek az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA), a Kohéziós Alapból (KA), az Igazságos Átmenet Alapból (IÁA), az Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) finanszírozott összegek, valamint a ténylegesen teljesült kötelezettségvállalások. Mivel a kormány sok pályázatot nem írt ki, másoknál pedig módosította a határidőket az elhúzódó brüsszeli viták miatt, így ténylegesen 460 milliárd forintnyi – valamivel több mint 1,2 milliárd eurónyi forrás – került veszélybe a 2022-es zárszámadás alapján végzett számításaink szerint.
Ha a határidőig az Európai Bizottság nem szünteti meg a kondicionalitási eljárást, akkor ez a pénz „örökre elvész”, a kormány már nem hívhatja le újból vagy más jogcímen.
Ráadásul akkor az így kifizetett források kikerülnek az ESA-híd alól, így a magyar költségvetés (uniós módszertanú, eredményszemléletű) hiánya is megugorhatna. Különösen fájdalmas lenne ez, mivel az Európai Bizottság már túlzottdeficit-eljárást indított Magyarországgal szemben.
Márpedig a 2024-es költségvetést a kormány már többször konszolidálta, sőt már a 2025-ös büdzséből is elhalasztanák 350 milliárdnyi beruházás kifizetését 2026-ra.
Azt a kockázatot sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a hitelminősítők mindegyike hangsúlyozta: leminősítési kockázatot jelenthet, ha Magyarország részlegesen vagy teljesen elveszít uniós forrásokat. Az valószínűtlen, hogy az 1,2 milliárd eurós tétel elveszítése azonnal az adósosztályzat rontásával járna, de a gazdasági megítélést biztosan rontaná.
Máshol sincs megállapodás
Az Erasmus-ügyben sincs előrelépés nagyjából fél éve: 2022 decemberében az Európai Unió Tanács határozatával többek között az átláthatósággal és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályok miatt kizárta az Erasmus+ és a Horizont Európa programokban való részvételből a modellváltott magyar egyetemeket és kutatóintézeteket. Az Európai Bizottság az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását kérte a fenntartó alapítványok tagjainak kiválasztásánál.
Mint arról írtunk, több vitás pont maradt azután, hogy a magyar kormány tavaly megküldte erre vonatkozó ajánlatát. Míg az Orbán Viktor vezette kabinet hat éves kinevezési időt és csak egy egyéves „kihűlési periódust” akarna, addig Brüsszelben a kuratóriumi tagok esetében egyszer megújítható négyéves mandátumidőket javasoltak és két éves kötelező pihenő időszakot írna elő a képviselők és közhatalmi vezetők kinevezésénél.
Brüsszeli és kormányzati tisztviselők is megerősítették a Portfolio-nak, hogy szemben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón állításával, az Európai Bizottság már közölte, hogy nem fogadja el a magyar javaslatot, tehát nem maradt el a visszajelzés.
Az ügyre rálátó minisztériumi forrásaink szerint a tárcavezető valójában arra utalt, hogy részletes indoklást nem kapott még a kormány a Bizottság által problémásnak tartott részekről, pedig külön kérték ezt.
A következő hónapokban ezt a vitát is rendeznie kell majd a feleknek, hogy a magyar diákok minél hamarabb visszatérhessenek az Erasmus-, a kutatók pedig a Horizont-programokba. Korábban sokan számítottak arra, hogy a magyar soros EU-elnökség jó időszak lehet a kormány és az uniós intézményrendszer közötti feszültségek rendezésére, azonban Orbán Viktor békemissziója miatt a közeledésre egyelőre nem látszik sok esély. (Portfolio)
