Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Devizahitelben úsznak a magyar cégek, tíz éve nem volt ilyen

Gazdaság
2024.08.21.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
12

A vállalati hitelek fele már devizahitel, ilyen magas arány az első NHP program óta nem fordult elő. 

Piaci kamatozással másfél éve jóformán csak devizahitelt vesznek fel a cégek, legalábbis azok, amelyek mernek és tudnak ilyen kockázatot vállalni - derül ki a Bank360.hu összeállításából.

Tíz éve nem volt ilyen a vállalati hitelek piacán: a teljes állomány csaknem fele most már devizahitel. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai alapján 12 780,6 milliárd forinton tetőzött a vállalati hitelállomány június végén, a történelmi csúcsnak azonban mégsem örül a bankszektor, hiszen az idei évben tapasztalt 234 milliárdos növekedés majdnem háromnegyede a devizahitelek árfolyam-változásának volt köszönhető. A forint az euróval szemben sokat gyengült: az év eleji 382 körüli szintről 395 köré ment fel az euró/forint árfolyam.

A vállalati devizahitelek állománya 6297,2 milliárd forintra emelkedett, ebben az árfolyamváltozás mellett közrejátszott az is, hogy az idén a cégek az alacsonyabb kamatok miatt jóformán csak deviza alapú hiteleket vettek fel. Fél év alatt mintegy 510 milliárd forintnyi friss devizahitelt folyósítottak a számukra, miközben a vállalati forinthiteleknél 442,2 milliárd forintos nettó törlesztés volt, vagyis ennyivel többet fizettek vissza a cégek, mint amennyit felvettek.

Megfizethetetlenné váltak a forinthitelek

Jelenleg már a vállalati hitelek állományának 49,3 százaléka deviza alapú. Ez az arány 2021 végén még csak 37 százalék volt, azóta viszont az államilag támogatott hitelprogramok szűkössége és a piaci alapú forint hitelek drágasága miatt áttértek a cégek a deviza alapú finanszírozásra. A piaci alapú vállalati hitelek referenciakamata rendszerint a BUBOR, ennek értéke pedig 2022 végén, 2023 elején már 18 százalékon tetőzött, ami megfizethetetlenné tette ezeket a kölcsönöket.

Hasonlóan magas arányú devizahitel-állomány a vállalati hiteleken belül utoljára az első Növekedési Hitelprogram (NHP) felfutása előtt volt. Az NHP első szakaszát 2013 áprilisában jelentette be az MNB, akkor a vállalati hitelállomány 57 százaléka volt deviza alapú. A devizahitelek aránya 2009 márciusában tetőzött, főleg a forint mélyrepülésének köszönhetően megközelítette a 63 százalékot ez a mutató. Az NHP első szakaszát követően azonban végig 50 százalék alatt maradt a devizahitelezés aránya a vállalati hiteleken belül, 2021-ben - ekkor futott az NHP Hajrá! és sok más program - már a 40 százalékot sem érte el.

A devizahitelekkel kapcsolatban a legnagyobb probléma az, hogy csak olyan cégeknek tanácsos felvenni, amelyeknek jelentős devizás bevételeik vannak, exportálnak vagy pedig deviza alapon értékesítenek Magyarországon. Ilyenek például az ingatlanpiac egyes szereplői, amelyek euróban szabják meg a bérleti díjakat. A forint bevételű cégek viszont ugyanolyan kockázatot futnak a deviza finanszírozással most is, mint amit a 2008-2009-es pénzügyi válság idején megtapasztalhattak - hívják fel a figyelmet a Bank360.hu szakértői.

Néhány szektort fejbe kólintott a hitelszűke

A jegybank részletes adatai alapján jól látszik, melyik gazdasági ágazatokban tudtak vagy akartak a cégek nagyobb arányban hitelt felvenni a magas forintkamatok idején, és melyek voltak azok, amelyeknél csökkent a hitelállomány. Utóbbiak közé tartozik a mezőgazdaság, amely a támogatott hitelprogramok egyik nagy nyertese volt mindig. A tavaly szeptemberben még 670 milliárd forint fölött tetőző agrárhitel-állomány 660 milliárd forintra csökkent annak ellenére, hogy a mezőgazdaság is felvett bő 100 milliárd forintnyi devizahitelt az NHP-s programok kifutása óta.

A feldolgozóiparon belül az élelmiszeripar a mezőgazdasághoz hasonló cipőben jár. Az ebben az ágazatban működő cégek főleg a forint hiteleket használtak korábban, de egyre több most már a devizahitelük. A teljes állomány azonban csökkent a szektorban. A vegyipar, kőolaj- és gyógyszeripar ezzel szemben mindig is sokat exportált, a hiteleik nagyobbik fele devizás volt, ez továbbra is így van, és a szektorban 637,1 milliárd forintos történelmi csúcson van a hitelállomány.

Finanszírozási szempontból főleg devizahitelekből növekszik most enyhén a villamosenergia, gáz- és gőzellátás, légkondicionálás ágazat, ugyanez mondható el a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás szektorról. A szállítás-raktározással és az ingatlanügyekkel foglalkozó vállalkozások is sikeresen álltak át a devizahitelekre. A hagyományosan forinthiteleket használó építőiparban viszont megtorpant a hitelállomány növekedése. Szintén csökkent a hitelállomány a kereskedelemben, amely alapvetően forint finanszírozást használ.

Címlapkép forrása: re:cap
vállalati hitel
devizahitel
cégek
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2024.08.21. - 07:01
12
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

  • Vidéken 30, a fővárosban inkább már 40 milliós kiadást jelent egy élhető méretű otthon megszerzése

    Vidéken 30, a fővárosban inkább már 40 milliós kiadást jelent egy élhető méretű otthon megszerzése

  • Ijesztően nő az ADHD-tabletták receptjeinek felírása

    Ijesztően nő az ADHD-tabletták receptjeinek felírása

  • Romló egészségi állapota miatt nem utazik többé Ferenc pápa?

    Romló egészségi állapota miatt nem utazik többé Ferenc pápa?

  • Ez az oka, hogy tavaly is nagyon sokan haltak meg Magyarországon

    Ez az oka, hogy tavaly is nagyon sokan haltak meg Magyarországon

  • Bloomberg: Ellenséges légkör fogadja az ukrán nagykövetet Budapesten

    Bloomberg: Ellenséges légkör fogadja az ukrán nagykövetet Budapesten

  • Példátlanul szélsőséges időjárás lehet idén télen

    Példátlanul szélsőséges időjárás lehet idén télen

  • Lázár János területe megrogyott, de Matolcsy György erről nem tehet

    Lázár János területe megrogyott, de Matolcsy György erről nem tehet

  • Meghozták az eddigi legkeményebb ítéletet a Capitolium ostroma miatt

    Meghozták az eddigi legkeményebb ítéletet a Capitolium ostroma miatt

  • Olyat fényképeztek, amiről az emberiség történetében egyszer sikerült felvételt készíteni

    Olyat fényképeztek, amiről az emberiség történetében egyszer sikerült felvételt készíteni

  • Tovább nőtt a magyar munkavállalók száma Ausztriában

    Tovább nőtt a magyar munkavállalók száma Ausztriában

  • Rétvári a tanárhiányról: „nálunk több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra mint a legtöbb uniós országban”

    Rétvári a tanárhiányról: „nálunk több tanár van, ezért több figyelem is jut egy-egy diákra mint a legtöbb uniós országban”

  • Erasmus-botrány: Navracsics még reménykedik

    Erasmus-botrány: Navracsics még reménykedik

  • A magyar állam többségi tulajdonrészt szerezhet a Budapest Airportban

    A magyar állam többségi tulajdonrészt szerezhet a Budapest Airportban

  • Lemondott az EU-pénzekről a kormány?

    Lemondott az EU-pénzekről a kormány?

  • Mészáros Lőrinc, Szöllősi György, Andi, mandulatej, széf

    Mészáros Lőrinc, Szöllősi György, Andi, mandulatej, széf

  • 75 százalék: vérfagyasztó veszteségekről beszélnek a Robotine térségében harcoló ukrán katonák

    75 százalék: vérfagyasztó veszteségekről beszélnek a Robotine térségében harcoló ukrán katonák

  • Az Egyesült Államok aggódik Lázár János lépése miatt

    Az Egyesült Államok aggódik Lázár János lépése miatt

  • Botrány a Partizánban: Borkai Zsolt letiltatta a beszélgetést, nyilvánosságra hozták az egész öt és fél órát

    Botrány a Partizánban: Borkai Zsolt letiltatta a beszélgetést, nyilvánosságra hozták az egész öt és fél órát

  • Folytatódik a szeptemberi nyár

    Folytatódik a szeptemberi nyár

  • "Napos ősz": 39 fok Franciaországban

    "Napos ősz": 39 fok Franciaországban

  • Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

    Ursula von der Leyen Orbán támogatása nélkül is ismét a brüsszeli bizottság vezetője lehet

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element