Sokaknak úgysincs elég jövedelmük, hogy a jelenlegi rendszer lehetőségeit kihasználják
Hiába emelné duplájára az Orbán-kormány 2025-ben a családi adókedvezmények felső határát, az sem a kifizetések megkétszereződést nem jelentené, sem a születések számának jelentős növekedését nem hozná magával.
Azt, hogy a kabinet végre rászánta magát az szja-kedvezmények valorizálására, azaz az elmúlt évek inflációs veszteségeinek kompenzálására, Orbán Viktor miniszterelnök az idei tusványosi beszédében jelentette be.
E szerint jövőre – vagyis még a 2026-os választás előtt –, két lépésben duplázzák meg a családi adókedvezmény mértékét, amitől megfordulhatnak a katasztrofális születési folyamatok.
Mondta ezt annak ellenére, hogy a családi adókedvezmények az elmúlt években bebizonyították, alkalmatlanok a demográfiai folyamatok befolyásolására, ahhoz sokkal komplexebb családpolitikai rendszerre lenne szükség.
Ugyanakkor a családi adókedvezmény mára az egyik legfontosabb családtámogatási elem lett. Az összege viszont 2016 óta gyakorlatilag elinflálódott. Az idei költségvetésből az állam 320 milliárd forintot fordít rá, amit plusz 52 milliárdnyi járulékkedvezmény egészít ki. Ez utóbbira azért van szükség, mert az alacsony jövedelmek miatt sokan nem tudják igénybe venni a jelenleg érvényes teljes adókedvezményt.
A családi adókedvezmény duplázásával az egygyerekesek havi nettó 10 ezer forintja 20 ezer forintra, a kétgyermekeseké gyermekenként 40 ezer forintra emelkedne, három vagy több gyermekes családoknál a gyerekenkénti havi nettó kedvezmény pedig 66 ezer forintra nőne. Persze, csak abban az esetben, ha a kedvezményt igénybevevőnek van annyi jövedelme, amely adójából leírhatja azt. A kedvezmény egy gyermekes családok esetében évi nettó 120 ezer forint, a kétgyermekeseknél 240 ezer forintos többletjövedelmet eredményezne, míg egy háromgyerekes családnál akár 1,18 millió forint plusz jövedelmet is jelentene.
De nem fog. Az elmúlt évek béremelkedések ellenére ugyanis a családok a lehetséges adókedvezménynek csak mintegy felét tudják igénybe venni – mutatott rá erre Miró József, az Erste Bank vezető elemzője egy elemzésben. Mint magyarázza, az átlagjövedelem májusra 652 ezer forintra emelkedett, s ha mindenki ennyi pénzt vinne haza, akkor gyakorlatilag az összes család igénybe tudná venni a maximális adókedvezményt. Ez a KSH statisztikáinak felhasználásával, mintegy 600-700 milliárd forint szja- kiesést eredményezne, ezzel szemben a költségvetés „mindössze” 320 milliárdnyi adókedvezmény kifizetésével számol. Vagyis az alacsony jövedelmek miatt a családok jelenleg az adókedvezmény mindössze felét tudják igénybe venni.
Azaz, a kormány hiába emelné meg 2025-ben az adókedvezmények felső határát a duplájára, az nem jelentené a kifizetések megkétszereződését. A várható béremelésekkel is kalkulálva, a jövő évi emelés költségvetési hatása valószínűleg jóval 200 milliárd forint alatt marad. Makrogazdasági szempontból így már sokkal inkább teljesíthetőnek látszik a kormányzati ígéret, hisz az "csupán" a GDP 0,2 százalékával növelné a hiányt – vezette le az elemző.
Az Orbán-kormány családtámogatási rendszerében az szja-kedvezmény kiemelkedő szereppel bír, ez az egyik legnagyobb tétel benne. A kormány sajátos számításai szerint idén 3307 milliárd forintot költ a családok támogatásra, de ebben olyasmiket is beszámolnak, amiknek semmi közük a gyerekvállaláshoz, a gyerekneveléshez. Ha ezeket a túlzásokat lecsupaszítjuk, akkor
idén a családok támogatására 1867 milliárd forintot költenek, ami az idei várható GDP 2,3 százaléka.
A családtámogatások három nagy csoportra oszthatóak: direkt szociális támogatások (1046 milliárd forint), adókedvezmények (372 milliárd), lakástámogatások (448 milliárd). A szociális támogatások közül kilóg a 392 milliárd forintos gyermekgondozási díj, ami a gyermek kétéves koráig adható. Mivel a gyed-et a társadalombiztosítás folyósítja, az társadalombiztosítási jogviszonyhoz és járulékfizetéshez kötött, így nem is lehet klasszikus szociális támogatásnak tekinteni. A legnagyobb körben osztott támogatás a családi pótlék (307 milliárd forint), ami egy gyerek után ma havonta 12 200 forint. Ennek összegét utoljára 2007-ben emelték. A családi pótlékot egészíti ki a családi adókedvezmény, ami évi 372 milliárdos támogatást jelent a jövedelemmel rendelkező családok számára vagyis már most ez a legfontosabb támogatás, jövő évtől pedig méginkább az lesz. A családtámogatások harmadik csoportja a lakásépítési támogatások rendszere, ami gyakorlatilag olyan kedvezményes hiteleket jelent, amelyek idővel, a gyerek megszületése után alakulnak át támogatássá. A kormány azért használja előszeretettel a lakástámogatásokat családpolitikai célokra, mert azokkal az építőipart, így a gazdasági növekedést támogatják. A célra idén 448 milliárd forint jut a költségvetésből, így ez a tétel a legnagyobb összegű támogatás, amit a (egyes) családok kapnak. (Népszava)
