Pintér válaszoljon: Hány vádemelés történt az egészségügyi dolgozók titkos megfigyelését követően?

Komjáthi Imre országgyűlési képviselő (MSZP) írásbeli kérdést intézett Pintén Sándor belügyminiszterhez 2024 augusztus 1-én.

2021. január elsején lépett életbe az a törvénymódosítás, mely a hálapénz intézményrendszerének megszüntetését célozta, ezt követően azt elfogadni, valamint adni is egyaránt bűncselekménynek minősül. 2021-től, a rendőrségről szóló törvény módosításával pedig arra is lehetőség van, hogy az érintettek hozzájárulása nélkül az egészségügyben dolgozókat megbízhatósági vizsgálatnak vessék alá. Az eltelt időszak elegendő arra, hogy le lehessen vonni a törvénymódosítás tapasztalatait, ezért írásbeli kérdéssel fordultam az illetékes miniszterhez.

A hálapénz kivezetése szükséges lépés volt, csakhogy semmilyen más ösztönző nem lépett a helyébe. Sőt, az SZJT (Szolgálati Jogviszony Törvény) miatt számos orvos elhagyta az állami egészségügyet, így a maradókra jelentősen több munka jutott. A szektor további égető problémáival is foglalkozni kellene a kormányzatnak, gondoljunk csak a műtőkben nem működő klímaberendezésekre, a szakemberhiányra, vagy az omladozó falú épületekre.

A hálapénz intézményének megszüntetésével párhuzamosan arra is lehetőség nyílt, hogy minden egészségügyi dolgozót titkos információgyűjtés eszközeivel megfigyelhessenek. A vizsgálat megindításáról ugyanis nem, csak annak befejezéséről kell értesíteni az érintettet.

A törvénymódosítás óta eltelt több mint három év, így mostanra már összegyűlhetett annyi tapasztalat, melyekből le lehet vonni a következtetéseket, mennyire volt sikeres és szükséges a 2021-es módosítás. Az elmúlt időszak eredményeiről, amennyiben vannak eredmények, az érintett tárca vezetője, Pintér Sándor belügyminiszter adhat tájékoztatást, ezért a következő kérdésekkel fordultam a miniszterhez.

1. Hány esetben folytattak le megbízhatósági vizsgálatot 2020. óta éves bontásban? 
2. Hány megbízhatósági vizsgálatot folytattak le egészségügyi dolgozóval szemben? 
3. Hány alkalommal került sor titkos információgyűjtésre egészségügyi szolgálati jogviszonyban állók tekintetében? 
4. Hány esetben vezetett vádemeléshez a megbízhatósági vizsgálat lefolytatása keretében alkalmazott titkos információgyűjtés? 
5. Hány egészségügyi jogviszonyban állót marasztaltak el végül közülük a hazai bíróságok? 

Az írásbeli kérdés ezen a linken elolvasható. (mszp.hu)