Orbán Viktor felvette a látnok szerepét, hidegfejű elemzőként relativizálta a Putyin-rezsim felelősségét a háborúért
Tíz év után sem érződik az alapvető trendváltás, amelyet a magyar miniszterelnök évről-évre meghirdet.
Alapvetéseiben nem hozott újdonságot Orbán Viktor beszéde, a korábbiakhoz hasonlóan újra a „Nyugat alkonyát” vázolta fel, amelyhez képest Ázsia jelenti a fejlődést – kezdte a miniszterelnök tusványosi szereplésének elemzését Mikecz Dániel politológus. Ennyiben a 2014-es „illiberális demokrácia” beszédhez képest sem tartalmazott meghatározóan új elemet az előadás, noha tíz év után sem érződik az alapvető trendváltás, amelyet Orbán évről-évre megfogalmaz, és amit idén világrendszerváltásként írt le. A politikusi beszédek esetében, persze, nem lehet elsődleges elvárás az újdonság, a cél az üzenet sulykolásával az, hogy megragadjon – fűzte hozzá a politológus.
A Népszava kérdésére, hogy elsősorban kikhez szólt, kiknek üzent a miniszterelnök, a politológus emlékeztetett rá: Orbán Viktor szerepfelfogásának része, hogy ő képes megérteni a nagy nemzetközi folyamatokat, és ennek köszönhetően előrelátóan cselekedni. Szövetségesei rendre elismerik ezt az orákulum szerepet. Innen nézve a beszéd a saját táborának szólt, erősítette a „nemzet bölcse” imázst.
A nyári, lazább helyszín közelebb hozza a hallgatóságot és a beszélőt, úgy érezheti a tábor, hogy közvetlen viszony alakult ki közte és a miniszterelnök között, aki megosztja hallgatóságával a nemzetközi politika rejtélyeit – említett még egy körülményt Mikecz Dániel. A szabadegyetemi helyszín és stílus továbbá lehetőséget adott Orbánnak arra, hogy a realista, hidegfejű elemzői szerepbe bújva relativizálja az orosz vezetés felelősségét a háború kitörésében, és pusztán a gazdasági eredmények alapján elismerhesse az antidemokratikus, autoriter rendszereket.
A hasonló beszédeknek van íve, ami a nemzetközi folyamatok és kontextus feltárásától jut el a beszélő – mint cselekvő – előtt álló feladatokhoz. Mikecz Dániel a hiányosságok között említette, hogy miközben a Fidesz képviselőcsoportja, a Patrióták Európáért a harmadik legnagyobb az Európai Parlamentben, a kormányfő ezt mégsem mutatta be lényeges eredményként. Igaz: abból a szempontból ez érthető, hogy a Nyugat bukásának hosszú kifejtése mellett a hallgatóságot összezavarta volna egy ilyen európai eredmény méltatása. Nem beszélt Orbán arról sem, hogy a két szövetséges, a kínai vezetés és Donald Trump között sem felhőtlen a viszony – állapította meg.
Az államháztartási hiány tükrében a politológus meglepőnek minősítette, hogy a kormányfő bejelentette a családi adókedvezmény mértékének emelését. Persze, az alacsony fizetésűek nem élhetnek a kedvezményekkel, hiszen kevesebbet adóznak. Kérdés ugyanakkor, hogy a magasabb jövedelműek körében vissza tudja-e szerezni a Fidesz a népszerűségét.
Mivel a magyar családtámogatás a munkavállaláshoz kötött, nehezen elképzelhető, hogyan valósulhat meg a családtámogatási rendszer kiterjesztése a határon túl. A bejelentés kapcsán Mikecz Dániel szerint az a kérdés is felmerül, hogy a szomszédos országok magyar nemzetiségű állampolgárain kívül az elképzelés vonatkozna-e a Nyugat-Európában élő magyar állampolgárokra és családjukra is. (Népszava)
