A második negyedévben veszteséges volt a kötelező palackvisszaváltás elindítása. A Mol összességében amúgy remek első félévet zárt, az adózás előtti eredmény közel 20 százalékkal haladta meg a 2023 első félévit. Hernádi Zsolt arra panaszkodott, hogy az orosz olajról való leválást nehezítik a magyar kormány különadói.
A Mol-csoport ma közzétette 2024 második negyedévére és első félévére vonatkozó pénzügyi eredményeit. Az első hat hónapban a Mol-csoport 916 millió dollár adózás előtti eredményt ért el, ami 19% növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest, míg a második negyedévi adózás előtti eredmény 534 millió dollár volt – írja közleményében a vállalat.
A vállalatcsoport jelentésében kiemeli, hogy a Fogyasztói Szolgáltatások EBITDA-ja (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) elérte a 194 millió USD-t, mivel a nem üzemanyagból származó bevételek árrése tovább növekedett. Magyarán a kiskereskedelemben a Mol még jobban keresett az üzemanyagokon kívüli termékeken és szolgáltatásokon.
A Körforgásos Gazdaság Szolgáltatások EBITDA-ja 10 millió USD veszteséget ért el a kötelező visszaváltási rendszer elindításával – utal a Mol arra, hogy a rendszer indítása (tulajdonképpen felfuttatása) az első időkben jelentős kiadásokkal jár. A Mol hulladékos leánya, a Mohu 2023-at egyébként csinos nyereséggel zárta. A kötelező visszaváltási rendszer elindítása pedig lehet, hogy költséges volt, cserébe egyáltalán nem sikerült hibamentesen.
„Cégünkre több irányból is nyomás nehezedik” – kommentálta az eredményeket Hernádi Zsolt Mol-vezér. „Először is hosszú távon biztosítanunk kell a régió ellátásbiztonságát. Ennek érdekében sokat dolgozunk azon, hogy biztosítsuk, hogy minden kőolaj szállítási útvonal működik, és hogy maximalizáljuk kőolajbeszerzésünk diverzifikációját és finomítóink rugalmasságát. Másodszor, folytatjuk transzformációs programunkat, saját erőforrásainkra támaszkodva, hiszen kőolaj diverzifikációs és transzformációs erőfeszítéseink nem részesülnek közösségi támogatásban. Nem könnyű elérni ezeket a célokat, különösen mivel
a közép-európai országok szabályozási és kormányzati elvonási terhei tovább korlátozzák a lehetőségeinket. Jól tükrözi ezt az a tény is, hogy a Mol legfőbb magyarországi üzletágai kevéssé járultak hozzá a csoport félévi pénzügyi eredményéhez
– szúrt oda a magyar kormánynak Hernádi.
Az elnök vezérigazgató arra utal, hogy a Mol nehéz helyzetben van Közép-Európában. Ahogy arra a közelmúltban a Lukoil-ügy rámutatott. A százhalombattai és a pozsonyi finomító elsősorban az Ukrajnán át vezető Barátság vezetéken érkező orosz olajat dolgoz fel, ám erről a forrásról a Molnak saját jól felfogott érdekében, továbbá uniós és kijevi nyomásra minél inkább és minél gyorsabban le kellene válnia. Ehhez finomítói fejlesztésekre van szükség, illetve az egyetlen alternatív útvonal a Horvátországon keresztül vezető Adria-vezeték.
Hernádi arra utal, hogy a szükséges fejlesztések végrehajtását nehezíti, hogy az állam több különadóval csapolja a Mol nyereségét. (hvg.hu)