A közbeszédben gyakran találkozunk a magas hazai adókulcsok kritikájával.
Ha nem vagyunk kedvezményekre jogosultak, bruttó bérünk 18,5 százalékát fizetjük TB hozzájárulás gyanánt, 15 százalékát pedig személyi jövedelemadó címszóval vonja el az állam. A megmaradó összegből (ami az eredeti jövedelmünk 66,5 százaléka) javakat vásárolunk, melyeket jellemzően további 27 százalékos ÁFA terhel. Ezzel máris csaknem felére csökkent vásárlóerőnk.
A helyzet azonban még ennél is borúsabb: a magyar vállalatok nyereségük után 9 százalékos társasági adót fizetnek, munkavállalóik bruttó bére után pedig 13 százalékos szociális hozzájárulási adóval támogatják az államkassza forrásait. Emellett iparűzési adót, extraprofit adót és számtalan egyéb adót is fizetnek a cégek. Ezek óhatatlanul is beépülnek a különböző termékek és szolgáltatások áraiba.
Habár Wagner törvénye, miszerint a közszolgáltatások iránti kereslet és az állami kiadások szintje a gazdasági növekedéssel arányosan nő, nem minden esetben bizonyul igaznak, mégis megfigyelhető, hogy a világ gazdaságilag fejlettebb részein az állam GDP-arányosan több adót szed be.
Adóbevételek a GDP százalékában
Forrás: UNU-WIDER, Our World in Data (2023)
A vélemények megoszlanak afelől is, hogy a nagyobb arányú állami költekezés a gazdag országok „luxusa”, vagy pont azért fejlettek ezek az országok, mert sokat invesztálnak pozitív megtérülésű közkiadásokba (pl. infrastruktúra fejlesztés, oktatás, K+F). A magas adók tehát nem szükségszerűen rosszak, a kérdés azok hasznosulása.
De igaz az, hogy sokat adóznak a magyarok?
Forrás: Eurostat (2024)
Az uniós átlagnál 3,4 százalékponttal kisebb a magyar állam GDP arányos bevétele, de a 42 százalékos magyar szint lényegében megegyezik a többi visegrádi ország átlagával. Mozgalmas 20 év alatt jutottunk el idáig. Uniós csatlakozásunkkor nagyobb volt a magyar GDP arányos bevétel, mint régiós versenytársainknál, majd a 2006-os költségvetési konszolidáció céljából bevezetett kiigazítási (megszorító) csomag tovább növelte ezt. A 2010-es kormányváltást követő 5 évben újra megugrott a GDP arányos bevételek szintje (elérte a 48,4 százalékot), majd az évtized közepétől növekvő GDP ütemét nem követte a bevételek hasonló mértékű bővülése, így a húszas évek elejére már a visegrádi országok szintjén álltunk e tekintetben, egyre inkább távolodva az uniós átlag 46 százalékos szintjétől.
Kevesebb bevétel = kevesebb kiadás?
Míg a bevételeket tekintve átlagosak vagyunk a régióban, az ország GDP-jéhez képest a magyar állam költi a legtöbbet a visegrádi országok közül (GDP-jének 49 százalékát).
Forrás: Eurostat (2024)
Ezzel párhuzamosan 2016 óta minden évben mi halmozzuk fel a legnagyobb GDP arányos hiányt a V4-es országok közül, 2023-ban 6,7 százalékos deficitünkkel az unió második legnagyobb költségvetési hiányával rendelkező országa lettünk. A térségben kimagasló állami költekezés a közszolgáltatások színvonalán sajnos nem látszik. (GKI) (PIAC&PROFIT)
