A magyar kormány családtámogatási politikájának alakulásáról írt mélyreható elemzést a Financial Times brit gazdasági lap. Az idei év első felében a termékenységi ráta 1,36 volt, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb értéke.
„A bevándorlást ellenző és a hagyományos családot támogató Orbán Viktor jobboldali populista kormánya alatt Magyarország családtámogatása a világ legbőkezűbbjei közé tartoznak, de a program mégis megbukott” – írja cikkében Financial Times. Miután a szerző felsorolta, hogy milyen kedvezményekre jogosultak a nagycsaládosok, a lap emlékeztetett, hogy a családtámogatásokra fordított összes kiadás meghaladja a GDP 5 százalékát, ami több mint kétszerese annak, amit hazánk a honvédelemre költ.
A cikkben megjegyzik, hogy Orbán Viktor családpolitikája az amerikai republikánusok figyelmét is felkeltette. J. D. Vance, a republikánusok alelnökjelöltje többször is hangoztatta a magyar támogatások nagyszerűségét:
Kölcsönöket nyújtanak az új házaspároknak, amelyeket később valamikor elengednek, ha ezek a párok végül együtt maradnak, és gyermekeket vállalnak. Miért nem lehet ezt nálunk is megtenni? Miért nem tudjuk ténylegesen elősegíteni a családalapítást itt, az országunkban?
Bármennyire is nagyvonalúak ezek a programok, egyre világosabb, hogy a magyarországi születésszámra gyakorolt hatásuknak vannak határai. Ahogy a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági válság elérte Európát, a születések száma itt is lecsökkent. A 20-as és 30-as éveikben járó nők számának generációs csökkenése is hozzájárult a gyermekáldás lassulásához.
A számok makacs dolgok
Az ország termékenységi rátája a 2011-es rekordalacsony, 1,23 gyermek/nő értékről 2020-ra 1,59-re emelkedett, de az utóbbi években 1,5 körüli szintre süllyedt. Az idei év első felében a termékenységi ráta 1,36 volt, ami az elmúlt évtized legalacsonyabb értéke – közölte az Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Júniusban a születések rekordalacsony szintre, alig 6000 gyermekre csökkentek a 10 milliós országban, az élve születések száma mintegy fele az egy generációval ezelőtti magyarországi szintnek – derül ki a KSH adataiból. A kutatók szerint az egyik oka annak, hogy az intézkedések nem eredményeztek jelentősebb emelkedést, az volt, hogy nem az anyagilag nehéz helyzetben lévő embereket célozták meg – írja az Index.
Szkepticizmus a támogatások hatékonysága körül
A lap felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a demográfusok és sok nő is szkeptikus a családok állami támogatásának hatékonyságával és igazságosságával kapcsolatban, ami nagyrészt a középosztálynak kedvezett.
Az adókedvezményeknek és az olcsó kölcsönöknek azok számára van értelme, akiknek elég állandó jövedelmük van ahhoz, hogy bármilyen hasznot lássanak belőle Én? Én vállalkozóként dolgozom, és iparűzési adót fizetek, nem jövedelemadót
– mondta egy megkérdezett anyuka.
Kapitány Balázs, a Központi Statisztikai Hivatal demográfusa egy júniusi konferencián elmondta: a több ezer támogatott adatait áttekintve kiderült, hogy a támogatás növelte a szegényebb és a tehetősebb családok közötti szakadékot.
A Financial Times szerint a programot kísérő ideológiával szemben is jelentős ellenállás mutatkozott, amely a „hagyományos” családot támogatja, és a gyermekvállalást a nők legfőbb céljaként állítja be. Ez ellenreakcióhoz vezetett, különösen a városlakó liberális polgárok részéről. (Economx)
