Költekező kedvében volt a kormány, egy kis időre legalábbis: a csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent két határozatával a következő évekre forrást biztosított két gigantikus építőipari projektnek. Az egyik a valaha volt legdrágább magyarországi Duna-híd, a másik az M49-es gyorsforgalmi.
A 389 milliárd forintos híd
Az egyik határozat értelmében a kormány egyetért a „Mohácsi Duna-híd és kapcsolódó úthálózat építése” projekt megvalósításával. A határozat második pontja kimondja, hogy ez a beruházás felmentést kap a beruházási stop alól, azzal a kitétellel, hogy "a beruházás megvalósítása érdekében megkötésre kerülő vállalkozási szerződés hatályba léptetése úgy történjen meg, hogy azzal kapcsolatos teljesítés csak a 2025. évtől kezdődően merülhet fel".
A legutóbbi hírek júliusban jeletek meg ezzel kapcsolatban: akkor jelent meg európai közbeszerzési lapszámban a Mohácsi Duna-híd és a kapcsolódó úthálózat tájékoztató dokumentuma az eljárás eredményéről. Ebből pedig kiderült, hogy június 21-én megkötötték a szerződést. A nyertes kivitelező a Duna Aszfalt, cég nettó 294,96 milliárd forintért vállalta a projektet. Ez átszámolva bruttó 374 milliárd forint, amit a jelek szerint a kormány már félre is tett a projektre.
Ugyanis a most megjelent határozat szerint
beruházásra a 2024–2031. évek vonatkozásában a kötelezettségvállalás mértékét összesen 389,3 milliárd forintban szabta meg a kormány.
A korábbi kiírás szerint a nyertesnek összesen ötven hónapja van a beruházás megvalósítására. A kiírás szerint az építkezést három szakaszra határolták: a csatlakozó úthálózat kialakítása a szigeti oldalon, illetve a városi oldalon, valamint maga a híd megépítése.
Így juttat forrást az állam a friss határozat értelmében:
- 2025-ben 50 milliárd forint
- 2026-ban 100 milliárd forint
- 2027-ben 80 milliárd forint
- 2028-ban 110 milliárd forint
- 2029-ben 47,1 milliárd forint
- 2030-ban 100 millió forint
- 2031-ben 100 millió forint.
A 189 milliárd forintos autóút
A kormány egy másik döntésében pedig azt mondta ki: egyetért az M49 gyorsforgalmi út Ököritófülpös – Csenger (oh.) közötti szakasz (Kocsord mérnökségi teleppel együtt) megvalósításával.
Terv szerint halad az M49-es gyorsforgalmi út építése, a fejlesztés eredményeként egy 28,15 kilométeres négysávos út jön létre Mátészalka és Ököritófülpös között.
Ezen beruházás esetében is ugyanaz a kikötés valósul meg: a projekt mentesül a beruházáselhalasztások alól, azzal a feltétellel, hogy csak 2025-ben teljesít a magyar állam.
A közútfejlesztési projektekre a 2024–2028. évek vonatkozásában a kötelezettségvállalás mértékét összesen 189 752 360 548 forint összegben határozza meg - derül ki a döntésből.
A kormány így teremtett pénzt a projekt mögé:
- 2025-ben 15,3 milliárd forint
- 2026-ban 70,1 milliárd forint
- 2027-ben 80 milliárd forint
- 2028-ban 23,5 milliárd forint
Érdemes felidézni, hogy az M49-es új szakaszának tenderének eredményét idén júliusban hirdették ki, a nyertes itt is a Duna Aszfalt, ahogyan a Duna-híd esetében is, és ahogyan az M49-es gyorsforgalmi első szakasza esetében is. Az eljárás dokumentumai szerint a nyertes cég feladata lesz egybefüggően 17,6 km hosszú 2×2 forgalmi sávos autóút építése 3 db különszintű és 4 db körforgalmi alcsomóponttal, 11 db műtárggyal, kétoldali tengelysúlymérőhellyel és közúti határátkelőhellyel, valamint a szükséges közműépítéssel együtt, illetve a kapcsolódó kocsordi üzemmérnökség kivitelezése is. A munkálatok időtartama 34 hónap, a szerződés nem hosszabbítható meg.
Vagyis az M49-es új szakasza kilométerenként közel 11 milliárd forintba fog kerülni.
A Magyar Építők pár héttel ezelőtt számolt be arról, hogy már aszfaltoznak a Duna Aszfalt kivitelezésében zajló beruházásban, ami az M3-astól Szatmárnémeti irányában épülő szakaszt jelenti. Ennek keretében egy 28,15 kilométeres négysávos út jön létre Mátészalka és Ököritófülpös között.
Mennyi ez így összesen?
Összesen tehát a két projekt 578 milliárd forintnyi kiadást jelent a magyar államnak és költségvetésnek lényegében a következő 5 évben.
Érdemes azt is felidézni, hogy az elmúlt 2 évben a kormány sorra halasztott el állami beruházásokat, legutóbb idén 675 milliárd forint értékben. Most úgy tűnik, hogy a kormány már látja azt, hogy ezeknek a gigantikus építőipari beruházásoknak közép távon hogyan lesz meg a fedezete.
Külön érdekes, hogy ez a két projekt a fenti ütemezés alapján 2025-ben 65,3 milliárd forintos extra kiadást jelent az államkasszának, épp egy olyan időszakban, amikor minden költségvetési szakértő arról beszél, hogy vajon hogyan tudja teljesíteni a kormány a jövő évi hiánycélját és mekkora kiigazítást kell végrehajtania jövőre, amit egyébként már el is kezdett, adóemelések formájában. (Portfolio)
