Nemcsak kritizált, hanem lépett is az EU.
Hiába a soros elnökség: nem Magyarországon lesz az uniós külügyi találkozó
Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek, valamint védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját Brüsszelben rendezik meg.
Mindezt Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője jelentette be Brüsszelben hétfő délután.
Mint mondta, a döntést “szimbolikus következménynek” szánja amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a hónap elején uniós partnereinek jóváhagyása nélkül utazott el Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett az ukrajnai helyzetről.
Úgy fogalmazott: az Európai Unió minden tagországának joga van megválasztani külpolitikáját, azonban “lojálisan igazodnia kell a közös külpolitikai állásponthoz”.
Az Európai Unió fontolgatja a támogatások növelését Ukrajnának
Josep Borrell leszögezte: az unió békét akar Ukrajnában, a tartós és igazságos békéhez azonban garantálni kell Ukrajna szuverenitását, és felelősségre kell vonni a háborús bűncselekmények elkövetőit.
Kijelentette: az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások, köztük a kijevi gyermekkórház elleni támadás azt bizonyítja, hogy Ukrajna légvédelmét meg kell erősíteni. Hozzátette, hogy az EU-tagországok többsége fontolgatja az Ukrajnának küldendő támogatások növelését e támadások visszaverése érdekében.
Nyílt kritika érte Orbán békemiszióját
Kiemelte az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, aláhúzva, hogy télen a helyzet vélhetően súlyosabbá válik, “ezért nem szabad addig várni”.
Leszögezte: a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által ismertetett béketerv “az egyetlen béketerv, amelyet Brüsszelben elfogadnak”,
“Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, amely megvédi magát” – fogalmazott az uniós főképviselő, hozzátéve: “nem az EU, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök folytat háborúpárti politikát”.
Hangoztatta azt is: az olyan béketerv, amely nem tartja tiszteletben Ukrajna szuverenitását és nem írja elő a háborús bűncselekményeket elkövetők felelősségre vonását, “csak Putyint szolgálja, és nem hoz igazi békét”.
Izraeli-palesztin konfliktus
Borrell kitért a Gázai övezetben folyó fegyveres konfliktusra is, amellyel kapcsolatban elsősorban a humanitárius tragédiát emelte ki, és a tűzszünet fontosságát hangoztatta, továbbá síkraszállt a kétállami megoldás mellett.
Azt mondta, hogy a Gázai övezetben immár több mint 17 ezer gyermek maradt árván, és kiemelte, hogy míg a háború előtt több száz, humanitárius segélyekkel megpakolt teherautó jutott be az övezetbe, jelenleg ez a szám csupán 14, és “a Földközi-térség Mogadishujának” nevezte a térséget a kaotikus állapotú szomáliai fővárosban uralkodó helyzetre utalva.
“Mondjanak akármit, ez tragédia, ez tűrhetetlen, és mindent meg kell tenni, hogy véget vessünk ennek” – szögezte le, hozzátéve, hogy immár a gázaiak 96 százaléka él élelmiszer-bizonytalanságban.
Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságának (ICJ) Izraellel kapcsolatos döntéseire kitérve leszögezte: a nemzetközi intézmények csupán kimondják a jogszabályokat, ajánlásokat adhatnak, de azoknak a politikusoknak kell érvényt szerezniük az adott helyszínen.
“A jogszabály és a valóság közötti szakadék pedig sosem volt ennyire széles” – jelentette ki.
A főképviselő emellett üdvözölte a miniszterek Örményországgal kapcsolatos döntését, amelyben jóváhagyták az örmény fegyveres erőknek nyújtandó, 10 millió euró (3,9 milliárd forint) értékű támogatást, valamint a vízumkönnyítéseket célzó egyeztetések megkezdését méltatta. (Startlap)
