Joe Biden beszéde
„Több államfőt ismerek névről bárkinél, mert olyan átkozottul öreg vagyok” – viccelődött Joe Biden a demokrata jelölőgyűlés első napjának utolsó felszólalójaként, ötvenperces beszéde harmadánál. Az Egyesült Államok elnöke egy ciklust tölthet csak ki, mert bő egy hónapja, katasztrofális első elnökjelölti vitája, illetve a riválisa, Donald Trump elleni merényletkísérlet után visszalépett alelnöke, Kamala Harris javára. Biden 81 éves, és látszik is rajta. Hétfő éjszaka ugyan nagy formában volt, a színpadra szökellve érkezett átölelni lányát, Ashleyt, aki a felvezető szónoka volt, de így is volt három pillanata, amikor kissé belezavarodott a beszédébe. Az egyik alkalommal még viccet is csinált belőle. Miután elakadt, mutatóujját magasra emelve nézett jelentőségteljesen körbe.
A beszéde így is lényegében az elnöksége és politikai pályája ünneplése volt. Eleve alig tudott belekezdeni, olyan sokáig éltették a küldöttek – akik amúgy az ő küldöttei voltak, mert az előválasztáson elsöprő fölénnyel nyert még regnáló elnökként. Az ünneplés, majd a beszéd alatt a kamera sokszor mutatta Nancy Pelosit, a Demokrata Párt immár visszavonult nagyasszonyát. Pelosi és Biden évtizedes barátok és szövetségesek voltak, de kapcsolatuk az elmúlt hetekben nagyon, talán végleg megromlott. Pelosi volt az egyik vezére azoknak, akik kikényszerítették az elnök visszalépését. Most viszont a könnyeivel küszködve skandálta több ezer küldöttel, hogy „Szeretjük Joe-t!”, és Biden beszéde alatt végig szorongatta transzparensét, amin ugyanez állt.
Biden sajátos szerepbe kényszerült. Bő egy hónapja még úgy volt, hogy nem a konvenció első, hanem utolsó napján szólal majd fel, és nem az elnökjelöltet méltatja, hanem megköszöni a jelölést. Beszéde tükrözte is ezt, javarészt az eredményekről szólt, amit négy év alatt elért. Igaz, igyekezett minden sikert úgy keretezni, hogy az az ő és alelnöke, az új jelölt, Kamala Harris közös sikere volt. Az eredmények sorolása – az infrastrukturális fejlesztési program, az idősek gyógyszerkiadásainak csökkentése, a csipgyártás hazahozatala, a munkahelyteremtés – mellett fő témája Trump és a demokrata párt közti kontraszt felvázolása volt.
Ebben olyan, Trump számára meghatározó témákat érintett, mint a bűnözés és a bevándorlás. Előbbiről azt mondta, hogy Trump elnöksége alatt 30 százalékkal nőtt a gyilkosságok száma, míg az ő – és Harris – vezetésével olyan közbiztonsági intézkedéseket hoztak, hogy sosem látott mértékben csökken a gyilkosságok száma. Az utóbbiról két dolgot említett: egyrészt azt, hogy Trump elnökségének utolsó napjaiban sokkal több bevándorló lépte át a déli határt, mint ezekben a hónapokban; másrészt meg azt, hogy Donald Trump személyesen buktatta meg a kétpárti támogatással összehozott bevándorlási reformot, mert ez szolgálta a politikai érdekeit.
Beszédében visszaköszönt az a tematika is, amire újraválasztási kampányát alapozta: sorsdöntő választás előtt áll az Egyesült Államok, mert Donald Trump teljhatalmat akar magának. „Maga mondta, hogy az első naptól kezdve diktátor lesz. És ez a marha komolyan is gondolja. Nem hagyhatjuk! Mindannyiunk, függetlenek, republikánusok, demokraták kötelessége, hogy megmentsük a demokráciát. Ez egyszerre halál egyszerű és halál komoly!” – mondta beszéde vége felé, aminek a végén felelevenítette, hogy politikai karrierjét képviselőként volt kénytelen kezdeni, mert még csak harminc éves volt. „Túl fiatal voltam, hogy szenátor legyek, és túl öreg vagyok, hogy elnök maradhassak” – búcsúzott, bár beszédében azért jelezte, hogy még van öt hónapja az elnökségéből, de még rengeteg dolga van.
Egyik feladatának azt jelölte ki, hogy békét teremtsen Gázában, ezzel is üzenve a jelölőgyűlés előtt tiltakozóknak, akiknek szerinte „sok mindenben igazuk van”. Ezzel megint csak jó szolgálatot tett alelnökének, mert ha van téma, ami mélyen megosztja a Demokrata Pártot, az a gázai háború kérdése.
A jelölőgyűlés első napjának legnagyobb sztárfellépője nyilván az elnök volt, de a közönség legalább ilyen lelkesen fogadta feleségét, Jill Bident, illetve Hillary Clintont is. 2016-ban Clinton volt az első nő az amerikai történelemben, akinek esélye nyílt az elnökség elnyerésére, de bár csaknem 66 millióan szavaztak rá, csaknem 3 millióval többen, mint Donald Trumpra, elbukott. Ő arra hegyezte ki a kampányát, hogy végre áttörheti az utolsó, a legmagasabb üvegplafont. Harris egyelőre óvatosan kerüli azt, hogy kampányát a nők egyenlősége köré építse, de Clinton helyette is tolmácsolta ezt az üzenetet. „Az üvegplafonon túl vár a szabadság” – üzente. A szabadság a félelemtől és a megfélemlítéstől, és az önrendelkezés szabadsága a test fölött.
Ez utóbbi üzenet már jobban rezonál Harris kampányára. Donald Trump elnöksége alatt három bírát is kinevezhetett az amerikai Legfelsőbb Bíróságra, ahol az immár kétharmados többségbe került konzervatívok megváltoztatták az abortuszjog alkotmányos védelmét garantáló Roe kontra Wade ítéletet. Ezzel amúgy szembementek az amerikai közvéleménnyel, mely kétharmadrészt legalább bizonyos körülmények között engedélyezné az abortuszt. Az abortuszjog védelme pedig olyan hívószó lett a demokratáknak, amivel 2022-ben képesek voltak növelni szenátusi többségüket, és megakadályozni, hogy a republikánusok elsöprő győzelmet arathassanak a félidős választáson. Az abortuszjog, a nők önrendelkezési, testük feletti rendelkezésükhöz való joga most is ugyanilyen hívószó, Clinton mellett az apját felkonferáló Ashley Biden is erről beszélt. Sőt, a Biden családot felvezető szegmens egészét az abortusz témájának szentelték.
Ennek a szegmensnek Andy Beshear, az amúgy mélyen republikánus Kentucky állam demokrata kormányzója volt a sztárja, ő felidézte, hogy a legfelsőbb bíróság döntése nyomán az államában élesedhetett az a korábban elfogadott jogszabály, ami még vérfertőzés, erőszak, sőt, a magzat életképtelensége esetén is tiltja az abortuszt. „Egy orvosi rendelő túl kicsi helyiség ahhoz, hogy az orvos és a páciens mellett még az amerikai kormány is benne legyen” – mondta Raphael Warnock georgiai szenátor is, aki az est egyik leghatásosabb szónoklatában Trumpot „az amerikai lelkiismeret pestisének” nevezte, aki „nem képes vezetni, ezért a megosztást választja”.
A demokraták jelölőgyűlése magyar idő szerint péntek hajnalig tart. A következő napok részletes programját még nem közölték, de a várakozások szerint Barack Obama is fel fog szólalni, talán már szerdára virradó éjszaka. És persze felszólal majd Tim Walz alelnökjelölt és neje, ahogy Kamala Harris és férje, Douglas Emhoff, aki neje megválasztása esetén az amerikai történelem első First Gentlemanje lehet. (Transtelex)
