Ugrás a tartalomra
CIVILHETES
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó

Így költi el a pénzünket a magyar állam

Gazdaság
2023.07.07.
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print
3

Vannak az Orbán-kormánynak nagy kedvencei

A magyar állam jóléti kiadásokra, a gazdasági funkciók betöltésére, valamint a saját működtetésére (közszolgáltatások fenntartása) költ a legtöbbet arányaiban, és az elmúlt időszakban nagyon érdekes trendek bontakoztak ki - derül ki a Portfolio vizsgálódásaiból. A közkiadások alakulása azok után került a figyelem középpontjába, hogy egy kedd éjszaka megjelent határozatában a kormány meghirdette az állami költések felülvizsgálatát, amit az Európai Bizottságnak tett ígéretében az egészségügy, a lakástámogatások, a családtámogatások és adókedvezmények terén kezd meg. Nagyon érdekes, hogy az elmúlt 10 évben pont nem ezek a típusú kiadások fúvódtak fel, és elemzésünkben arra is kitérünk, hogy a magyar állam hogyan költi el másképp a beérkező költségvetési bevételeket, mint a többi visegrádi ország. - írja a Portfolio

Mennyi az annyi? De mi mennyi?

Egy friss határozat értelmében a közkiadások hatékonyságának felülvizsgálatát tervezte be a kormány a következő évekre, és ennek keretében a Pénzügyminisztérium vezetésével és egy új munkacsoport felállításával áttekinti a költségvetés egyes területeit. A részletekből az is kiolvasható volt, hogy a kormány első körben az egészségügyi, a lakástámogatással, családtámogatásokkal kapcsolatos kiadásokat tekinti át, valamint a legfontosabb szja-kedvezményeket. Azért is érdekes, hogy a kormány ezeknek a kiadási céloknak az átvizsgálását vette előre, mert a Portfolio részletes vizsgálódásaiból kiderül: nem ezeken a területeken szálltak el a kiadások az elmúlt években és a visegrádi négyekhez, valamint az EU-átlagához viszonyítva pont nem ezekre a területekre költ túl a magyar állam.

Csütörtökre végül kiderült (Gulyás Gergely Kormányinfón elmondott válaszából), hogy nem eszik olyan forrón a kását, ami a kiadások lefaragását illeti. A miniszter úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság elvárásai miatt tervezi a kormány a közkiadások felülvizsgálatát. Arra a felvetésre, hogy ha a kormány azt állítja most, hogy nem fog megtakarítani a család és lakástámogatásokon, de ennek ellenére elvégzi ezen kiadások felülvizsgálatát, akkor ez azt jelenti-e, hogy a felülvizsgálatok eredményétől függetlenül a kormány döntése már most megszületett, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, hogy a kormány álláspontjának lényegét jól megfejtette az újságíró.

A módszertan

Ahhoz, hogy meg tudjuk ítélni, hogy az állam egy-egy kiemelt területre sokat vagy keveset költ, több eszköz, mutatószám állhat a rendelkezésünkre, a módszertan viszont közös alapokra épül: a nemzetközileg egységes, állami kiadások funkcionális kiadásait 10 területre bontó megközelítés. Ezt használja szinte minden nemzetközi szervezet (Európai Bizottság, Eurostat, OECD, IMF, Európai Központi Bank), alapvetően 10 kategóriát megkülönböztetve: általános közszolgáltatások, honvédelem, közbiztonság, gazdasági funkciók, környezetvédelem, lakhatási-közösségi szolgáltatások, egészségügy, kultúra-vallás-rekreáció, oktatás, jóléti kiadások.

Cikkünkben több mutató és több összehasonlítás alapján mutatjuk be, hogy a magyar állam mire költ sokat és mire keveset. Egyszerre ugyanis több kérdést is fel lehet tenni, amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy a magyar állam hogyan költi el a közkiadásokat.

  • A különböző kiadási célok közül mire költi a legtöbbet, mire kevesebbet és mire a legkevesebbet a magyar állam? Vagyis, hogy a közkiadások tortájából az egyes célok mekkora tortaszeletet hasítanak ki? Ez a kérdés arra világít rá, hogy a kormánynak melyek a kedvenc és kedves területei.
  • Az elmúlt években mire költött az állam relatíve többet és mi volt az a terület, amit relatíve elhanyagolt? Vagyis hogy az egyes közkiadások tortaszelete az idő folyamán hogyan változott? Ez azért is kifejezetten érdekes, mert megismerhetjük ezen trendek alapján, hogy hogyan is változtak a kormány prioritásai
  • A versenytársainkhoz képest mire költ a magyar állam sokat és mire költ relatív keveset? Ahhoz, hogy a kiadási szintek egységesen összehasonlíthatóak legyenek, a GDP-arányos mutatókat érdemes nézni.

A válaszokat a következő mutatókra van lehetőségünk építeni:

  • A közkiadások szerkezete: a teljes állami kiadásokon belül az egyes területek mekkora részarányt képviselnek.
  • Az egyes közkiadások mérete: az egyes területekre fordított kiadások a GDP hány százalékára rúgnak.
  • Mindezen mutatószámok összevethetők egy időpontra különböző országok között.
  • Valamint a kiadások szerkezetének változása bemutatható idősorosan.

Nemzetközi összevetés

Elsőként érdemes a nemzetközi kontextussal indítani, és hogy összehasonlítható alapjaink legyenek, a GDP-arányos mutatószámokkal (a lentiek 2021-es adatok). Az alábbi ábrákról a következő megállapítások tehetők:

  • A GDP arányában a magyar állami kiadások szintje V4-es viszonylatban magas (48,4%-os magyar érték vs. 46,4%-os V4-átlag), de az EU átlagától jócskán elmarad (3,1 százalékponttal).
  • GDP-arányosan nagyon sokat költünk relatív más országokhoz képest az általános közszolgáltatásokra, vagyis drágán működik a magyar állam. A magyar érték ebben a tekintetben a GDP 8%-a, míg a V4-es átlag 5,7%, az EU-átlag pedig 6%.
  • Nagyon sokat fordít a magyar állam a gazdasági funkciók fenntartására (vállalatok működtetése, feltőkésítése, cégvásárlás-felvásárlás, államosítás stb.): a 9,2%-os GDP-arányos szám 1,8 százalékponttal haladja meg a szűken vett versenytársaink átlagát, és majdnem 3 százalékponttal az uniós átlagot. Külön érdemes kiemelni, hogy egész Európában csak két ország előzi meg a magyar államot a gazdasági funkciókkal kapcsolatos kiadások méretét tekintve: Görögország (10,7%), Ausztria (9,3%).
  • A harmadik terület pedig ahol jól láthatóan a magyar állam relatíve túlkölt az a kultúra, vallás és rekreációs terület. Itt a magyar közkiadások aránya eléri a GDP 3%-át, ami több mint a duplája a V4-es átlagnak, és jócskán meghaladja az EU átlagát is.

A fenti megállapítások az alábbi részletes grafikonokról jól leolvashatóak. A grafikonokat aszerint rendeztük sorba, hogy mely területekre költ GDP-arányosan a legtöbbet a magyar állam.


Forrás: Eurostat, Portfolio

Hogyan változott a kiadások szerkezete?

Az idősoros magyarországi adatokból négy egyértelmű trend emelhető ki:

  1. A gazdasági funkciókra költött állami kiadások aránya látványosan növekedett: a 2012-ben látott 14,6%-os arányról 19-re (2021-ben).
  2. A kulturális-vallási-rekreációs célokra fordított közkiadások jelentősége 10 év alatt megduplázódott: ma már minden 14. beérkező adó (és egyéb bevételi) forintot erre költ el a kormány.
  3. Tíz év alatt lassú, de határozott lecsorgást szenvedtek el a szociális, jóléti kiadások: ugyan még mindig ez a cél szakítja ki a legnagyobb szeletet az állami kiadások tortájából, de már egyre kisebb ennek a mérete: 33,8%-os részaránya mára 27,1%-ra csökkent.
  4. Bár GDP-arányosan és más országokhoz képest relatíve drága a magyar állam működése, az elmúlt években a kiadásokon belül egyre kevesebbet költött erre az állam.

Ugyanezt az adatsort mutatja be az alábbi táblázat, viszont részletes hazai adatokkal.


Forrás: EKB, General Government Expenditures by Function.
Nagyobb méretért kattintson a képre!

Elemzésünkben egyúttal elvégeztük azt az összehasonlítást is, hogy a magyarországi közkiadások szerkezete hogyan viszonyul az EU átlagához. Az alábbi ábráról viszonylag gyorsan leolvasható, hogy

a magyar állam mennyiben más prioritásokkal rendelkezik, mint a széles értelemben vett EU.

A grafikon fő üzenete, hogy az uniós átlaghoz képest relatív és arányaiban keveset költ jóléti célokra, és egészségügyre, cserébe viszont sokkal több jut a gazdasági funkciók ellátására, az általános működési kiadásokra, valamint a vallási és kulturális, rekrációs-sport célokra.

Ugyanezeket az összevetéseket el tudjuk végezni a régiós versenytársainkhoz képest is. Ezt foglalta össze az alábbi táblázatunk a 2021-es adatok fényében. Ezek az adatok valós pillanatképet adnak arról, hogy a többi visegrádi országhoz képest miben tér el a magyarországi állam kiadásainak szerkezete.


Nagyobb méretért kattintson a képre!

 

Igen, ezt vállalta a kormány az Európai Bizottság felé

Érdemes megemlíteni, hogy a közkiadások hatékonyságának javítását a kormány felvállalta a helyreállítási tervben, amelyről az Európai Bizottsággal állapodott meg. A C9R38 nevű mérföldkő kapcsán a tavaly decemberi dokumentumban a kormány azt írta, hogy e reform célja a közkiadások hatékonyságának értékelése és javítása az államháztartás és az államadósság középtávú fenntarthatóságának fokozása és a gazdasági növekedés erősítése céljából. A reform 2023-tól kezdődően bevezeti egyes kiemelt állami kiadási területekre fordított kiadások rendszeres, középtávú munkaterven alapuló felülvizsgálatát. 2023-ban és 2024-ben összesen négy kiadási felülvizsgálatot kell végezni, amelyek együttesen az államháztartási kiadások legalább 20%-ára terjednek ki. A kormány ez alapján 2024-ben és 2025-ben egy-egy célzott jelentést tesz közzé, amelyben bemutatja a felülvizsgálatok konkrét, a lehetséges megtakarítások és hatékonyságnövekedés tekintetében megragadható eredményeit. A reform végrehajtásának határideje az RRF-tervünk szerint 2025. december 31.

(Portfolio)

Címlapkép forrása: MTI
családtámogatás
költségvetés
EGÉSZSÉGÜGY
költségvetési hiány
államháztartás
visegrádi négyek
v4
állami kiadások
Profile picture for user CIVILHETES
CIVILHETES
Publikálva 2023.07.07. - 06:29
3
A- A+
  • facebook-f
  • twitter
  • envelope
  • print

 

Választási visszaszámláló

  • A Fidesz-KDNP pusztaszabolcsi polgármesterjelöltje nincs jóban a gyerekekkel

    A Fidesz-KDNP pusztaszabolcsi polgármesterjelöltje nincs jóban a gyerekekkel

  • Igaz lehet, amit Magyar Péter mondott Lévai Anikó politikai szerepéről

    Igaz lehet, amit Magyar Péter mondott Lévai Anikó politikai szerepéről

  • A magyar gazdaságpolitika 4 tévhite

    A magyar gazdaságpolitika 4 tévhite

  • Karácsony Gergelynek szekunder szégyent érzett Szentkirá lyi Alexandra videója kapcsán

    Karácsony Gergelynek szekunder szégyent érzett Szentkirá lyi Alexandra videója kapcsán

  • Az idősebbeket még lehet manipulálni komcsizással és nácizással, a fiataloknak viszont már elegük van ebből

    Az idősebbeket még lehet manipulálni komcsizással és nácizással, a fiataloknak viszont már elegük van ebből

  • Az árváltozásnál is rosszabb jöhet a benzinkutakon

    Az árváltozásnál is rosszabb jöhet a benzinkutakon

  • Rohamosan terjed a májgyulladást okozó vírus a szomszédunkban

    Rohamosan terjed a májgyulladást okozó vírus a szomszédunkban

  • Nekifutás

    Nekifutás

  • „Ez az utolsó interjúja?”

    „Ez az utolsó interjúja?”

  • Négy hónap alatt többet költött a Megafon hirdetésekre, mint a szlovák pártok az elnökválasztás alatt

    Négy hónap alatt többet költött a Megafon hirdetésekre, mint a szlovák pártok az elnökválasztás alatt

  • Két zápor között kisüthet a nap, de hűvös lesz

    Két zápor között kisüthet a nap, de hűvös lesz

  • A fideszes dominancia alatt kerültek súlyos helyzetbe a szlovákiai és romániai magyar pártok

    A fideszes dominancia alatt kerültek súlyos helyzetbe a szlovákiai és romániai magyar pártok

  • Az idei év talán legnagyobb vulkánkitörése történt

    Az idei év talán legnagyobb vulkánkitörése történt

  • Annyira rosszul állunk, hogy Orbánék már ígérgetni sem mernek a választások előtt

    Annyira rosszul állunk, hogy Orbánék már ígérgetni sem mernek a választások előtt

  • Az M0-son tolatott egy BMW-s - VIDEÓ

    Az M0-son tolatott egy BMW-s - VIDEÓ

  • Megérkezett a hivatalos vádemelés Herczeg Zoltán ügyében

    Megérkezett a hivatalos vádemelés Herczeg Zoltán ügyében

  • Lezuhant két katonai helikopter Japánban

    Lezuhant két katonai helikopter Japánban

  • Magyar Orbánnak: „Milyen érzés fenyegetni a saját népét és közben eljátszani az áldozatot?”

    Magyar Orbánnak: „Milyen érzés fenyegetni a saját népét és közben eljátszani az áldozatot?”

  • Az elvonások káros hatásait a saját bőrükön érzik

    Az elvonások káros hatásait a saját bőrükön érzik

  • Csepeli György: Előrehozott advent

    Csepeli György: Előrehozott advent

  • Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

    Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

  • Kérek még

Maradjon velünk!

 

  • instagram
  • facebook-f
  • twitter
  • coub
  • youtube

Rovatok

  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • Minden más

Sokat kattintott címkék

Belföld
Külföld
Gazdaság
Vélemény
ORBÁN VIKTOR
Magyar Péter
Fidesz
Időjárás
időjárás-előrejelzés
Magyarország
orvosmeteorológia
Oroszország
Környezet
Tudomány
politika
Kultúra
UKRAJNA
Technika
Novák Katalin
EURÓPAI UNIÓ
BUDAPEST
Egészség
EGÉSZSÉGÜGY
Sport
© 2011-2024 CIVILHETES /Középen állunk/

Lábléc menü

  • Impresszum
  • Jogi nyilatkozat
  • Adatkezelés
  • Régi CIVILHETES
Címlap
CIVILHETES
Független Közéleti Magazin
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Vélemény
  • +
    • Időjárás
    • Kultúra
      • Film
      • Zene
    • Tudomány
      • Környezet
      • Technika
      • Kütyü
    • Életmód
      • Egészség
      • Gasztro
      • Sport
      • Állati
    • Bulvár
      • Kék
      • Rejtély
    • Fiatal
    • Videó
Clear keys input element