Van 10 település, ahol olyan súlyos a szegénység, hogy a Holdról is látszik

A legrosszabb a helyzet Csenyétén, ahol évente (!) alig több mint 250 ezer forintnyi jövedelem jut egy lakosra.

Frissítette a 2023-as GDP és fogyasztási adatait az Eurostat, amiből kiderült, hogy Magyarországot végül Bulgária is megelőzte az egy főre jutó fogyasztási listán. A magyar háztartások fogyasztása az európai uniós átlag 70%-án állt 2023-ban, ezzel az utolsó helyre csúszott vissza a rangsorban. Az adatok kapcsán fontos persze kiemelni, hogy a közép-kelet-európai régió egyébként az uniós tagság 20 éve (Románia és Bulgária esetén 17 éve) során egyértelműen felzárkózott, a lakossági fogyasztás jelentősen közeledett az unió átlagához. Azonban a legkisebb előrelépést a két kiugróan fejlett ország (Csehország, Szlovénia) mellett Magyarországon láthatjuk.

Persze nem telt bele sok idő az adatok publikálását, na meg az érdemi magyar sajtó munkáját követően, hogy jelezze a magyar kormány, hogy nem úgy van az. „Nonszensz és szándékos hazugság”, „a közvélemény szándékos félrevezetése” azt állítani, hogy Magyarország az Unió legszegényebb országa – kommentálta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Szerintük ugyanis a háztartások tényleges fogyasztása (Actual Individual Consumption, AIC) nem elég jó indikátora az adott ország lakossági életszínvonalának. Hiába mondják ugyanis gazdasági szakemberek, hogy ha egy háztartás többet tud fogyasztani, több árut és szolgáltatást engedhet meg magának, akkor vélhetően magasabb életszínvonalon áll, az NGM szerint arról van inkább szó, hogy a háztartások a jövedelmüket nemcsak fogyasztásra, hanem megtakarításra is fordíthatják.

A magyar „lakosság bruttó megtakarítási rátája a korábbi magas szintről még tovább növekedett, és meghaladta a 21 százalékos szintet, ami az Unión belül a legmagasabb érték. Következésképpen a magyar családok nem elköltik a jövedelmüket, hanem megtakarítják

– hangoztatta az NGM, akik szerint „ezt támasztja alá az is, hogy 2022 elejéhez képest a magyar családok bruttó pénzügyi vagyona több mint 22,5 ezer milliárd forinttal nőtt (2010 elejéhez képest 72 ezer milliárd forinttal), így az már meghaladja a 102 ezer milliárd forintot. Nemzetközi összevetésben megállapítható, hogy a magyar családok nettó vagyona meghaladja a GDP 106 százalékát, amellyel az Unió középmezőnyébe tartozik."

Rettenetesen polarizált nép a magyar

Két egymásnak ellent mondó statisztika, egyik oldalon a háztartások fogyasztása, másikon pedig a megtakarítási ráta. STATISZTIKA, csupa nagy betűvel, amivel az a gond, hogy egy átlagos értéket mutat. Hogy ezt egy példával is illusztráljuk: ha egy 10 fős társaságból egy fő havi 10 millió firintot keres, 9 pedig 100 ezret, akkor a statisztika alapján az átlagfizetés 1 millió 90 ezer forintra rúg a társaságban. Nem nagyon kell magyaráznunk, miért torz ez a megállapítás.

Hasonlóan van ez a jóléti mutatók esetében is, legyen szó fogyasztási vagy épp öngondoskodási mutatókról. Abban viszont szinte minden gazdasági szakember egyet ért, hogy a jövedelem mindenképp az anyagi jólét és a szegénység egyik, ha nem a legfontosabb mérőszáma. És ez nem véletlen, hiszen fogasztani és megtakarítani is kizárólag a megkeresett jövedelmekből lehet. És az a sanyarú helyzet áll fent jelenleg Magyarországon, hogy

a legszegényebb településeken hozzávetőlegesen 10-szer kevesebb munkabérből kell kijönnie a családoknak, mint a leggazdagabb településeken.

A társadalmi rétegek elszakadását ugyanis akkor láthatjuk igazán, ha minél erősebb nagyító alatt vizsgáljuk meg az országot. Éppen ezért a Pénzcentrum górcső alá vette az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) legfrissebb, 2022-re vonatkozó település szintű statisztikáit, amelyből nem csak az derült ki, melyik a legszegényebb magyar település, de az is, hogy az ott élők anyagi helyzete igencsak kiszolgáltatott.

Az alábbiakban, az egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem alapján mutatjuk, mekkora életszínvonalbeli szélsőségek mutatkoznak az országban. "Mivel a mutató a személyi jövedelemadó adatokból indul ki, nagy vonalakban egész jó képet adhat az országos életszínvonalbeli különbségekről" - fogalmazott korábban, a település szintű statisztikákra vonatkozóan Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője.

Ugyanakkor, mint minden statisztikának ennek is vannak korlátai, ami miatt nem biztos, hogy teljesen pontosan jeleníti meg a települések közötti jövedelemkülönbségeket, illetve hogy ezt pontosan tükrözi a településkép. A mutató nem számol például az egyéb típusú, például vállalkozói vagy egyéb nem szja-köteles jövedelmekkel. Nagyon kicsi településeken előfordulhatnak extremitások, ahol néhány gazdag kiköltöző húzza fel az átlagot. Sajátos az agglomeráció helyzete, az ott élő magas jövedelműek költéseinek jelentős része nem a településen jelentkezik

- tette hozzá Madár István.

Na, de akkor nézzük is, mely településeken kell jelenleg a legkevesebből megélnie a magyar családoknak; illetve a Pénzcentrum település kereső alkalmazása segítségével azt is felvázoltuk, mennyire menekülnek ezekről a településekről a fiatlaok, és így mennyire öregszenek el az országos átlaghoz viszonyítva. (Az alábbi adatok kontextusba helyezéséhez eláruljuk, hogy a leginkább jómódban élő hazai településeken bőven 3 millió forint felett vannak az egy főre jutó jövedelmek - erről majd következő elemzésünkben írunk részletesen.)

10. Börzönce

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Börzönce Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban található község, népessége 36 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Börzönce lakónépessége 87 fő volt, 2011-ben pedig 52 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 58.6 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 30.8 százalékkal csökkent a lakónépesség. Börzönce lakosságának 36.11 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 15.33 százalékponttal több, mint az országos átlag (20,78%). És akkor nézzük a jövedelmi és munkaerőpiaci adatokat:

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 486 772,40 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 4,8
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 50
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 27,3
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 318,2

9. Rajka

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Rajka Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található község, népessége 5 637 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Rajka lakónépessége 2 625 fő volt, 2011-ben pedig 2 758 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 114.7 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 104.4 százalékkal nőtt a lakónépesség. Rajka lakosságának 13.43 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 7.35 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%). Rajka friss jövedelmi és munkaerőpiaci mutatói pedig a következők:

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 478 295,00 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 0,1
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 28,6
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 16,6
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 145,1

8. Istvándi

Istvándi

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Istvándi Somogy vármegyében, a Barcsi járásban található község, népessége 477 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Istvándi lakónépessége 643 fő volt, 2011-ben pedig 599 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 25.8 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 20.4 százalékkal csökkent a lakónépesség. Istvándi lakosságának 8.18 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 12.6 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%). Munkaerőpiaci, és jövedelmi statisztikák szerint Istvándiban a következő a helyzet:

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 448 341,80 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 16,6
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 81,4
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 5,4
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 156,1

7. Szakácsi

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Szakácsi Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban található község, népessége 174 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Szakácsi lakónépessége 141 fő volt, 2011-ben pedig 147 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 23.4 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 18.4 százalékkal nőtt a lakónépesség. Szakácsi lakosságának 5.17 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 15.61 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%). Az alábbiakban statisztikák alapján mutatjuk, milyen az életszínvonal jelenleg a BAZ vármegyei településen:

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 446 199,70 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 15,6
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 95,2
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 4,4
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 118,2

6. Rinyaújnép

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Rinyaújnép Somogy vármegyében, a Barcsi járásban található község, népessége 43 fő volt tavaly előtt. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Rinyaújnép lakónépessége 70 fő volt, 2011-ben pedig 40 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 38.6 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 7.5 százalékkal nőtt a lakónépesség. Rinyaújnép lakosságának 23.26 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 2.48 százakékponttal több, mint az országos átlag (20,78%). Rinyaújnép jóléti mutató pedig a következők:

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 383 677,20 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 18,4
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 85,7
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 7,7
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 239,1

5. Bódvalenke

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Bódvalenke Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban található község, népessége 268 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Bódvalenke lakónépessége 178 fő volt, 2011-ben pedig 186 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 50.6 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 44.1 százalékkal nőtt a lakónépesség. Bódvalenke lakosságának 2.99 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 17.79 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%). És akkor nézzük, mennyiből is élnek a bódvalenkei lakosok:

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 367 295,00 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 22,3
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 93,3
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 1
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 91,2

4. Szentkatalin

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Szentkatalin Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban található község, népessége 93 fő volt. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Szentkatalin lakónépessége 137 fő volt, 2011-ben pedig 93 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 32.1 százalékkal csökkent a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig nem változott a lakónépesség. Szentkatalin lakosságának 22.58 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 1.8 százalékponttal több, mint az országos átlag (20,78%). Szentkatalin jövedelmi és munkaerőpiaci adatai is sokamondóak, nézzük!

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 338 282,40 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 6,9
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 71,4
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 14
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 600

3. Gadna

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Gadna Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban található község, népessége 318 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Gadna lakónépessége 243 fő volt, 2011-ben pedig 260 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 30.9 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 22.3 százalékkal nőtt a lakónépesség. Gadna lakosságának 3.14 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 17.64 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%). A jövedelmi adatok szerint Gadna a 3. legszegényebb település az országban, íme a település egyéb statisztikai mutatói:

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 321 378,90 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 16,5
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 93,6
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 4,7
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 113,2

2. Tornanádaska

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Tornanádaska Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban található község, népessége 752 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Tornanádaska lakónépessége 656 fő volt, 2011-ben pedig 726 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 14.6 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 3.6 százalékkal nőtt a lakónépesség. Tornanádaska lakosságának 2.79 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 17.99 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%). És akkor nézzük Tornanádaska jövedelmi és munkaerőpiaci statisztikáit!

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 278 581,10 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 23,8
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 91,7
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 0,4
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 43,8

1. Csenyéte

A 2022-es népszámlálás eredményeit listázó Pénzcentrum település kereső adatbázis szerint Csenyéte Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban található község, népessége 448 fő. 2001-ben a népszámlálási adatok szerint Csenyéte lakónépessége 396 fő volt, 2011-ben pedig 390 fő. 2001-hez képest a lakónépesség 13.1 százalékkal nőtt a 2022-es adatokhoz viszonyítva. 2011 óta pedig 14.9 százalékkal nőtt a lakónépesség. Csenyéte lakosságának 2.23 százalékát teszik ki a 65 év feletti lakosok. Ez 18.55 százalékponttal kevesebb, mint az országos átlag (20,78%). Végezetül íme, az ország legszegényebb településének jövedelmi és munkaerőpiaci adatai:

• Egy lakosra jutó SZJA adóalapot képező belföldi jövedelem: 253 314,50 Ft/év
• Nyilvántartott álláskereső, 100 15-64 évesre (fő): 30,2
• Legfeljebb 8 általános iskolát végzett nyilvántartott álláskeresők aránya (százalék): 96,9
• Magas presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya (százalék): 1,7
• Személygépkocsi, 1000 lakosra (db): 49,4

(Pénzcentrum)